Nógrád, 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

A kelet—nyugati kapcsolatokról tárgyal a Szocialista Internacionálé „A Szocialista Internacionálé célja változatlanul a kelet—nyugati kapcsolatok javítása, a leszerelés elősegítése” — jelentette ki szerdán a Szocialista Internacionálé tanácsa helsinki ülésének megnyitóján elhangzott beszédében Kalevi Sorsa finn miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. Sorsa bíztatónak ítélte a Szovjetunió békekezdeményezéseit, s ennek nyomán az amerikai reagálás hangvételének a legutóbbi időben történt módosulását. ..Mindez — mondta — jó alapot ad arra, hogy a Szocialista Internacionálé kedvezőbb körülmények között folytathassa a leszerelés ügyének szorgalmazását.” A tanács ülésén 48 párt több mint 100 képviselője vesz részt. Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke Helsinkiben újságírók előtt a kelet-nyugati kapcsolatokról és a nagyhatalmak közötti tárgyalások kilátásairól nyilatkozott. Újságírók kérdéseire válaszolva, Brandt úgy ítélte meg, hogy a Szocialista Internacionálé pártjai most jobb nemzetközi légkörben ülhetnek össze, mint akár még néhány hónappal ezelőtt. A nagyhatalmak közötti tárgyalások megkezdésének kilátásai ugyanis lényegesen javultak — közölte Brandt, majd hozzáfűzte: lehetőség nyílt a közepes hatótávolságú és az interkontinentális nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatandó megbeszélések párhuzamos megindítására is. A Szocialista Internacionálé tanácsának ülését — mondta Brandt — azonban jelentősen befolyásolják a falkland(malvin) szigeti válság kapcsán kialakult eltérő vélemények, így a közös piaci országok szocialista pártjai és a dél-amerikai pártok között fennálló véleménykülönbségek. (MTI) Irán sokat kíván Irán nem számít az Irakkal vívott háború gyors befejezésére és nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni Szaddam Husszein iraki elnök rendszerével — közölte kedden az angol rádió — a BBC — perzsa nyelvű szolgálatának adott interjújában Mohammad Gharazi iráni olajipari miniszter. A minisztert megkérdezték: milyen feltételekkel hajlandó Irán békét kötni. „Legkevesebb, amire számíthatunk, hogy megdől Szaddam Husszein rendszere” — hangzott a válasz. „Iránnak — fűzte hozzá — joga van arra, hogy kérje az iraki népet: döntse meg azt a rendszert, amely annyi kárt és veszteséget okozott Iránnak, emberéletben és anyagi javakban egyaránt." Az iráni miniszter véleménye szerint országa felkészült arra, hogy akár még évekig folytassa a harcot Irak ellen. Az iráni—iraki konfliktus során először fordul elő, hogy Teherán Szaddam Husszein iraki elnök távozásától teszi függővé a két ország közötti tárgyalásokat. Irán ezzel — mutatnak rá megfigyelők — elfogadhatatlan követelést támaszt Irakkal szemben, hiszen független ország nem külső igényektől és óhajoktól teszi függővé, hogy kire bízza saját maga kormányzását. Az iraki sajtó — jelentette az Ina iraki hírügynökség — szerdán egyrészt azt hangoztatta, hogy Irak a háború húsz hónapja alatt elérte célját: „szétrombolta az iráni hadigépezetet”. A lapok másrészt leszögezték, hogy „Iraknak soha nem állt szándékában területeket elfoglalni”. (MTI) Szaljut—7 Rakodás és Mér kedden délután kinyitották az összekötő ajtót a Szaljut—7 űrállomás és a „menetrendszerűen” érkezett teherűrhajó, a Progressz—13 között a szovjet űrexpedíció tagjai, de először csak a postát és az ajándékokat vették ki a rakományból. A kirakodás csak szerdán kezdődött meg. A legújabb Progressz, amely minden eddiginél több