Nógrád, 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF., 20. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Áldozatok Hiába a rádió, az újságok rendszeres felhívása, intelme, sajnos egyesek nem veszik komolyan, vagy nem figyelnek oda saját munkájukra, nem tartják be az előírásokat, s egy óvatlan pillanatban bekövetkezik a baj: a halálos baleset. Szomorú szívvel kell megállapítani, hogy ebben az esztendőben, a tegnapi napig hat halálos üzemi baleset történt a megyében. Ebből három üzemben, három a közúton, de az utóbbi is ide tartozik. Ezzel szemben „szerencsésnek” mondhatjuk a tavalyi esztendőt, mert üzemi baleset címén egész évben heten vesztették el életüket. Nehéz kimondani, különösen most, hogy még nagyon frissek az elvesztett férjek és a fiú által okozott, lassan hegedő sebek, de szükséges kimondani, nehogy ez a mostani szomorú nekilendülés folytatódjék: bármelyik halálos balesetet vizsgáljuk, mindegyikben fellelhető a saját és mások életével való felelőtlenség. Azóta hét gyermek maradt apa nélkül. Ezek a gyerekek hiába várják szeretett édesapjukat. Nem tudnak már a nyakába ugrani, eljátszadozni vele, de nem köszönti őket a meleg hitvesi szó sem, az étkezéseknél üres marad az apa helye, s a tv-t is kevesebben nézik. Pedig mindegyikük azzal a gondolattal ment a munkába, hogy annak letelte után ismét siet haza otthonába, gyerekeihez, feleségéhez. Elég volt egy pillanatnyi meggondolatlanság, az óvó rendszabályok be nem tartása, máris elvesztek az egészséges, életerős emberek. Jogos a hangos kiáltás: miért pusztítjuk önmagunkat, miért játszunk mások életével. Mostanában igen sokat hangsúlyozzuk, s nem ok nélkül azt, hogy minden szinten, minden tekintetben növekedni kell a felelősségérzetnek. Ennek részbeni megléte, hiánya teremti meg a veszélyhelyzeteket, hozza létre a családi bánatot, idézi elő a tragédiákat. Pedig ma már közhelynek is elcsépelt, sőt talán egyeseknek könyökén jön ki a figyelmeztetés: senki sem játszhat saját életével. Még sincs elég foganatja! Hát még azok, akik mások életének, testi épségének megóvására is vállalkoznak. Elég utalni a nemrég Salgótarjánban bekövetkezett tömegszerencsétlenségre. A ZIM salgótarjáni gyáránál történt közúti balesetnél egy ember azonnal meghalt, a másik a kórházba szállítás után, a harmadik pedig azt követően. Pár nappal ezelőtt pedig a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Beszterce-lakótelepén történt végzetes baleset. Egy életének teljében levő fiatalember égési sebeibe a kórházban belehalt. Áldozatok? Igen. Saját maguk felelőtlenségének és meggondolatlanságának. Másik esetben pedig más felelőtlenségének. S ezt az igaz megállapítást senki ne vegye kegyeletsértésnek, vagy valami ehhez hasonlónak. A hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvek világosan kimutatják: akik ma már nincsenek köztünk, azok megsértették a munkavédelmi előírásokat, a gépkocsivezető pedig nem tartotta be a közlekedésre vonatkozó előírásokat. A végzetes esemény mindannyiszor elkerülhető lett volna, ha... Az üzemi szakszervezeti és vállalati munkavédelmi megbízottak, szakszervezeti aktívák, munkavédelmi őrök a megmondhatói, hogy egyesekkel milyen nehéz megértetni saját életük védelmével kapcsolatos feladatokat, azt, hogy a munkahely nem játszótér, a közút pedig nem a büntetlenül megúszható szabálytalanságok területe. Egyre többen vélekednek úgy, hogy a felelőtlenség miatt bekövetkezett tragédiának csak úgy lehet elejét venni, ha az eddiginél sokkal, de sokkal szigorúbban büntetik meg a