Nógrád, 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!’ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 155. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. JÚLIUS 2., SZOMBAT A SZAKSZERVEZETEK IS SEGÍTENEK Napjaink fontos témája a környezetvédelem A magyar szakszervezeti mozgalom egész történetének fontos területe az élet- és munkakörülmények javítása, fejlesztése, s ennek részeként a munka kultúrájának és a lakóhely körülményeinek szüntelen javítása. Ez az új feladatkör — különösképp a SZOT múlt év májusi plenáris ülése óta — kibővült az emberi környezet óvását szolgáló tevékenységgel is. Különösen érzékeny pontja ez Magyarországnak, amelynek területe olyan medencében fekszik, ahová az uralkodó szerek iparilag fejlett, szennyezett légterű országokból érkeznek. Az általánosítást leszűkítve, nem kivétel ebből Nógrád megye sem, főként Salgótarján, ahol legalább négy nagy gyár kéményeiből származó káros anyag teszi esetenként elviselhetetlenné a városlakók közérzetét, nem kevés kárt téve a lakóházakban. Igaz, az utóbbi esztendőkben e környezetvédelmi szempontból káros hatások megszüntetésére sok millió forintot költenek; hamarosan elkészül az eddig sok vihart kiváltott salgótarjáni Ötvözetgyár füstelszívó és porleválasztó berendezése is, s minden nagy ipari létesítmény, még új technológiák bevezetésével is igyekszik mérsékelni a természetre és a környezetre gyakorolt káros behatásokat, ám teendők még ezután is maradnak. Nem csupán ipari szinten — hangoztatták ezt a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának e témával foglalkozó szakemberei. Hiszen a megye városaiban, falvaiban is szomorú tényként könyvelhető el, hogy az egyre fokozódó védelem ellenére, amelyben szakszervezeti aktivisták is részt vesznek, jelentős a parkok, terek, az erdők károsítása. S teszik ezt mindannak tudatában, hogy az általuk okozott, gyakorta több millió forintra tehető kár, saját maguk közérzetét is veszélyezteti. Hiszen a növények csökkentik a zajártalmat, lekötik a port és a levegő kéntartalmát, s nagyobb kiterjedésben még a légköri viszonyokat is javítják. Mindemellett a növényzet oxigéntermelő szerepe már csak azért is fontos, mert a nagyvárosokban — lassan ez Salgótarjánra és Balassagyarmatra is jellemző lesz — egyetlen gépkocsi harminc ember oxigénszükségletét fogyasztja el. A megyei szakszervezetek — más, e témában illetékes szervekkel — hatékonyan segítik a környezet- és természetvédelmi munkát. Partnerek ebben a vidéki üzemek, intézmények is, miként a Lanz-MÁVAG mátranováki gyáregysége, a Nógrádi Szénbányák kisterenyei építési üzeme, az ELZETT szécsényi gyáregysége, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, a bérces Vakok Állami Otthona (!), a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzeme, s a korántsem teljes felsorolás végén a nagybátonyi harisnyagyár kollektívája. KISKERESKEDELEM NÓGRÁDBAN Nyereségérdekeltség — jövedelem érdekeltség A Nógrád megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat tíz, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat öt üzletében, áruházában vezették be július elsejével a nyereségcentrikus jövedelemérdekeltségi rendszert. Az új módszer a kereskedelmi egységek vezetőinek a korábbinál jóval több önállóságot biztosít az árubeszerzésben, a törvényes kereteken belüli árpolitikában, nagyobb felelősséget ró rájuk a készletgazdálkodásban és általában minden olyan tényező alakításában, amelyek végső fokon a bolti tevékenység nyereségességét befolyásolják. A módszer nem a forgalom mindenáron való emelésére, hanem az eredményesség, a nyereség növelésére ösztönöz. Az egyes kereskedelmi egységekre tervezett nyereségen felül produkált gazdasági eredmény elérésében) a bolt vezetőit, dolgozóit is érdekeltté tették, akik szerződésben meghatározott arányban és módon részesednek, a többlethaszonból. Nógrádban először a salgótarjáni Centrum Áruházban vezették be a jövedelemérdekeltségi rendszert. Az április óta alkalmazott új módszerrel eddig elért eredmények tiszteletet parancsolóak. Azt bizonyítják, hogy a nógrádi kiskereskedelem jó úton indult el. A Centrumban például a tervhez képest hat és fél százalékkal növelték az árbevételt, ezzel szemben