Nógrád, 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
A Kumnvein-terv eredménye Teljes elszigeteltség fenyegeti Jordániát Egyiptom — mint már jelentettük — csütörtökön megszakította diplomáciai kapcsolatait Jordániával. A lépést Kairó válasznak szánta a Husszein-tervre, amely a bradat elnöknek a Palesztin Nemzeti Tanács előtt elhangzott szavai szerint — voltaképpen Izrael műve, s a palesztin ügy megtorpedózásával egyenértékű. A jordániai kormány szóvivője országa „mélységes sajnálkozásának” adott kifejezést a döntés miatt. Megfigyelők rámutatnak, hogy a szakítás hivatalos elismerése az egyiptomi—jordániai kapcsolatok mélypontra zuhanásának. A palesztin gerillák jordániai maradékának felszámolása (1971 július) után Egyiptom — tiltakozásként — visszahívta nagykövetét Ammanból. Ugyanezt az intézkedést Jordánia Teli miniszterelnök kairói merénylőinek ideiglenes szabadlábra helyezése után tette meg. Egyiptom ugyan időközben kinevezett új nagykövetet Ammanba, de a diplomata — Issza Szeradzs el-Din — soha nem utazott el állomáshelyére. Az Al Ahram szerint Egyiptom bevetni készül azt a fegyvert, amellyel pillanatnyilag jelentékeny károkat okozhat Jordániának, esetleg lezárja a légiterét az Alia légitársaság gépei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Perzsa-öböl térségén kívül teljesen megbénulna Jordánia légiforgalma, minthogy a szíriai légitér már 1971 nyara óta zárva van előtte. Ha Szíria, az Arab Köztársaságok Szövetségének tagállamai lezárná szárazföldi határait, Jordánia egyetlen tengeri kijárata Akaba kikötője, illetve a Vörös-tenger volna. Irak, mint ismeretes, a Husszein-terv bejelentését követően szakított Jordániával, s noha határait az 1971 júliusi lezárás után megnyitotta a jordániai forgalom előtt, elképzelhető, hogy ismét lezárásuk mellett dönt. Líbia 1970 szeptembere óta nem tart kapcsolatot Jordániával. Husszein rendszere elsősorban Szaúd-Arábia jóindulatára számíthat továbbra is. Az egyiptomi kormány döntése, továbbá Szadatnak azok a kijelentései, hogy a két nép — tudniillik az egyiptomi és a Palesztinai arab nép — ügye egy, s az ellenállási szervezet a palesztin nép „egyetlen jogos képviselője” — nem hagy kétséget afelől — véli az AFP —, hogy Egyiptom és a gerillamozgalom viszonyában érezhető javulás áll be. * Az Egyesült Államokban tartózkodó Husszein jordániai király pénteken reagált az egyiptomi elnök bejelentésére és azt nem meglepőnek nevezte. Hasszán herceg trónörököshöz intézett üzenetében Husszein azt állította, hogy Szadat „eltávolodott elődjének, Nasszer elnöknek a politikájától”, amikor „megszakította a két országot összefűző testvéri viszonyt”. Kifejezte azt a véleményét is, hogy Egyiptom lépését „az egész arab nemzet helyteleníteni fogja”. Kamal Khalil egyiptomi külügyi államtitkár csütörtök este magához kérette a jordániai ügyvivőt és közölte vele, hogy Egyiptom két héten belül bezáratja a jordániai nagykövetséget, s bezárja saját ammani nagykövetéségét is. Szaúd-Arábiát kérték fel arra, hogy Egyiptom érdekeit a jövőben képviselje Ammanban. (MTI) Május ó tól: európai biztonsági hét Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke, Kállai Gyula elnök vezetésével pénteken — a Hazafias Népfront székházában — kibővített ülést tartott. Garai Róbert, a bizottság titkára beszámolt az európai népek brüsszeli közgyűlésének előkészületeiről, majd az ülés résztvevői megvitatták és jóváhagyták a május 6-tól Magyarországon megrendezésre kerülő európai biztonsági hét programját. (MTI) Magas kitüntetések • (Folytatás az 1. oldalról) ség és a takarékos kihasználás Munka Vörös Zászló Érdemrendet, illetve Állami Díjat lehet adományozni. Emellett továbbra is érvényben marad a szocialista brigádok elismerésére és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaverseny-eredményeit a „Szocialista Munka Hőse” és egyéb kormánykitüntetésekkel, miniszteri és vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesített dolgozóknak legalább félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat