Nógrád, 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF., 20. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Áldozatok Hiába a rádió, az újságok rendszeres felhívása, intel­me, sajnos egyesek nem veszik komolyan, vagy nem fi­gyelnek oda saját munkájukra, nem tartják be az előírá­sokat, s egy óvatlan pillanatban bekövetkezik a baj: a ha­lálos baleset. Szomorú szívvel kell megállapítani, hogy ebben az esztendőben, a tegnapi napig hat halálos üzemi baleset történt a megyében. Ebből három üzemben, három a köz­úton, de az utóbbi is ide tartozik. Ezzel szemben „szeren­csésnek” mondhatjuk a tavalyi esztendőt, mert üzemi bal­eset címén egész évben heten vesztették el életüket. Nehéz kimondani, különösen most, hogy még nagyon frissek az elvesztett férjek és a fiú által okozott, lassan hegedő sebek, de szükséges kimondani, nehogy ez a mostani szomorú nekilendülés folytatódjék: bármelyik halálos balesetet vizsgáljuk, mindegyikben fellelhető a saját és mások életével való felelőtlenség. Azóta hét gyermek maradt apa nélkül. Ezek a gyere­kek hiába várják szeretett édesapjukat. Nem tudnak már a nyakába ugrani, eljátszadozni vele, de nem köszönti őket a meleg hitvesi szó sem, az étkezéseknél üres marad az apa helye, s a tv-t is kevesebben nézik. Pedig mindegyi­kük azzal a gondolattal ment a munkába, hogy annak le­telte után ismét siet haza otthonába, gyerekeihez, felesé­géhez. Elég volt egy pillanatnyi meggondolatlanság, az óvó rendszabályok be nem tartása, máris elvesztek az egész­séges, életerős emberek. Jogos a hangos kiáltás: miért pusztítjuk önmagun­kat, miért játszunk mások életével. Mostanában igen so­kat hangsúlyozzuk, s nem ok nélkül azt, hogy minden szinten, minden tekintetben növekedni kell a felelősség­érzetnek. Ennek részbeni megléte, hiánya teremti meg a veszélyhelyzeteket, hozza létre a családi bánatot, idézi elő a tragédiákat. Pedig ma már közhelynek is elcsépelt, sőt talán egyeseknek könyökén jön ki a figyelmeztetés: senki sem játszhat saját életével. Még sincs elég foga­natja! Hát még azok, akik mások életének, testi épségének megóvására is vállalkoznak. Elég utalni a nemrég Salgótarjánban bekövetkezett tömegszerencsétlenségre. A ZIM salgótarjáni gyáránál tör­tént közúti balesetnél egy ember azonnal meghalt, a má­sik a kórházba szállítás után, a harmadik pedig azt kö­vetően. Pár nappal ezelőtt pedig a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat Beszterce-lakótelepén történt vég­zetes baleset. Egy életének teljében levő fiatalember égé­si sebeibe a kórházban belehalt. Áldozatok? Igen. Saját maguk felelőtlenségének és meggondolatlanságának. Másik esetben pedig más felelőt­lenségének. S ezt az igaz megállapítást senki ne vegye ke­gyeletsértésnek, vagy valami ehhez hasonlónak. A hiva­talos vizsgálati jegyzőkönyvek világosan kimutatják: akik ma már nincsenek köztünk, azok megsértették a munkavédelmi előírásokat, a gépkocsivezető pedig nem tartotta be a közlekedésre vonatkozó előírásokat. A vég­zetes esemény mindannyiszor elkerülhető lett volna, ha... Az üzemi szakszervezeti és vállalati munkavédelmi megbízottak, szakszervezeti aktívák, munkavédelmi őrök a megmondhatói, hogy egyesekkel milyen nehéz megér­tetni saját életük védelmével kapcsolatos feladatokat, azt, hogy a munkahely nem játszótér, a közút pedig nem a büntetlenül megúszható szabálytalanságok területe. Egyre többen vélekednek úgy, hogy a felelőtlenség mi­att bekövetkezett tragédiának csak úgy lehet elejét venni, ha az eddiginél sokkal, de sokkal szigorúbban büntetik meg a meggondolatlanokat. Mint mindenféle