hatvankét és fél százalékkal emelkedett a nyereség, a tervezett ráfordítások három százalékkal csökkentek és egy nappal gyorsult az áruk forgási sebessége. A Centrum-gyorsmérleg elkészülte után várható, hogy az új kereskedelmi módszerben érdekelt dolgozók rövidesen kézhez kapják az első előleget, amely a vállalattal kötött szerződésük szerint az elért többleteredményből jár nekik. Másfelől részben az említett többleteredmény tette lehetővé, hogy a salgótarjáni Centrum július 11-től a megyeszékhelyhez közeli Karancslapujtő művelődési házában hárommillió forintos induló készlettel diszkont jellegű vásárt rendezzen, amelyen a legkülönbözőbb termékekből adnak vásárlóiknak jelentős árengedményt. Százezer adat a TOURINFORM A TOURINFORM, az Országos Idegenforgalmi Hivatal információs irodája eddigi munkájáról tájékoztatták az újságírókat pénteken, a Duna Intercontinental Szállóban az információszolgálat vezetői. Mint elmondták, a 2 éve létesült idegenforgalmi információszolgálat hamar népszerű lett, tavaly 88 ezer hívás érkezett, az idén pedig fél év alatt 50 ezren érdeklődtek. Az idegenforgalmi főszezonban a napi hívások száma eléri az ezret is. A TOURINFORM adatbankja naprakészen tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, amelyekre az itthon nyaralók adatbankjában nak, a külföldre utazóknak, a hazánkba érkező külföldieknek, a sportolni és szórakozni vágyóknak szüksége lehet. Az adatbank ma már 24 témacsoportban, több mint 100 ezer, mikrofilmre rögzített adatot tartalmaz. A TOURINFORM valamennyi utazási irodával, idegenforgalmi hivatallal, közlekedési vállalattal, közművelődési és sportintézménnyel, szolgáltató vállalattal állandó kapcsolatot tart, s naponta értesítést kap az újdonságokról, a változásokról, a tervekről. Az érdeklődők között egyre több a külföldi, akik főként tanácsokat, javaslatokat kérnek magyarországi tartózkodásuk idejére. / Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta a szakszervezetek kádermunkájának helyzetéről és a további feladatokról szóló jelentést, valamint a szakszervezetek megyei tanácsai apparátusának működéséről és további korszerűsítéséről készült összefoglaló értékelést. Az elnökség a továbbiakban elfogadta a SZOT elnöksége és a SZOT titkársága 1983. II. féléves munkatervét. Az elnökség ezt követően megvitatta és elfogadta a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének javaslatát, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete hozzon létre bányászati alapítványt. (MTI) Nyitva a könyvtárajtó Nagyorosziban Hónapokig ugyanis — a könyvtáros gyermeket szült — nem akadt senki Nagyorosziban, aki kinyithatta volna a község jól fölszerelt könyvtárának ajtaját az olvasók előtt. Most Barsi Annamária kapott megbízást e teendők ellátására. (Az „anyakönyvtárnak” egyébként „gyermekei” is várják az olvasókat Korpácson, Pusztaberkiben és Borsosberényben). Nagyorosziban majd hatezer kötetből válogathatnak azok, akik beiratkoztak — ottjártunkkor 190 név szerepelt a nyilvántartásban. — kép: Kulcsár — Elutazott a török miniszterelnök Pénteken kora délelőtt elutazott Budapestről Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták Bülend Ulusut és kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Pója Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Fóti Iván, hazánk ankarai és Osman Basman Törökország budapesti nagykövete, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. A magyar és török zászlókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg kisszázada. Parancsnoka jelentést tett a török kormányfőnek, majd fölcsendült a két ország himnuszának hangjai. Ezután a magyar és török vezetők elköszöntek egymástól. A különrepülőgépnél egy úttörőkiszlány virágcsokrot nyújtott át a török kormányfőnek. Lázár György és Bülend Ulusu még néhány szíves szót váltva, kézfogással búcsúzott egymástól, majd a különrepülőgép levegőbe emelkedett. (A közlemény a 2. oldalon) Három év munkáját értékelték Ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága Néhány nappal múlt három esztendeje, hogy újjáválasztották a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Szakszervezetek megyei bizottságát, amelynek tagjai már javaslatokat terjesztettek elő a KPVDSZ 33., az 