megszabja az állami, gazdasági szervek, a vállalati igazgatók és a szövetkezeti vezető testületek feladatait a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületeivel együttműködve végezzék. A „Kiváló Vállalat” és a „Kiváló Szövetkezet” kitüntetések adományozása az új szabályozás szerint elsőben 1973. május 1-én, a nisztertanács—SZOT Elnöksége vörös zászlaja” és a „Minisztertanács vörös zászlaja” kitüntetés adományozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint felkérte a SZÖVOSZ-t és az OKISZ-t a szükséges intézkedések megtételére. Egyidejűleg felkérte a SZOT Elnökségét és a KISZ központi bizottságát, hogy a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásában működjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek személygépkocsi-állományának növelésénél nem érvényesültek eléggé a célszerűA kormányrendelet értelmében ez év közepétől folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szolgáló gépkocsik számát A csökkentéssel egyidőben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz-, oktató-, taxi-, az egészségügyi ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikart. Mivel az országban a személygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik használatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészségügyi és járványügyi felügyeletről szóló tt- előterjesztését. A Minisztertan Manács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanácstörvénnyel összhangban kormányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei, városi és kerületi tanácsok által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ 3. világkereskedelmi konferenciájának hazai előkészületeiről és jóváhagyta a tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) je NÓGRÁD - 1972. április 8. szombat Kormányátalakítás Londonban Edward Heath miniszterelnök kihasználta azt a lehetőséget, hogy William Whitelaw megkapta az ír ügyek újonnan létesített tárcáját, és bejelentette a régen tervezett kormányátszervezést William Whitelaw az új kinevezésig a titkos tanács lordelnöke, továbbá az alsóházban a kormánypárt vezére volt. Ezt a szerepkört most átvette Robert Carr, a foglalkoztatottság ügyeinek eddigi minisztere, akit a munkanélküliség rohamos emelkedése miatt a munkanélküliség miniszterének gúnyoltak. Carr utóda a miniszteri poszton Maurice MacMillan, a volt miniszterelnök unokaöccse, a pénzügyminisztérium eddigi parlamenti államtitkára lett. Lord Carrington hadügyminiszter a konzervatív pártstruktúrában kapott megbízatást: országos pártelnökké nevezték ki a lemondott Peter Thomas helyére, összesen hat miniszter nyújtotta be lemondását, hogy szabad kezet adjon Heath miniszterelnöknek a kormány átszervezésére. (MTI) •fi William Whitelaw (középen) a brit kormány új északírügyek minisztere pénteken Belfastban sajtókonferenciát tartott, melyen egyebek között közölte, hogy az internált katolikusok közül 73 személyt azonnal szabadon bocsátanak A szovjet—iraki együttműködés szimbóluma Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és az Irakban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagjainak részvételével pénteken ünnepélyesen felavatták a szovjet segítséggel kiépített észak-rumeilai olajmező létesítményét. Az ünnepélyes avatáson Szadam Husszein Takriti, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának alelnöke és Koszigin szovjet miniszterelnök mondott beszédet. Szadam Husszein Takriti, az ország történetében nagyjelentőségű eseményként értékelte az iraki nemzeti olajvállalat tulajdonában levő olajmező megnyitását. „Az iraki tömegek, a nemzeti és a haladó erők egyik legjelentősebb követelése volt, hogy országunk olajkincsét mi magunk aknázzuk ki — mondotta Takriti. — Az imperialisták és a velük együttműködő reakciós erők azonban megakadályozták e cél valóraváltását.” Takriti hangsúlyozta, hogy e célkitűzés megvalósításához döntően hozzájárult „a Szovjetunió, valamint a többi baráti ország testvéri együttműködése”. „Az olajmező — mondotta Takriti — a szoros és őszinte iraki—szovjet barátság és együttműködés szimbóluma, a jövendő kapcsolatok szilárd alapja.” Ezután Alekszej Koszigin emelkedett szólásra. Megköszönte Takriti alelnöknek a Szovjetunió és a szovjet nép iránti barátságra vonatkozó szavait. Dicsérettel szólt az Irakban dolgozó szovjet szakértők munkájáról. A gyarmatosítás és az imperializmus elleni harc összeköti a két országot — húzta alá Koszigin. Ez a tény előmozdítja az iraki—szovjet kapcsolatok és együttműködés további kiszélesítését. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta továbbá, hogy a Szovjetunió támogatja az arab országokat saját nemzeti kincseik önálló kiaknázására tett erőfeszítéseikben. A Szovjetunió és a szocialista országok saját tapasztalataik alapján továbbra is segítséget fognak nyújtani Iraknak és a többi arab országnak a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításához, az állami függetlenség és szuverenitás megerősítéséhez. Szovjet—nyugatnémet megállapodás parafálása A Szovjetunió és az NSZK tézkedéseket tesznek, hogy kormányai közötti, hosszú kedvező körülményeket telejáratú kereskedelmi és gaz- rejtsenek a kétoldalú kodasági együttműködési kegreskedelem fejlesztése, valóállapodást parafálták pénze mint az árucsere-struktúraben Moszkvában. Mint a javítása érdekében, szovjet fővárosban hivatalos megállapodásról folytosan közölték, a megállapodás tett tárgyalásokon a szovjet aláíráséra „a felek által küldöttséget Alekszej Manegyeztetett időpontban kerül zsűro, külkereskedelmi misereniszterhelyettes, a nyugatné A megállapodáshoz vezető met küldöttséget Peter Hermegbeszéléseken — amelyek meg rendkívüli és meghatólezen a héten folytak Moszkmázott nagykövet vezette. A vában — a két ország keres- dokumentum parafálásánál vedelmi küldöttségei meg Nyikolaj Patolicsev, szovjet egyeztek abban, hogy — az külkereskedelmi miniszter és 1970. augusztus 12-i szovjet— Joachim Peckert, az NSZK nyugatnémet szerződéssel moszkvai ideiglenes ügyvivőösszhangban — megfelelő in- je volt jelen. (MTI) Heves küzdelem folyik Dél-Vietnamban. A polgári lakosság elhagyja a hadműveletek által érintett vidéket. Képünkön: egy vietnami paraszt két unokájával az országúton i Kölcsönös megértés A szovjet és a magyar párt- és állami vezetők legutóbbi eszmecseréit kommentálva a moszkvai Novoje Vremja pénteken egyebek közt a következőket írja: „Az országaink közötti elvi kérdések mindegyikében teljes és kölcsönös megértés, nézetazonosság mutatkozik”. „Magyarország a Szovjetunióhoz hasonlóan rendkívül fontos feladatnak tekinti a szocialista közösség egységének minden módon való szilárdítását, s a maga részéről hozzájárul a szocialista országok összehangolt politikájának végrehajtásához. Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő miniszterelnök és Péter János külügyminiszter az utóbbi időben számos találkozót és konzultációt bonyolított le nyugateurópai államok képviselőivel, hogy elősegítse az európai értekezlet útjában álló mesterséges akadályok eltávolítását, s az értekezlet sokoldalú előkészítésének mielőbbi megkezdését”. A szovjet külpolitikai hetilap hírmagyarázata ezt követően méltatja Kádár Jenos és Fock Jenő közelmúltbeli szovjetunióbeli látogatásának jelentőségét országaink gazdasági együttműködésének továbbfejlődése szempontjából. A két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét értékelve a Novoje Vremja emlékeztet, hogy a „Barátság” olajvezeték második részének közeljövőben várható üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió növelje olajszállításait hazánknak a Szibériát a Szovjetunió európai részével összekötő hatalmas gázvezeték elkészültével pedig megindul a szovjet földgáz Magyarország felé. Megemlíti a lap, hogy a Szovjetunió és Magyarország hozzávetőleg azonos beruházásokkal járul hozzá az alumínium-kooperáció továbbfejlesztéséhez, s így a magyar bauxittermelés, illetve a szovjet alumíniumipar az elkövetkező években már a termelési kooperáció és a specializáció követelményeinek kölcsönös figyelembevételével fejlődik. (MTI) \