általánosítás, ebben az esetben is több kárt okoz, mint hasznot hoz. Nem volna helyes mindenkit egy kalap alá venni. De a gyárakban épp úgy, mint a közúton nagyon jól tudják, hogy kik a fenegyerekek, kik játsszák meg a nagyot, a csalhatatlant. Ezeket kell ráncba szedni először. A na­gyobb szigorúságra valóban szükség van, de ezzel nem oldjuk meg ezt a fontos társadalmi problémát. Tartós, megbízható eredményt csak akkor várhatunk, ha a munka- és közlekedési kultúránk a jelenleginél jó­val magasabb szintet ér el, mindenki vérévé válik a sa­ját és mások életére való vigyázás igénye és gyakorlata. Ezért mindazok tehetnek, akik nem hajlandók tudomásul venni, nem hajlandók megbékélni a felelőtlenség szülte, családokat sújtó halálos balesetek számának növekedésé­vel. A halálos balesetek miatt emelt fejfák a temetőben élő tilalomfaként álljanak az élőknek, hogy a felelőtlen­ség és a meggondolatlanság hová vezet. V. K. Dr. Mark­ája Imre igazságügy­miniszter Balassa­gyarmaton Beiktatták a megyei bíróság új elnökét Tegnap Nógrád megyébe érkezett dr. Markája Imre igazságügy-miniszter, akinek társaságában volt dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetője. A ven­dégeket Balassagyarmaton Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Hoffer István, a párt megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a megyei tanács elnöke fogadta. A megyei bíróság nagyter­mében tegnap összevont kol­légiumi ülésre került sor. A Balassagyarmati megyei Bíró­ság kollégiumi ülésén részt vettek a megye bíróságainak vezetői, a járásbíróságok és hivatalok képviselői, dr. Mar­kója Imre bejelentette, hogy dr. Kovács Lászlót, a Balas­sagyarmati megyei Bíróság elnökét saját kérésére nyug­állományba vonulása alkal­mából a megyei bíróság elnö­ki tiszte alól felmentette. Egyidejűleg a Balassagyar­mati megyei Bíróság elnöké­vé dr. Reményi Jenőt, a Sal­gótarjáni Járásbíróság volt elnökét kinevezte. Dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter méltatta dr. Ko­vács László munkásságát, aki csaknem négy évtizede vett részt az igazságügyi munká­ban. Hangsúlyozta többek kö­zött, hogy ebből 1956-tól a Balassagyarmati megyei Bí­róság elnökeként vett részt az igazságszolgáltatásban. Mun­kálkodott a törvényesség megszigorításában, kommu­nista vezető volt, s mint ak­tív közéleti embert ismerték a megyében. Méltatta a miniszter dr. Re­ményi Jenő rendkívül aktív tevékenységét, aki mint bíró nem csak ideológiailag kép­zett, hanem mint kommunis­ta vezető is példamutató. Mint mondotta, jól felkészült, ki­forrott, kiváló szervező és em­beri magatartása alkalmassá tette arra, hogy a megyei bí­róság elnöki­ tisztségét betölt­se. Arra kérte, a megyei bí­róság összevont kollégiumi ülésének tagjait, a megyei bí­róság vezetőinek meghívása­(Folytatás a 2. oldalon) Svédországba viszik A tavalyi eredményes esztendő után sikeresen kezdődött el az idei a Salgótarjáni Ruha­gyárban. A belföldi szállítások mellett elküldték termékeiket határainkon túlra, így a Szov­jetunióba és Nyugat-Európába, valamint a skandináv országokba. A ruhagyár legjelentő­sebb vevői közé tartozik egy svéd textilkereskedő cég, melynek korábban pamut háziru­hákat, újabban jerseyanyagból utcai ruhákat készítenek. Az idén csak ide mintegy 20 millió forintért szállítanak. Képünkön: a Könnyűipari Kutató Intézet által kidolgozott módszer szerint dolgoznak a lányok, asszonyok a szalag mellett. — kulcsár — A fogyasztók védelme • évente 30000 ellenőrzés A kereskedelemben megkü­lönböztetett szerepe van az ellenőrzésnek, miután az or­szág 55 ezer