meggondolatlanokat. Mint mindenféle általánosítás, ebben az esetben is több kárt okoz, mint hasznot hoz. Nem volna helyes mindenkit egy kalap alá venni. De a gyárakban épp úgy, mint a közúton nagyon jól tudják, hogy kik a fenegyerekek, kik játsszák meg a nagyot, a csalhatatlant. Ezeket kell ráncba szedni először. A nagyobb szigorúságra valóban szükség van, de ezzel nem oldjuk meg ezt a fontos társadalmi problémát. Tartós, megbízható eredményt csak akkor várhatunk, ha a munka- és közlekedési kultúránk a jelenleginél jóval magasabb szintet ér el, mindenki vérévé válik a saját és mások életére való vigyázás igénye és gyakorlata. Ezért mindazok tehetnek, akik nem hajlandók tudomásul venni, nem hajlandók megbékélni a felelőtlenség szülte, családokat sújtó halálos balesetek számának növekedésével. A halálos balesetek miatt emelt fejfák a temetőben élő tilalomfaként álljanak az élőknek, hogy a felelőtlenség és a meggondolatlanság hová vezet. V. K. Dr. Markája Imre igazságügyminiszter Balassagyarmaton Beiktatták a megyei bíróság új elnökét Tegnap Nógrád megyébe érkezett dr. Markája Imre igazságügy-miniszter, akinek társaságában volt dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. A vendégeket Balassagyarmaton Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hoffer István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke fogadta. A megyei bíróság nagytermében tegnap összevont kollégiumi ülésre került sor. A Balassagyarmati megyei Bíróság kollégiumi ülésén részt vettek a megye bíróságainak vezetői, a járásbíróságok és hivatalok képviselői, dr. Markója Imre bejelentette, hogy dr. Kovács Lászlót, a Balassagyarmati megyei Bíróság elnökét saját kérésére nyugállományba vonulása alkalmából a megyei bíróság elnöki tiszte alól felmentette. Egyidejűleg a Balassagyarmati megyei Bíróság elnökévé dr. Reményi Jenőt, a Salgótarjáni Járásbíróság volt elnökét kinevezte. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter méltatta dr. Kovács László munkásságát, aki csaknem négy évtizede vett részt az igazságügyi munkában. Hangsúlyozta többek között, hogy ebből 1956-tól a Balassagyarmati megyei Bíróság elnökeként vett részt az igazságszolgáltatásban. Munkálkodott a törvényesség megszigorításában, kommunista vezető volt, s mint aktív közéleti embert ismerték a megyében. Méltatta a miniszter dr. Reményi Jenő rendkívül aktív tevékenységét, aki mint bíró nem csak ideológiailag képzett, hanem mint kommunista vezető is példamutató. Mint mondotta, jól felkészült, kiforrott, kiváló szervező és emberi magatartása alkalmassá tette arra, hogy a megyei bíróság elnöki tisztségét betöltse. Arra kérte, a megyei bíróság összevont kollégiumi ülésének tagjait, a megyei bíróság vezetőinek meghívása(Folytatás a 2. oldalon) Svédországba viszik A tavalyi eredményes esztendő után sikeresen kezdődött el az idei a Salgótarjáni Ruhagyárban. A belföldi szállítások mellett elküldték termékeiket határainkon túlra, így a Szovjetunióba és Nyugat-Európába, valamint a skandináv országokba. A ruhagyár legjelentősebb vevői közé tartozik egy svéd textilkereskedő cég, melynek korábban pamut háziruhákat, újabban jerseyanyagból utcai ruhákat készítenek. Az idén csak ide mintegy 20 millió forintért szállítanak. Képünkön: a Könnyűipari Kutató Intézet által kidolgozott módszer szerint dolgoznak a lányok, asszonyok a szalag mellett. — kulcsár — A fogyasztók védelme • évente 30000 ellenőrzés A kereskedelemben megkülönböztetett szerepe van az ellenőrzésnek, miután az ország 55 ezer üzletében, vendéglátóhelyein