hasznos terhet vitt magával, a hajtóanyagon és a vízen kívül 895 kilogrammnyi műszert és felszerelést, 94 kilogramm élelmiszert, 128 kilogramm ruhaneműt és tisztasági felszerelést, 27 kilogramm fotó- és mo megfigyelés jd filmet, 6 kilogrammnyi szerszámot és dokumentációs anyagot vitt a világűrbe. A most eljuttatott berendezések között van egy Kriszta 11-típusú kemence a technológiai kísérletekhez, egy elektromos fotométer, a távoli csillagok fényének vizsgálatához, több fényképező berendezés és — Lebegyev kívánságára — egy külön magnetofon számos zenei felvétellel. A két űrhajós számára az elkövetkező napokban a rakodás a fő feladat, de folytatják a már megkezdett megfigyelési program végrehajtását is. ■ [UNK]Ötven nap után... Válságok esetében bevett szokás alagutat emlegetni, amelyben — krízise válogatja — fölcsillan vagy sem a megoldás fénye. Nos, a több mint ötven napja tartó Falkland- (Malvin-) ügyben mintha most először lobbanna föl halvány reménysugár. A brit—argentin viszályról vitázó Biztonsági Tanácsban ugyanis sikerült kompromisszumos határozattervezetet tető alá hozni. Az eredeti elképzelést hétfőn nyújtották be, ám az Nagy-Britannia számára elfogadhatatlannak bizonyult, mivel a harcias tory-komány — katonai sikereket remélve — nem hajlandó a tűzszünetben megállapodni. A Thatcher-kabinet csakis az argentin csapatok távozása után bocsátkoznék erről tárgyalásba, így az ír javaslat által megfogalmazott 72 órás fegyvernyugvás maga után vonta volna a brit vétót, s alighanem hasonlóan szavazott volna az Egyesült Államok képviselője is. A módosított indítvány megkerüli ezt a kikötést, s — nyilvánvalóan a puhatolódzó tárgyalásokon született kompromisszum jegyében — helyette a BT nevében ismét az ENSZ főtitkárához fordul azzal a kéréssel, hogy kísérelje meg föltérképezni a tűzszünet lehetőségeit, s ennek érdekében vegye föl a kapcsolatot Nagy-Britannia és Argentína képviselőjével. Az eszmecserék eredményét Javier Pérez de Cuellar egy héten belül ismertetné a BT-vel. Ezt a formulát Antony Parsons brit ENSZ-nagykövet már kedvezően fogadta. Halvány reménysugarat említettünk az előzőkben, a megoldást illetően, de azért korai lenne e furcsa háború végét megjósolni. Ellenkezőleg, a legutóbbi jelentések a harci cselekmények kiterjedéséről számoltak be. Londonban kénytelenek voltak beismerni, hogy egy újabb hajóegységet ért találat, tovább tartanak a légicsaták és folytatódik az ütközet a viharos tengeren is. Bár a közvetlenül szembenálló fél Anglia és Argentína, egyre több szó esik az USA- ról, mégpedig a bírálat hangján. Az Egyesült Államok nem kevesebbet kockáztat Nagy-Britannia támogatásával, mint latin-amerikai kapcsolatainak elhidegülését. A „zöld kontinens” országai közül egyesek kezdettől fogva bírálták Washington elkötelezett szerepét London mellett, mások most, a tényleges harci cselekmények nyomán jutottak ere az álláspontra. Gyapay Dénes 2 NÓGRÁD «• 1983. május 27., csütörtök Érzékeny angol veszteség John Nott brit hadügyminiszter, az alsóház szerda délutáni ülésén tájékoztatta a képviselőket, az elmúlt 24 óra falklandi hadműveleteiről , különös tekintettel a brit flotta által elszenvedett veszteségekre. Bevezetőben elmondta, hogy a haditengerészet Harrier típusú gépei három hullámban támadták a falklandi főváros, Port Stanley repülőterét. A támadásokat a miniszter sikeresnek minősítette, hozzátéve, hogy valamennyi támadó gép sértetlenül visszatért. Ami viszont az elsüllyesztett Coventry romboló sorsát illeti, a tájékoztató szerint ez a hajó — egy