Nógrád, 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

A Kumnvein-terv eredménye Teljes elszigeteltség fenyegeti Jordániát Egyiptom — mint már je­lentettük — csütörtökön meg­szakította diplomáciai kapcso­­latait Jordániával. A lépést Kairó válasznak szánta a Husszein-tervre, amely a bradat elnöknek a Palesztin Nemzeti Tanács előtt elhang­zott szavai szerint — volta­képpen Izrael műve, s a pa­lesztin ügy megtorpedózásá­val egyenértékű. A jordániai kormány szóvi­vője országa „mélységes saj­nálkozásának” adott kifejezést a döntés miatt. Megfigyelők rámutatnak, hogy a szakítás hivatalos elis­merése az egyiptomi—jordá­­niai kapcsolatok mélypontra zuhanásának. A palesztin ge­rillák jordániai maradékának felszámolása (1971 július) után Egyiptom — tiltakozás­ként — visszahívta nagyköve­tét Ammanból. Ugyanezt az intézkedést Jordánia Teli mi­niszterelnök kairói merénylői­nek ideiglenes szabadlábra he­lyezése után tette meg. Egyiptom ugyan időközben ki­nevezett új nagykövetet Am­­manba, de a diplomata — Issza Szeradzs el-Din — soha nem utazott el állomáshelyé­re. Az Al Ahram szerint Egyiptom bevetni készül azt a fegyvert, amellyel pillanat­nyilag jelentékeny károkat okozhat Jordániának, esetleg lezárja a légiterét az Alia lé­gitársaság gépei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Perzsa-öböl térségén kívül teljesen megbénulna Jordánia légiforgalma, mint­hogy a szíriai légitér már 1971 nyara óta zárva van előtte. Ha Szíria, az Arab Köztár­saságok Szövetségének tagál­lama­i lezárná­ szárazföldi határait, Jordánia egyetlen tengeri kijárata Akaba kikö­tője, illetve a Vörös-tenger volna. Irak, mint ismeretes, a Husszein-terv bejelentését kö­vetően szakított Jordániával, s noha határait az 1971 júliu­si lezárás után megnyitotta a jordániai forgalom előtt, el­képzelhető, hogy ismét lezá­rásuk mellett dönt. Líbia 1970 szeptembere óta nem tart kapcsolatot Jordániával. Husszein rendszere elsősor­ban Szaúd-Arábia jóindulatá­ra számíthat továbbra is. Az egyiptomi kormány dön­tése, továbbá Szadatnak azok a kijelentései, hogy a két nép — tudniillik az egyiptomi és a Palesztinai arab nép — ügye egy, s az ellenállási szervezet a palesztin nép „egyetlen jo­gos képviselője” — nem hagy kétséget afelől — véli az AFP —, hogy Egyiptom és a geril­lamozgalom viszonyában érez­hető javulás áll be. * Az Egyesült Államokban tartózkodó Husszein jordániai király pénteken reagált az­ egyiptomi elnök bejelentésére és azt nem meglepőnek ne­vezte. Hasszán herceg trón­örököshöz intézett üzenetében Husszein azt állította, hogy Szadat „eltávolodott elődjé­nek, Nasszer elnöknek a poli­tikájától”, amikor „megszakí­totta a két országot összefűző testvéri viszonyt”. Kifejezte azt a véleményét is, hogy Egyiptom lépését „az egész arab nemzet helyteleníteni fogja”. Kamal Khalil egyiptomi külügyi államtitkár csütörtök este magához kérette a jor­dániai ügyvivőt és közölte vele, hogy Egyiptom két hé­ten belül bezáratja a jordá­niai nagykövetséget, s bezárja saját ammani nagykövetéségét is. Szaúd-Arábiát kérték fel arra, hogy Egyiptom érdekeit a jövőben képviselje Amman­­ban. (MTI) Május ó tól: európai biztonsági hét Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának elnöke, Kál­lai Gyula elnök vezetésével pénteken — a Hazafias Nép­front székházában — kibőví­tett ülést tartott. Garai Ró­bert, a bizottság titkára beszá­molt az európai népek brüs­­­szeli közgyűlésének előkészü­leteiről, majd az ülés részt­vevői megvitatták és jóvá­hagyták a május 6-tól Ma­gyarországon megrendezésre kerülő európai biztonsági hét programját. (MTI) Magas kitüntetések • (Folytatás az 1. oldalról) ség és a takarékos kihasználás Munka Vörös Zászló Érdem­rendet, illetve Állami Díjat le­het adományozni. Emellett to­vábbra is érvényben marad a szocialista brigádok elismeré­sére és kitüntetésére vonatko­zó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaverseny-ered­­ményeit a „Szocialista Munka Hőse” és egyéb kormányki­tüntetésekkel, miniszteri és vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesített dol­gozóknak legalább félhavi ke­­r­esetnek megfelelő pénzjuta­lom jár. A kormányhatározat meg­szabja az állami, gazdasági szervek, a vállalati igazgatók és a szövetkezeti vezető tes­tületek feladatait a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületeivel együttmű­ködve végezzék. A „Kiváló Vállalat” és a „Kiváló Szövetkezet” kitünte­tések adományozása az új szabályozás szerint első­ben 1973. május 1-én, a n­isztertanács—SZOT Elnöksé­ge vörös zászlaja” és a „Mi­nisztertanács vörös zászlaja” kitüntetés adományozása pe­dig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a miniszte­reket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint fel­kérte a SZÖVOSZ-t és az OKISZ-t a szükséges intézke­dések megtételére. Egyidejű­leg felkérte a SZOT Elnöksé­gét és a KISZ központi bizott­ságát, hogy a kormányhatáro­zatban foglalt feladatok vég­rehajtásában működjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmé­nyek, vállalatok, szövetkeze­tek személygépkocsi-állomá­nyának növelésénél nem ér­vényesültek eléggé a célszerű­A kormányrendelet értel­mében ez év közepétől folya­matosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag sze­mélyszállítást szolgáló gépko­csik számát A csökkentéssel egyidőben jelentősen szűkí­tik a személygépkocsi haszná­latára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szol­gáló szerviz-, oktató-, taxi-, az egészségügyi­­ ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikart. Mivel az országban a személygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magán­autókat az állami és a gazda­sági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosít­sák. A magángépkocsik hasz­nálatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A fel­szabaduló gépkocsikat a taxi­forgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészségügyi és jár­ványügyi felügyeletről szóló tt- előterjesztését. A Miniszterta­­n Ma­­nács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanács­­törvénnyel összhangban kor­mányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei, városi és kerületi tanácsok által fenn­tartott közegészségügyi-jár­ványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntar­tott közegészségügyi-járvány­ügyi állomás kirendeltsége­ként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghall­gatta a külkereskedelmi mi­niszter tájékoztatóját az ENSZ 3. világkereskedelmi konfe­renciájának hazai előkészüle­teiről és jóváhagyta a tanács­kozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) je NÓGRÁD - 1972. április 8. szombat Kormány­átalakítás Londonban Edward Heath miniszterel­nök kihasználta azt a lehető­séget, hogy William Whitelaw megkapta az ír ügyek újon­nan létesített tárcáját, és be­jelentette a régen tervezett kormányátszervezést William Whitelaw az új kinevezésig a titkos tanács lordelnöke, to­vábbá az alsóházban a kor­mánypárt vezére volt. Ezt a szerepkört most átvette Ro­bert Carr, a foglalkoztatottság ügyeinek eddigi minisztere, akit a munkanélküliség ro­hamos emelkedése miatt a munkanélküliség miniszteré­nek gúnyoltak. Carr utóda a miniszteri poszton Maurice MacMillan, a volt miniszter­­elnök unokaöccse, a pénzügy­minisztérium eddigi parla­menti államtitkára lett. Lord Carrington hadügyminiszter a konzervatív pártstruktúrá­ban kapott megbízatást: or­szágos pártelnökké nevezték ki a lemondott Peter Thomas helyére, összesen hat minisz­ter nyújtotta be lemondását, hogy szabad kezet adjon Heath miniszterelnöknek a kormány átszervezésére. (MTI) •fi William Whitelaw (középen) a brit kormány új északírügyek minisztere pénteken Bel­fastban sajtókonferenciát tartott, melyen egyebek között közölte, hogy az internált kato­likusok közül 73 személyt azonnal szabadon bocsátanak A szovjet—iraki együttműködés szimbóluma Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és az Irakban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagjainak részvételével pénteken ünne­pélyesen felavatták a szovjet segítséggel kiépített észak-ru­­meilai olajmező létesítményét. Az ünnepélyes avatáson Szadam Husszein Takriti, az iraki forradalmi parancsnok­ság tanácsának alelnöke és Koszigin szovjet miniszterel­nök mondott beszédet. Szadam Husszein Takriti, az ország történetében nagy­­jelentőségű eseményként érté­kelte az iraki nemzeti olajvál­lalat tulajdonában levő olaj­mező megnyitását. „Az iraki tömegek, a nem­zeti és a haladó erők egyik legjelentősebb követelése volt, hogy országunk olajkincsét mi magunk aknázzuk ki — mon­dotta Takriti. — Az imperia­listák és a velük együttműkö­dő reakciós erők azonban megakadályozták e cél