1980 novemberében lezajlott kongresszusa elé. Tevékenységük azóta még sokirányúbb és eredményesebb. Tegnap a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának székházában megtartott, kibővített bizottsági értekezleten az azóta eltelt időszak feladatvégrehajtásáról, az eredmények, a gondok és a további teendők megvitatásáról ejtettek szót. A megállapítások szerint a KPVDSZ sikerrel vett részt az V. ötéves terv befejezésében, valamint a VI. ötéves terv előkészítéseinek véleményezésében és az ötnapos munkahét „beindításában”. A szakszervezet kiemelkedő helyet kapott a gazdasági munka segítésében, természetesen a gazdasági vezetők irányításával, a célkitűzések megvalósításában, amelyet híven igazolnak a szocialista brigádok eredményei. Hiszen a múlt évben a 416, több mint 3800 főt magában foglaló kollektíva nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megyében a kereskedelem csaknem 7,53 milliárd forint értékű árut forgalmazott, 14 százalékkal többet, mint 1980-ban. Mindezt jelentősen elősegítette, hogy a pénzintézetek dolgozói - a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Állami Biztosító és az ÁFÉSZ-ek takarékszövetkezetei — eredményes munkát végeztek a népgazdaság pénzügyi politikájának érvényesítésében, az ügyfélkiszolgálásban, a takarékos életszemlélet erősítésében. A KPVDSZ dolgozói az elmúlt három esztendőben ötleteikkel is sikerrel hozzájárultak a gazdasági munkát segítő tevékenységhez. Ezen idő alatt 191 újításukat fogadták el, mindazok ellenére, hogy az effajta tevékenység az ÁFÉSZ- eknél nem ilyen egyértelmű. Az eredményeket elősegítő tevékenység szerves része volt példaként az a szociálpolitikai intézkedés is, mely szerint az üzemi étkeztetést 84,3 százalékkal, az üdültetést 211, százalékkal, a segélyeket 81 százalékkal növelte amely megközelítőleg kétszer annyi, mint az V. ötéves tervben. A célkitűzések ebbéli teljesítését a tegnapi ülésen pozitívan értékelték, miként azt is, hogy a munkavédelmi célokra is a két évre előirányzott összegnél 14,3 százalékkal tudtak többet, ésszerűbben a legkritikusabb helyeken felhasználni. S bár ösztönzőként hat a munkára a bérek növelése , az utóbbi két évben ez a szövetkezeti kereskedelemben 14, a tanácsiban 12,9 százalékkal emelkedett — ezek a lehetőségek az idén szőkebbre szabottak. A KPVDSZ mindezek ellenére is mindenféle olyan bérkiáramlást támogat, amely mögött megfelelő teljesítmény és eredmény van. A KPVDSZ megyei bizottsága tevékenységük további részleteit is kellő alapossággal megvitatta, s a felszólalásokban a még meglévő gondok megoldására tettek javaslatot. Az Országos Takarékpénztár az idén eddig minden indokolt lakásépítési hiteligényt kielégített, s várhatóan az év második felében is a tervezett számban és mennyiségben nyújt kölcsönt az építkezőknek. A megnövekedett forgalom okozza, hogy helyenként a szokásosnál hoszszabb idő alatt folyósítják csak az engedélyezett hiteleket. Az idén mintegy 60 ezer lakás épül magánerőből. Döntő többségükhöz a januárban bevezetett, a korábbiaknál kedvezményesebb hitelt veszik igénybe az építtetők. Az OTP tájékoztatása szerint az év első felében — különösen az első hónapokban — a vártnál többen kértek építési kölcsönt, szárma meghaladja a 20 ezret, ami a tavalyi első félévi hitelkérelmek másfélszerese. A megnövekedett igény többek között annak a következménye, hogy a kedvező változásokról még tavaly októberben tájékoztatták a lakosságot, s így többen az idei évre halasztották a hiteligénylést. Ugyanakkor sokan a tervezettnél korábban kezdték meg az építkezést, amihez a magasabb hitel megteremtette az anyagi fedezetet. Mivel a kedvezmények főként a családiház-építőket érintik, az év második felében a kölcsönigénylők száma várhatóan nem növekszik az eddigihez hasonló ütemben. A családi házakat ugyanis általában tavasszal, a jobb idő beálltával kezdik építeni. Az első fél év szokásosnál nagyobb építkezési üteme bizonyos gondokat is okozott. Az építőanyag-ipar és -kereskedelem nem tudott lépést tartani a megnövekedett kereslettel. Az OTP-fiókoknál is tapasztalják, hogy — többnyire anyaghiány miatt — lassulnak a már korábban elkezdett építkezések, s ezért többen kérnek és kapnak befejezési haladékot j,