másik társaságában — a két Falkland-szigetet elválasztó szoros északi bejáratánál várakozott, készen a kirakodó vízijárművek ellen induló argentin harci repülőgépek visszaverésére. A Coventry légelhárító rakétái eleinte eredményesen működtek: Nett szerint nem kevesebb, mint öt argentin repülőgépet találták el. Az argentin Skyhawk bombázók harmadik megjelenése után katasztrófával végződött a hajó számára: több bomba találta el, és mozgásképtelenné vált. Legénységének túlnyomó többsége biztonságba került, húszan azonban életüket vesztették, további húszan pedig megsebesültek. Néhány órával később még négy brit tengerész halt meg, amikor hajójukat, az utánpótlás-szállításra átalakított Atlentic Conveyor kereskedelmi hajót Super Entendard gépek találták el Exocet típusú rakétáikkal. A veszteségeket Nott „tragikusnak” nevezte. Óvott azonban attól, hogy nyomukban, „oktalan borúlátás" keletkezzék. Közölte, hogy az elmúlt két napban tíz új romboló és fregatt csatlakozott a flottacsoportosításhoz, amely ennélfogva nem gyengébb, mint a vállalkozás elején volt. Végül hangoztatta, hogy a Falklandszigetek „visszahódítása a tervezett ütemben” halad előre. (MTI) Berlini beszélgetések (2) a hennigsdorfi gyáróriásban Az NDK iparának egyik büszkesége a mozdonyokat és elektrotechnikai berendezéseket gyártó LEW kombinát. Törzsüzeme a Berlintől 17 kilométerre fekvő Hennigsdorfban van. Itt, e gyáróriásban foglalkoztatják a vállalat 13 500 dolgozójának több mint hatvan százalékát. A hennigsdorfi üzemet 1909-ben alapították, s az AEG monopoltőkés csoporthoz tartozott. A háború alatt az üzem nyolcvan százaléka tönkrement, s a dolgozók szinte a semmiből építették újjá. Ma a népi tulajdonná vált gyáróriás termelési volumene a hatszorosa az 1939. évinek. Mindezt Werner Kurz, a hennigsdorfi üzem vezérigazgatóságának sajtóreferense mondja el beszélgetésünk során. A hennigsdorfi gyár 1951- ben a spanyol polgárháborúban hősi halált halt német kommunista, Hans Beimler nevét vette fel. A dolgozók kiváló munkáját dicséri, hogy 1974-ben az üzemet a munka zászlórendjével tüntették ki, s azóta is minden évben elnyerte az NSZEP, vagy a minisztertanács és a szakszervezetek zászlaját. Az üzem leglátványosabb része a hatalmas szerelőcsarnok, ahol az elektromos mozdonyokon a végső munka folyik. Mint elmondták, a legutóbbi három évtizedben 10 ezer 500 különböző típusú lokomotív hagyta el a szerelőcsarnokot; az itt gyártott mozdonyok a világ sok vasútvonalán közlekednek. A szerelőcsarnokban látható az üzem új büszkesége, a BR 212-es villanymozdony, amely a legutóbbi lipcsei vásáron aranyérmet nyert. A híres gyárra az elkövetkező években is rendkívüli feladatok várnak. Az NDK-ban nagy erővel folytatódik az olajenergia-takarékossági program végrehajtása, és ennek keretében a vasútvonalak villamosítása. A dízelmozdonyokat új elektromos lokomotívokkal váltják fel.k közül sok készül majd a hennigsdorfi gyárban. Túl ezen, növelik az exportot is. A gyár termékei — amelyeknek csupán egy része a mozdony — a szocialista országokon kívül már eddig is 29 kapitalista államba is eljutottak. A gyárban 398 szakszervezeti bizalmi látja el a dolgozók érdekképviseletét. Magas fokú a szociális gondoskodás, túlterjed a gyárkapukon is. Az üzemi konyhán főzött ebédekkel látják el a hennigsdorfi iskolákat, és a nyugdíjas dolgozóknak térítés nélküli étkezést biztosítanak. Az üzemi poliklinikán 14 orvos és 4 fogorvos áll a dolgozók és családtagjaik rendelkezésére. Ezek az orvosok rendszeres „őrjáratokat” tartanak az