Nógrád, 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
Anvar Szadat beszéde a fronton Amerikának színt kell vallania Anvar Szadat egyiptomi elnök kétnapos körutat tett a Szuezi fronton állomásozó egységeknél. Ez alkalommal két ízben is fontos beszédet mondott. Mindenekelőtt tagadta, hogy eredeti követeléseihez képest Egyiptom bármi engedményre volna hajlandó a Szuezi-csatorna megnyitása érdekében. Az alternatíva: háború vagy béke — mondotta. Egyiptomot nem is annyira Izrael, mint inkább az Egyesült Államok álláspontja érdekli, — folytatja Szadat. „1967 decemberében az Egyesült Államok okmányt juttatott el hozzánk, amelyben elismerte, hogy Egyiptom és Izrael határa Palesztina egykori, nemzetközileg megvont határa. Nemrégiben megkérdeztem Rogerst, vajon továbbra is ez-e a felfogásuk? Azt válaszolta, hogy igen”. Az elnök így folytatta: „Továbbra is várom, hogy Amerika kifejtse nézeteit. Ha támogatja területeink megszállását, úgy fogom tekinteni, mint Izrael partnerét, de ha más nézetei vannak, akkor hadd halljuk őket”. Szadat ezután megismételte a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatos egyiptomi feltételeket, amelyek — mint mondotta — nem képezhetik alku tárgyát. E feltételeket megkapta Washington is. — Minden részleges megállapodásnak magában kell foglalnia az egyiptomi csapatok átkelését a vízi út keleti partjára. — Ha ez megtörtént, hathónapos tűzszünet lép életbe. „Nem vagyok hajlandó elfogadni meghatározatlan időre szóló tűzszünetet, amíg egyetlen izraeli katona is tartózkodik földünkön. " Ha hat hónap leforgása alatt (Jarring közvetítésével) nincs rendezés és ha a teljes kiürítés nem történik meg, akkor az egyiptomi haderőnek joga van arra, hogy földjét fölszabadítsa. „Egy százaléknyi remény van a békés megoldásra” — mondotta hallgatóságának Szadat. „Ez az, amiért még nem adtam ki a tűzparancsot.” Egyebekben pedig — tette hozzá — Egyiptom inkább kész egymillió katonáját föláldozni, mintsem földjéből bármennyit is odaadni. Az egyiptomi elnök a távlatokról szólva mindenekelőtt leszögezte: Izrael nem legyőzhetetlen, s ha megkísérli, hogy mélyen behatoljon Egyiptom területe fölé, az EAK is ezt fogja tenni; ha megkísérli, hogy napalmmal bombázzon, ugyanazt fogja válaszul kapni. A biztató jövő felé mutató tényezők között Szadat a szovjet—egyiptomi szerződést említette. (MTI) Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke (jobboldalt) szemlét tart a frontvonalon. Képünkön egy egyiptomi őrmester beszámolóját hallgatja Kommunista pártok értekezlete Egy közép-amerikai országban június elején megtartották a közép-amerikai, a mexikói és a panamai kommuniista pártok VIII. regionális értekezletét. Megállapították, hogy az övezetben egyre erősebé válik a mozgalom. Hangoztatták annak szükségességét, hogy keresni kell a kommunisták, valamint a többi haladó erő együttműködésének jobb formáit. Ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy az övezet haladó erői széles egységfrontba tömörülhessenek és közösen vívják harcukat, az amerikai imperializmus, valamint a belyi oligarchia ellen. A konferencia résztvevői üdvözölték a chilléi népi egység győzelmét, örömmel fogadták a Peruban és Bolíviában tapasztalható imperialista állenies, demokratikus folyamatot. Szolidaritásukat fejezték ki az indokínai népekkel és elítélték a szovjetellenességet, amely mint hangsúlyozták, az imperializmus és az ellenforradalmiság legfőbb fegyvere. (MTI) * Reakciós rohamcsapatot szerveznek 1 Az angol hadügyminisztériumnak az a bejelentése, hogy Észak-Írországban reguláris zászlóaljat hoznak létre a ,,közrend védelmére”, nyugtalanságot keltett Belfast haladó köreiben. Mint a TASZSZ megjegyzi, a polgári jogokért küzdők tisztában vannak azzal, hogy ez az új katonai erő valójában az ulsteri reakció rohamcsapata lesz, amely lényegében a katolikus lakosság elleni terrorjáról hírhedtté vált. 1969-ben megszűntetett ,,segédrendőrséget” helyettesíti. Kedd este ismeretlen személyek tüzet