naponta megfordul a lakosság fele, érzékeli és értékeli az ellátás kedvező, vagy kedvezőtlen jelenségeit, s tapasztalatai alapján alkot véleményt a kereskedelmi munkáról — hangsúlyozta Selmeci Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes szerdai sajtótájékoztatóján. Indokolt a rendszeres ellenőrzés a társadalmi tulajdon védelmében is, hiszen a kereskedelmi dolgozók kezén naponta több száz milliós értékű áru, illetve készpénz fordul meg. A miniszterhelyettes arról adott képet, hogy a kereskedelem ellenőrzési szervezete mennyiben elégíti ki a Minisztertanács erre vonatkozó határozatában előírt követelményeket. A belkereskedelem közreműködésével évenként ellenőrzi 83 vállalatának működését, minden részletre kiterjedően értékeli tevékenységüket. Új módszer, hogy a minisztérium vezető testületének napirendjén is szerepel egy-egy vállalat tevékenységének átfogó bírálata. A felügyeleti vizsgálatok eredményeként született rendelkezés például az üzletek, a vendéglátóhelyek adminisztrációjának egyszerűsítésére, adtak ki irányelveket a megrendeléses, az előjegyzéses vásárláshoz. A minisztérium vezetőinek döntése alapján a jövőben több időt, nagyobb gondot fordítanak a helyszíni vizsgálatokra, a vállalatoknál feltárt hiányosságok elemzésére, azok gyorsabb megszüntetésére. Szorosabb kapcsolatot teremtenek a különböző ellenőrzési szervekkel, jobban megosztják a munkát annak érdekében, hogy az ellenőrzés rendelkezésére álló erőket jobban hasznosíthassák. Ennek megfelelően például az idén a vállalati készletgazdálkodás helyzetét, a szerződéses fegyelem kérdéseit az élelmiszer-kereskedelemben a Pénzügyminisztérium, a ruházati szakmában pedig a Belkereskedelmi Minisztérium vizsgálja majd. A minisztérium külön foglalkozott a vállalati belső ellenőrzéssel, amely a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat színvonalas működését a kulturált, udvarias kiszolgálást, a hibák, a visszaélések csökkentését, megelőzését hivatott szolgálni. Közismertebbek a minisztérium programja alapján tartott országos vizsgálatok, amelyek a kereskedelmi felügyelőségek 130 „hivatásos” ellenőrével és 15 ezer társadalmi ellenőr közreműködésével végeznek évente 27 ezer—30 ezer ellenőrzést tartva szolgálják a fogyasztói érdekvédelmet. SZMT-ülés A mai követelményekhez igazítani a termelést és gazdálkodást Tegnap ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa. A megye szervezett dolgozóinak választott testülete arról tanácskozott, hogy a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő munkája milyen volt az elmúlt esztendőben, milyen eredményeket hozott, s miként kell a mai követelményekhez igazítani, a központi feladat, a népgazdasági egyensúly javítása érdekében. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz Szalai László, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az SZMT úgy ítélte meg, hogy a megyei, szakmai és vállalati szakszervezeti testületek, tisztségviselők jelentős részt vállaltak a gazdasági építőmunka, a megyei célkitűzések megvalósításában. Döntő többségük érdemi módon részt vett a vállalatok 1978. évi tervének összeállításában, az üzemi demokrácia fórumain való megvitatásában és elfogadásában. A termelés és gazdálkodás segítése a leghatékonyabban a szocialista munkaverseny keretében valósult meg. Tovább fejlődött a felajánlások tartami színvonala, konkrétabbak lettek a versenyvállalások. Ezekben fokozottabban jutott érvényre a hatékonyság, a minőség javítása, az anyag- és energiatakarékosság, a nagy értékű és nagy teljesítményű