üzemrészekben és állandóan ellenőrzik az egészségügyi követelmények megtartását, így például azt is, hogy a megengedettnél nem magasabb-e a zajszint? A Hans Beimler gyárnak 1587 szolgálati bérlakása van, ezen kívül jelentős összegekkel járult hozá 1794 szövetkezeti lakás építéséhez. Túl ezen, az üzem segítséget nyújt Hennigsdorf tanácsának is a lakásépítési program megvalósításához. A dolgozók kulturális ellátására évente 6,5 millió márkát fordít a gyár. Ezt az összeget a Szakszervezeti bizottság kezeli. Ezer dolgozó vesz részt a különböző szakkörökben. 17 900 kötetből álló üzemi könyvtáruknak 2 330 állandó olvasója van. Élénk az üzem sportélete is. A Hans Beimler gyár kooperációs és exporttevékenységéről Hans-Jörg Schirrmeister, a külkereskedelmi osztály egyik vezetője tájékoztat. A hét termékcsoport mintegy felét kivitelre termelik. A minielektronikus technika élvonalában haladnak, a szocialista országokon kívül sok terméküket egyebek közt az Egyesült Államokba és Japánba is szállítják. Schirrmeister elmondja, hogy Magyarországra 1974 óta exportálnak elektromos gyártmányokat, s büszkén hivatkozik arra, hogy ő volt annak idején a magyar partnerrel kötött első kooperációs szerződés egyik aláírója a Hans Beimler gyár részéről. Azóta ez az együttműködés a gyártásban széles körűbbé bontakozott ki. Bizonyítják ezt e gyár végszereldéjéből kikerült HÉV-vonatok, amelyek közös munka eredményei. De működnek Csepelen, Esztergomban, Romhányon és Székesfehérvárott szintén a Hans Beimler gyárban készült égetőkemencék. Az üzemben a kormányközi megállapodás alapján magyarok is dolgoznak. Ez idő szerint 45-en ismerkednek a gyárban alkalmazott technológiával, amely, mint mondják némileg eltérő a magyar üzemekétől. Persze a napi munka közepette a német nyelvet is elsajátítják. Kozma Sándor és felesége immár négy esztendeje dolgozik a gyárban, Kádár Gyula és László József lakatosok két esztendeje, s elismeréssel beszélnek tapasztalataikról. Werner Kurz pedig az üzemvezetőség véleményét tolmácsolja, amikor kifejezi, hogy mennyire elégedettek a magyar dolgozók munkájával. Mint mondja: az országaink közötti együttműködés mindennapi gyakorlata a gyártmányok előállításában így válik élővé a helyszínen végzett közös munkában is. Árkas István (Következik: Az NDK-ma.1, gyár kapcsolatok mindennapjai) Tanácskozik a szejm Első napirendi pontként a szejm három megüresedett képviselői hely betöltéséről döntött. Egy varsói és két andrychowi jelölt lett képviselő, kettő közülük a LEMP, egy pedig a demokrata párt tagja. A következő napirendi pont előadója Marian Krzak pénzügyminiszter volt. Első olvasásban a parlament elé terjesztette az idei költségvetési törvény tervezetét. Közölte, hogy a kormány az idei esztendő második felében a szejm elé kívánja terjeszteni az 1983—85-re szóló hároméves tervet, amelynek értelmében lényeges változtatásokat hajtanának végre a gazdaság szerkezetén. Begin partnereket keres Menahem Begin izraeli kormányfő új koalíciós partnerrel akarja megerősíteni a törvényhozásban egy héttel ezelőtt kisebbségbe került kabinetjét. A konzervatív kormánytöbbség helyreállítása reményében a miniszterelnök és a koalícióban képviselt frakciók megbízottai kedden este hivatalos tárgyalásokat kezdtek az ellenzékhez tartozó Telem párt vezetőivel. Amennyiben a megbeszélések eredményre vezetnek, a knesszetben helyreállnak a korábbi erőviszonyok: a kormányszövetség ismét 81-re növelheti támogatói számát a 120 tagú parlamentben, és ezzel — legalábbis egy időre — elháríthatja a parlamenti