üzletében, ven­déglátóhelyein naponta meg­fordul a lakosság fele, érzéke­li és értékeli az ellátás kedve­ző, vagy kedvezőtlen jelensé­geit, s tapasztalatai alapján alkot véleményt a kereske­delmi munkáról — hangsú­lyozta Selmeci Lajosné belke­reskedelmi miniszterhelyettes szerdai sajtótájékoztatóján. Indokolt a rendszeres ellen­őrzés a társadalmi tulajdon védelmében is, hiszen a ke­reskedelmi dolgozók kezén naponta több száz milliós érté­kű áru, illetve készpénz for­dul meg. A miniszterhelyettes arról adott képet, hogy a ke­reskedelem ellenőrzési szer­vezete mennyiben elégíti ki a Minisztertanács erre vonatko­zó határozatában előírt köve­telményeket. A belkereskedelem közre­működésével évenként ellen­őrzi 83 vállalatának működé­sét, minden részletre kiterje­dően értékeli tevékenységü­ket. Új módszer, hogy a mi­nisztérium vezető testületé­nek napirendjén is szerepel egy-egy vállalat tevékenysé­gének átfogó bírálata. A felügyeleti vizsgálatok eredményeként született ren­delkezés például az üzletek, a vendéglátóhelyek adminiszt­rációjának egyszerűsítésére, adtak ki irányelveket a meg­­rendeléses, az előjegyzéses vásárláshoz. A minisztérium vezetőinek döntése alapján a jövőben több időt, nagyobb gondot fordítanak a helyszíni vizsgá­latokra, a vállalatoknál fel­tárt hiányosságok elemzésére, azok gyorsabb megszünteté­sére. Szorosabb kapcsolatot teremtenek a különböző el­lenőrzési szervekkel, jobban megosztják a munkát annak érdekében, hogy az ellenőrzés rendelkezésére álló erőket jobban hasznosíthassák. En­nek megfelelően például az idén a vállalati készletgazdál­kodás helyzetét, a szerződéses fegyelem kérdéseit az élelmi­szer-kereskedelemben a Pénz­ügyminisztérium, a ruházati szakmában pedig a Belkeres­kedelmi Minisztérium vizsgál­ja majd. A minisztérium külön fog­lalkozott a vállalati belső el­lenőrzéssel, amely a kereske­delmi és vendéglátó-hálózat színvonalas működését a kul­turált, udvarias kiszolgálást, a hibák, a visszaélések csök­kentését, megelőzését hivatott szolgálni. Közismertebbek a minisz­térium programja alapján tar­tott országos vizsgálatok, ame­lyek a kereskedelmi felügye­lőségek 130 „hivatásos” el­lenőrével és 15 ezer társadal­mi ellenőr közreműködésével végeznek évente 27 ezer—30 ezer ellenőrzést tartva szol­gálják a fogyasztói érdekvé­delmet. SZMT-ülés A mai követelményekhez igazítani a termelést és gazdálkodást Tegnap ülést tartott a szak­­szervezetek megyei tanácsa. A megye szervezett dolgozói­nak választott testülete arról tanácskozott, hogy a szak­­szervezetek termelést, gazdál­kodást segítő munkája milyen volt az elmúlt esztendőben, milyen eredményeket hozott, s miként kell a mai követel­ményekhez igazítani, a köz­ponti feladat, a népgazdasági egyensúly javítása érdekében. Az előzőleg írásban kikül­dött anyaghoz Szalai László, az SZMT titkára fűzött szóbe­li kiegészítést. Az SZMT úgy ítélte meg, hogy a megyei, szakmai és vállalati szakszervezeti testü­letek, tisztségviselők jelentős részt vállaltak a gazdasági építőmunka, a megyei célkitű­zések megvalósításában. Dön­tő többségük érdemi módon részt vett a vállalatok 1978. évi tervének összeállításában, az üzemi demokrácia fóru­main való megvitatásában és elfogadásában. A termelés és gazdálkodás segítése a leghatékonyabban a szocialista munkaverseny ke­retében valósult meg. Tovább fejlődött a felajánlások tarta­mi színvonala, konkrétabbak lettek a versenyvállalások. Ezekben fokozottabban ju­tott érvényre a hatékonyság, a minőség javítása, az anyag- és energiatakarékosság, a nagy értékű és nagy teljesít­ményű gépek, berendezések jobb