nyitottak Belfastban a walesi gárda katonáira. Két katonát megsebesítettek. Kedden szinte csodával határos módon menekült meg bz angol katona, akik Észak-Írországban, az Ír Köztársaság határától 6 kilométerre terepjáróikkal egy parkoló kocsi közelében haladtak el és az abban elrejtett bomba felrobbant. A robbanás súlyos károkat okozott a katonai járművekben, de senki sem sebesült meg. (MTI) Négymilliónál többen vannak a menekültek Folyamatosan érkeznek segélyszállítmányok a kolerajárvány sújtotta indiai határvidékre, ahol közel négy és fél millió pakisztáni menekült el táborokban, sátrakban, vagy a szabad ég alatt, rendkívül nyomorúságos körülmények között. Kedden több mint 17 millió dolláros készpénzajánlat érkezett különböző ENSZ- szervezetektől. Ugyancsak kedden, egy 24 főből álló katonai segélycsapat érkezett a helyszínre, hogy segítséget nyújtson a menekültek elhelyezésében és visszatelepítésében. Daccal jelentés szerint, a hét elején mintegy ezer menekült tért vissza Kelet-Pakisztánba. Adzsoi Kumar Mukherjee indiai főállamminiszter sajtóértekezleten közölte, hogy valamelyest sikerült megfékezni a járvány terjedését. A miniszter sajtóértekezletét megelőzően a járvány halálos áldozatainak számát hivatalos körökben, több mint 2000-re becsülték, ami körülbelül fele a diplomáciai körökben elterjedt becslésnek. A nyugatbangáliai kormány hét határkerületet járvány sújtotta vidéknek nyilvánított. (MTI) 2 NÓGRAD - 1971. június 10., csütörtök A DIFK javasolja Határozzák meg a kivonulás idejét Robert Leggett kaliforniai demokrata párti szenátor egy sajtóértekezleten arról számolt be, hogy Nguyen Van Tien, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány Párizsban tárgyaló küldöttségének helyettes vezetője közölte vele: „ha a felek megegyeznek az összes amerikai fegyveres erő kivonásának időpontjában, mi még ezen időpont előtt szabadon bocsátunk minden amerikai foglyot”. Leggett és Nguyen Van Tien május 31- én találkozott Párizsban. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok örömmel fogadná Nguyen Van Tien kijelentésének hivatalos megerősítését. Clark Clifford, volt amerikai hadügyminiszter hasonló értelmű nyilatkozatot tett. Kijelentette, oka van azt feltételezni, hogy a VDK és a DIFK szabadon bocsát minden amerikai foglyot 30 nappal azután, hogy az Egyesült Államok bejelenti fegyveres erőinek kivonását Indokínából, tehát még a tulajdonképpeni kivonulás előtt. Szerdán ünnepélyesen beiktatták köztársasági elnöki hivatalába Franz Jonast (képünkön beiktató beszédét mondja), akit nemrég másodszor választott meg az osztrák nép elnökének. A beiktatási nap egybeesett Jonas 71. születésnapjával. A képen, a Jonas előtti sorban ülnek az osztrák kormány tagjai Mongol pártkongresszus Szerdán bel- és külföldi küldöttek hozzászólásaival folytatódott a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa. A kongresszusi küldöttek a központi bizottság beszámolójáról és az 1971—75-ös népgazdasági terv irányelveiről mondtak véleményt. A vitában egyértelműen kiderült, hogy a mongol nép a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden területén óriási sikereket ért el. A szónokok hangsúlyozták, hogy a párt egyik legfontosabb vívmánya, a szocialista társadalmat aktívan építő, új ember kinevelése. (MTI) A Chilei KP nyilatkozata A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen elítélte Edmundo Perez Zujovic volt belügyminiszter meggyilkolását. „Zujovic meggyilkolása politikai bűncselekmény, amelyet Chile ellenségei követtek el — hangsúlyozza a nyilatkozat. — E gyilkosság dr. Salvador Allende kormánya ellen irányul.” A Chilei KP fokozott éberségre szólította fel az ország népét a reakciós elemek üzelmeivel szemben. (ADN) Moszkvában a társadalmi szervezetek képviselői megválasztották az európai biztonságért küzdő Szovjet bizottságot. A 134 tagú bizottságban sok más ismert személyiség mellett helyet foglal Tyereskova, a világ első női űrhajósa. A képen Tyereskova, a szovjet nőbizottság