kudarc veszélyét s annak következményeit Két Likud párti törvényhozó a múlt héten hátat fordított a kormánytábornak, emiatt a kabinet jelenleg csak 59 szavazattal rendelkezik a parlamentben. A keddi első tárgyalási forduló után a kormánykörökben bizakodó hangulat uralkodik, noha a Telemnek ígért miniszteri tárca ügyében máris feszültség van az érintettek között. József Burg, a belügyi és rendőrségi ügyek minisztere, akitől a Telem belépése esetén elvennék a rendőrségi tárcát, kedden Svájcból üzente haza, hogy nem hajlandó lemondani „megbízatása feléről", és különben is ellenzi, hogy két dezertált Likud-képviselő számláját az általa vezetett nemzeti vallásos párt egyenlítse ki a Likud helyett. Tisztázatlan továbbá a csatlakozás politikai ára: kulcskérdés ugyanis, hogy a kormány milyen mértékben hajlandó magáévá tenni a Telem programjának talpkövét képező egyoldalú (azaz Izrael által megszabott) „autonómia” tervét, hiszen gyakorlatilag megtorpedózná a Camp David-i megállapodásokban előírt „önkormányzati” tárgyalásokat Egyipommal és az Egyesült Államokkal. (MTI) Papandreu Milka Planiicnak, a jugoszláv kormány elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Andreasz Papandreu görög miniszterelnök. A jugoszláv—görög kormányfői tárgyalások napirendjén a kétoldalú kapcsolatok — főként a gazdasági együttműködés — fejlesztése lehetőségek megvitatása, Belgrádban valamint a nemzetközi helyzet — elsősorban a balkáni és a földközi-tengeri térség — időszerű problémái szerepelnek. A Borba című hetilap szerdai kommentárjában hangsúlyozta: Papandreu látogatása a jószomszédi viszony további erősítését szolgálja. Papandreu látogatása pénteken fejeződik be. (MTI) Van Agt megpróbálja Beatrix holland királynő kedden a kereszténydemokrata párti Andries Van Agtot, az eddigi miniszterelnököt bízta meg ideiglenes kormány megalakításával. A királynő Piet Steenkampnak, a kormányválság megoldására két héttel ezelőtt kinevezett közvetítőnek a javaslatára jelölte Van Agtot, akinek három pártból álló balközép kormánykoalíciója a munkáspárt kiválása miatt bukott meg. Van Agt saját pártja (a kereszténydemokrata tömörülés) valamint a jobboldali liberálisként jellemzett demokraták 66 — a másik volt kormánybeli partner — hajlandó lenne együttműködni egy ideiglenes kormányban — véli Steenkamp, a királynőhöz írt levelében. Ennek a kabinetnek első számú feladata az új parlamenti választások kiírásai lenne, amit Steenkamp szerint szeptemberben volna a legalkalmasabb megtartani. Lefülelték az odesszai csempészt Több mint 3,5 millió rubel értékű briliánsnak, ékszernek, műkincsnek az Egyesült Államokba való csempészését akadályozták meg a közelmúltban az odesszai kikötő vámszervei — jelentette a Lityeraturnaja Gazeta című moszkvai lap. A riport szerint A. Melikszeljan szovjet állampolgár, akinek állandó lakhelye Los Angeles, és aki ott egy elegáns régiségkereskedés tulajdonosa, összesen 616 nagy értékű tárgyat akart törvénytelenül kivinni a Szovjetunióból, köztük 230 briliánst, keleti szőnyegeket, antik evőeszközöket, régi érméket, drágakövekkel díszített, több tízezer rubel értékű ékszereket. A kicsempészésre szánt tárgyak jelentős része a XVIII— XIX. századból származó iparművészeti remek, komoly muzeális értékkel bír. A kincseket a régiségkereskedő a Szovjetunióban élő rokonaitól vette át, akik évtizedek óta őrizgették azokat, várva az alkalmat a kicsempészésükre. Az óriási értékű csempészárut a szovjet vámszervek elkobozták. A Melikszetjan ellen megindult a bírósági eljárás. (MTI)