valóra­­váltását.” Takriti hangsúlyozta, hogy e célkitűzés megvalósításához döntően hozzájárult „a Szov­jetunió, valamint a többi ba­ráti ország testvéri együtt­működése”. „Az olajmező — mondotta Takriti — a szoros és őszinte iraki—szovjet barát­ság és együttműködés szimbó­luma, a jövendő kapcsolatok szilárd alapja.” Ezután Alekszej Koszigin emelkedett szólásra. Megköszönte Takriti alel­­nöknek a Szovjetunió és a szovjet nép iránti barátságra vonatkozó szavait. Dicsérettel szólt az Irakban dolgozó szov­jet szakértők munkájáról. A gyarmatosítás és az im­perializmus elleni harc össze­köti a két országot — húzta alá Koszigin. Ez a tény elő­mozdítja az iraki—szovjet kapcsolatok és együttműködés további kiszélesítését. A szov­jet miniszterelnök hangsúlyoz­ta továbbá, hogy a Szovjet­unió támogatja az arab orszá­gokat saját nemzeti kincseik önálló kiaknázására tett erő­feszítéseikben. A Szovjetunió és a szocia­lista országok saját tapaszta­lataik alapján továbbra is se­gítséget fognak nyújtani Irak­nak és a többi arab ország­nak a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításához, az állami függetlenség és szuve­renitás megerősítéséhez. Szovjet—nyugatnémet megállapodás parafálása A Szovjetunió és az NSZK tézkedéseket tesznek, hogy kormányai közötti, hosszú kedvező körülményeket te­­lejáratú kereskedelmi és gaz- rejtsenek a kétoldalú ko­­dasági együttműködési keg­­reskedelem fejlesztése, való­­állapodást parafálták pénze­ mint az árucsere-struktúra­ben Moszkvában. Mint a javítása érdekében, szovjet fővárosban hivatalo­­s megállapodásról folyto­­san közölték, a megállapodás tett tárgyalásokon a szovjet aláíráséra „a felek által küldöttséget Alekszej Man­­egyeztetett időpontban kerül zsűro, külkereskedelmi mi­­sere­­niszterhelyettes, a nyugatné­ A megállapodáshoz vezető met küldöttséget Peter Her­­megbeszéléseken — amelyek meg rendkívüli és meghatól­­ezen a héten folytak Moszk­­mázott nagykövet vezette. A vában — a két ország keres- dokumentum parafálásánál vedelmi küldöttségei meg­ Nyikolaj Patolicsev, szovjet egyeztek abban, hogy — az külkereskedelmi miniszter és 1970. augusztus 12-i szovjet— Joachim Peckert, az NSZK nyugatnémet szerződéssel moszkvai ideiglenes ügyvivő­összhangban — megfelelő in- je volt jelen. (MTI) Heves küzdelem folyik Dél-Vietnamban. A polgári lakosság elhagyja a hadműveletek ál­tal érintett vidéket. Képünkön: egy vietnami paraszt két unokájával az országúton i Kölcsönös megértés A szovjet és a magyar párt- és állami vezetők legutóbbi eszmecseréit kommentálva a moszkvai Novoje Vremja pén­teken egyebek közt a követke­zőket írja: „Az országaink közötti el­vi kérdések mindegyikében teljes és kölcsönös megértés, nézetazonosság mutatkozik”. „Magyarország a Szovjetunió­hoz hasonlóan rendkívül fon­tos feladatnak tekinti a szo­cialista közösség egységének minden módon való szilárdí­tását, s a maga részéről hoz­zájárul a szocialista országok összehangolt politikájának végrehajtásához. Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő miniszter­­elnök és Péter János külügy­miniszter az utóbbi időben számos találkozót és konzul­tációt bonyolított le nyugat­európai államok képviselőivel, hogy elősegítse az európai ér­tekezlet útjában álló mester­séges akadályok eltávolítását, s az értekezlet sokoldalú elő­készítésének mielőbbi megkez­dését”. A szovjet külpolitikai heti­lap hírmagyarázata ezt köve­tően méltatja Kádár Jenos és Fock Jenő közelmúltbeli szov­jetunióbeli látogatásának je­lentőségét országaink gazdasá­gi együttműködésének tovább­fejlődése szempontjából. A két ország gazdasági kap­csolatainak helyzetét értékel­ve a Novoje Vremja emlékez­tet, hogy a „Barátság” olajve­zeték második részének közel­jövőben várható üzembe he­lyezése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió növelje olajszállí­tásait hazánknak a Szibériát a Szovjetunió európai részével összekötő hatalmas gázveze­ték elkészültével pedig meg­indul a szovjet földgáz Ma­gyarország felé. Megemlíti a lap, hogy a Szovjetunió és Magyarország hozzávetőleg azonos beruházásokkal járul hozzá az alumínium-kooperá­­ció továbbfejlesztéséhez, s így a magyar bauxittermelés, il­letve a szovjet alumíniumipar az elkövetkező években már a termelési kooperáció és a spe­­cializáció követelményeinek kölcsönös figyelembevételével fejlődik. (MTI) \

Next