gépek, berendezések jobb kihasználása. Az 1038- as együttes SZOT- és minisztertanácsi határozat tovább növelte a versenymozgalom társadalmi és munkahelyi jelentőségét, pontosabban meghatározta az illetékes szervek feladatait, növelte a követelményrendszert. Az új rendelet megjelenése óta folyamatos javulás tapasztalható az újítómozgalomban, amely szerves része a szocialista munkaverseny-mozgalomnak. Az újítók száma három év alatt 3000-ről 3200-ra nőtt. Az elért fejlődés a szocialista brigádoknak köszönhető, mivel az újítók 50 százaléka közülük kerül ki. A munkaverseny továbbfejlesztésére igen fontos terület, jó lehetőség a DH-munkarendszer alkalmazása, mellyel megyénk 4 üzemében foglalkoznak érdemlegesen. A termelést és gazdálkodást segítő munka tartalmának javulásában fontos szerepet töltöttek be a termelési tanácskozások és a szocialista brigádvezetők megbeszélései is. Szó volt még a bér- és munkaerő-gazdálkodásról, az életsínvonalat alakító egyéb tényezőkről, a szociális és munkakörülmények kedvező változásáról, a balesetek alakulásáról. Az SZMT a múlt év tapasztalatait figyelembe véve az alábbi területeken kívánja a mai követelményekhez igazítani a termelést, gazdálkodást segítő munkát; a beruházások hatékonysága, a termelési szerkezet fejlesztése, az irányító, együttműködő és végrehajtó szervekkel való együttműködés, saját munkamódszerének és stílusának fejlesztése, elsősorban az irányító és vezetői munkában. Az előbbi célok elérése érdekében tovább fejlesztik a tervezés demokratizmusát, szorgalmazzák a differenciált bérezést, a feladatok munkahelyekre történő lebontását. Megszigorítják a szocialista cím elnyerésének feltételeit, segítik a komplex brigádok megalakulását, a kitűzött célok elérésének szolgálatába állítják az üzemi demokratizmus fórumait. A beszámolót követő vitában Sándor János, a FUTUBER nagybátonyi gyára szakszervezeti bizottságának titkára konkrétan ismertette azokat a kezdeményezéseket, intézkedéseket, amelyekkel a mai követelményeknek eleget akarnak tenni. Bollok Béláné, a ZIM salgótarjáni gyára szakszervezeti bizottságának közgazdasági felelőse, az új gyártmánycsalád bevezetésével kapcsolatos nehézségekről, kellemetlen következményekről szólt. Ifj. Nagy József, az építők megyebizottságának titkára az építő- és építőanyag-ipar megnövekedett feladatairól, valamint a munkastílusban és irányításban bekövetkezett változásokról beszélt. Huszák Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, a megyei pártbizottság szakszervezetek tevékenységét értékelő, elismerő szavai után hangsúlyozta, hogy a megye szakszervezeteinek a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésében az eddiginél még eredményesebben szükséges közreműködniük. Vonatkozik ez a sajátos eszközökkel történő szemléletváltozás elősegítésére, a tervek végrehajtásáért érzett felelősségre, a tartalmasabb munkaverseny-mozgalom megteremtésére, az érdekvédelem helyes értelmezésére. Utalt arra is, hogy minden esetben és mindenkinél a megítélés mércéje a végzett munka eredménye legyen. Kálovits Géza, az SZMT osztályvezetője a gazdaságpolitikai, agitációs munka tartalmának, módszereinek javításáról, Fejes Balázs, az SZMT munkavédelmi osztályvezetője pedig a balesetekkel kapcsolatos feladatokról szólt. Az SZMT a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta az írásos és szóbeli előterjesztést. Ugyanígy döntött az SZMT és az elnökség első félévi munkatervével kapcsolatban. Végül tudomásul vette az SZMT júliusi ülése óta végzett munkáról szóló idikctát. '