kihasználása. Az 1038- as együttes SZOT- és minisz­tertanácsi határozat tovább növelte a versenymozgalom társadalmi és munkahelyi je­lentőségét, pontosabban meg­határozta az illetékes szervek feladatait, növelte a követel­ményrendszert. Az új rendelet megjelenése óta folyamatos javulás tapasz­talható az újítómozgalomban, amely szerves része a szocia­lista munkaverseny-mozga­­lomnak. Az újítók száma há­rom év alatt 3000-ről 3200-ra nőtt. Az elért fejlődés a szo­cialista brigádoknak köszön­hető, mivel az újítók 50 százaléka közülük kerül ki. A munkaverseny továbbfej­lesztésére igen fontos terület, jó lehetőség a DH-munka­­rendszer alkalmazása, mel­­­lyel megyénk 4 üzemében fog­lalkoznak érdemlegesen. A termelést és gazdálkodást segítő munka tartalmának ja­vulásában fontos szerepet töl­töttek be a termelési tanács­kozások és a szocialista bri­gádvezetők megbeszélései is. Szó volt még a bér- és mun­kaerő-gazdálkodásról, az élet­­sínvonalat alakító egyéb té­nyezőkről, a szociális és mun­kakörülmények kedvező vál­tozásáról, a balesetek alakulá­sáról. Az SZMT a múlt év tapasz­talatait figyelembe véve az alábbi területeken kívánja a mai követelményekhez igazíta­ni a termelést, gazdálkodást segítő munkát; a beruházások hatékonysága, a termelési szer­kezet fejlesztése, az irányító, együttműködő és végrehajtó szervekkel való együttműkö­dés, saját munkamódszerének és stílusának fejlesztése, első­sorban az irányító és vezetői munkában. Az előbbi célok elérése ér­dekében tovább fejlesztik a tervezés demokratizmusát­, szorgalmazzák a differenciált bérezést, a feladatok munka­helyekre történő lebontását. Megszigorítják a szocialista cím elnyerésének feltételeit, segítik a komplex brigádok megalakulását, a kitűzött cé­lok elérésének szolgálatába állítják az üzemi demokratiz­mus fórumait. A beszámolót követő vitá­ban Sándor János, a FUTUBER nagybátonyi gyá­ra szakszervezeti bizottságá­nak titkára konkrétan ismer­tette azokat a kezdeményezé­seket, intézkedéseket, ame­lyekkel a mai követelmények­nek eleget akarnak tenni. Bollok Béláné, a ZIM salgó­tarjáni gyára szakszervezeti bizottságának közgazdasági fe­lelőse, az új gyártmánycsa­lád bevezetésével kapcsolatos nehézségekről, kellemetlen következményekről szólt. Ifj. Nagy József, az építők me­gyebizottságának titkára az építő- és építőanyag-ipar meg­növekedett feladatairól, vala­mint a munkastílusban és irá­nyításban bekövetkezett vál­tozásokról beszélt. Huszák Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezetője, a megyei pártbizottság szakszervezetek tevékenységét értékelő, elis­merő szavai után hangsúlyoz­ta, hogy a megye szakszerve­zeteinek a kedvezőtlen jelen­ségek megszüntetésében az eddiginél még eredményeseb­ben szükséges közreműködni­ük. Vonatkozik ez a sajátos eszközökkel történő szemlélet­­változás elősegítésére, a ter­vek végrehajtásáért érzett fe­lelősségre, a tartalmasabb munkaverseny-mozgalom megteremtésére, az érdekvé­delem helyes értelmezésére. Utalt arra is, hogy minden esetben és mindenkinél a meg­ítélés mércéje a végzett mun­ka eredménye legyen. Kálovits Géza, az SZMT osztályvezetője a gazdaságpo­litikai, agitációs munka tartal­mának, módszereinek javítá­sáról, Fejes Balázs, a­z SZMT munkavédelmi osztályvezető­je pedig a balesetekkel kap­csolatos feladatokról szólt. Az SZMT a vitában elhang­zottakkal kiegészítve elfogad­ta az írásos és szóbeli előter­jesztést. Ugyanígy döntött az SZMT és az elnökség első fél­évi munkatervével kapcsolat­­ban. Végül tudomásul vette az SZMT júliusi ülése óta vég­zett munkáról szóló idikc­tát. '

Next