elnöke megnyitja a társadalmi szervezetek ülését LAPOKBAN OLVASTUK Semmi sem igazolhatja A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet hetilap szerdai száma közli D. Karpil diplomata cikkét, amelynek címe: „Kína »a kulturális forradalom« után”. D. Karpil cikkében a „kulturális forradalom” néhány következményét elemezve rámutat arra, hogy a „kulturális forradalom” eltávolította mindazokat, akik hangot adtak elégedetlenségüknek, vagy kételkedtek Mao Ce-tung bel- és külpolitikájának helyességében. Az elégedetlenség egyre fokozódott, és már fenyegette az abszolút hatalmat. Az ország választ várt arra a kérdésre, hogy mi az oka a gazdasági kudarcoknak, és balsikereknek Kínában. Úgy tűnik, Mao Ce-tung és közvetlen környezetének tagjai akkoriban határozták el, hogy eltávolítanak minden régi kádert, csupán azokat hagyva meg, akik valóban „hűek Mao elnökhöz”. A vezetőiktől megfosztott pártszervezetek megszűntek működni. A politikai helyzet megszilárdítása után, a pekingi vezetők megkezdték azoknak a pártszerveknek létrehozását, amelyekbe csupán Mao Ce-tung „kipróbált követői” kerültek be. A múlt év vége óta tartanak tartományi gyűléseket, és megkezdték a pártbizottságok megalakítását. Ezzel kapcsolatban — hangzik a cikk — két jellegzetes dolog ötlik szembe. Először: a tartományi gyűlések küldötteit nem választják, hanem kinevezik. Másodszor: rendszerint a területi katonai körzetek parancsnokait és a katonai körzetek politikai biztosait nevezik ki e pártbizottságok első titkáraivá, és azok helyettesévé. Ezek a személyek irányítják a helyi közigazgatási szerveket is, amelyek felsőbb utasításra jöttek létre a pártbizottságok és az alkotmányos népi tanácsok szétzúzása után, így, „a kulturális forradalom” legfőbb eredménye az, hogy katonák az egyes tartományokban korlátlan hatalommal rendelkeznek. Ilyen a helyzet a központban is. Mint a cikk szerzője hangsúlyozza, „a kulturális forradalomnak” még egy jellegzetes vonása van. A „kulturális forradalom” rendkívüli mértékben megerősítette Mao Cetung személyi kultuszát, és a Mao elnök csalhatatlanságába vetett határtalan, és vak hitét meghonosította az állami politikában is Mindenben egyetlen ember — Mao — kinyilatkoztatása dönt. „Végül — hangsúlyozza a szovjet diplomata — eltűntek az Irodalom, s más művészetek alkotásai Mindent Mao Cetung művei és versei, valamint a tőle vett idézetek helyettesítenek. Semmi sem igazolhatja azt, hangoztatja végezetül Karpil, hogy a világ egyik legnagyobb nemzete egyetlen személy kultuszába süllyedt és elszakadt nemcsak a világtörténelemtől, hanem saját történelmétől és kultúrájától is.” (MTI) Meir fegyvereket követel A szovjet—egyiptomi szer- hogy a tüzelés kiújul és a nétődést ürügyül felhasználva, történjék meg, az egyetlen Meir miniszterelnök kategoria eszköze annak, hogy folytatosan fegyvereket követelt az tudjanak a politikai erőfeszt - Egyesült Államoktól. „Izrael tétek és előrehaladás legyen a további megértést vár az béke irányába, mindenfajta Egyesült Államok kormánya- katonai vagy politikai kénytár, fegyverszállítási kérelmei- szer nélkül” — folytatta, re vonatkozóan, e fegyverekneir azt állította, hogy a re a maga védelmében van közel-keleti katonai egyensúly szüksége, különös tekintettel a felborult, és az amerikai fegylégierőre, és reméli, hogy keverszállításoknak ezt helyre rését haladék nélkül teljesre kell állítaniuk. A miniszterelnk” — mondotta. nők hivatkozott arra, hogy Példátlanul agresszív hangú Washington a múltban maiparlamenti beszédében Goldanig megértette annak a szük- Meir azt mondotta, hogy a ségességét. Meir szerint az „fegyverszállítások elmaradó Egyiptom védelmét szolgáló — ez ösztönzi az agressziót (sic!) és korábban odaszállította, és komolyan fenyegeti a bé- szovjet fegyverek is „megsérket” tették” az egyensúlyt, de a „Izrael védelmi és elretten- szovjet—egyiptomi szerződésfő erejének megőrzése a leg- sem a helyzet „még súlyosabb” fontosabb tényezője annak, lett. (MTI)