Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

MAI AJÁNLATUNK Kossuth. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: Egy kis figyelmet kérek! 8.30: Május muzsika. 9.15: Száll a madár ágról ágra... 9.30: In­dex. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Fecskénkhez. 10.50: Verbunko­sok, nóták. 11.1­6: Prága város panoptikuma. 11.54: Reklám. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rek­lám. 12.45: Kö­zgyűlés után Csurgón. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Műsorismerte­tés. 14.10: A magyar széppró­za századai. 14.25: Lemezmú­zeum. 15.00: Az avignoni sze­relmesek. 15.50: A Magyar Rá­­­­dió és Televízió gyermekkóru­sa énekel. 16.05: Révkalauz. 17.00: Ladafia. 17.30: Nóták. 18.00: Operettnyitányok. 18.25:­­ Könyvújdonságok. 18.28: Műsor­­■ ismertetés. 19.15: Lottósorsolás. 19.20: Reklám. 19.25: Archívumok mélyéről. 20.35: Ferencz Éva i. népdalfelvételeiből. 20.55: Vi­­­lághírű előadóművészek szoná­­­­tafelvételeiből. 21.40: Pascaltól Neumannig. 22.20: Tíz perc a külpolitika. 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 22.50: Peres, poros iratok. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Himnusz. 0.15: Éjfél után... Petőfi. 8.05: Kuruc dalok tá­rogatón. 8.20: A Szabó család... (Ism.) 8.50: Tíz perc külpoli­tika. (Ism.) 9.05: Napközben 10.35: Széljegyzet. 10.45: Lát­tuk, halllottuk. 11.25: Világ­újság. 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. 12.10: Ifjú­sági fúvószene. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: A népművé­szet ifjú mesterei. 12.58: Mű­sorismertetés. 13.05: Nosztalgia­hullám. 14.00: Iránytű. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Az Ore­gon együttes játszik. 16.40: Filmzene. 16.58: Műsorismerte­tés. 17.08: Gábor S. Pál szerze­ményeiből. 17.30: Zöld tele­fon. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Népdalkörök pódiuma. 21.30: Tip-top parádé. 21.50: A Ma­gyar Rádió Karinthy Szín­pada. 23.20: Peter Gabriel nagylemezei. 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÚDIÓ. 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások. Információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. 17.35: A Tiszá­tól a Dunáig. Zenés magazin. (Közben: 18.00—18.25: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ:A l. műsor. 9.00: Tévéform­a. 9.05: Teledoktor. 9.15: Gaudea­mus. Csehszlovák tévéfilm. 10.45: Képújság. 17.10: Hírek. 17.15: Reklám. 17.20: A gyalogosok vé­delemében. 17.25: Évszázadok slág­erei. 17.55: Rekl­ám. 18.05: Képújság. 18.10: Telesport. 18.35: Reklám. 18.45: A rózsaszín pár­duc. 19.05: Esti mese. 19.15: Lot­tósorsolás. 19.20: Reklám. 19.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20.05: Az öreg­ NSZK bűnügyi tévéfilm­sorozat. 21.05: Panoráma. 22.05: Melindától — Melindáig. Mon­d­ I­­ván Stefánia műsora. A mű­sorban részletek hangzanak el Erkel Bánk bán. J. Strauss A denevér, Mozart Don Giovanni, Verdi Otelló, Puccini Manón Lescaut, Verdi Don Carlos, Szokolay Vérnász című operá­jából. Műsorvezető: Baranyi Ferenc. Szerkesztő: Sándor Ka­talin. Operatőr: Darvas Máté. Rendező: Csenterics Ágnes 2. műsor. 17.05: Képújság. 17.10: „Jó szelet!” Vitorlázás a Balatonon. 18.05: Pannon kró­nika. 19.05: Autó-motor sport. 19.25: Tévétorna. 19.30: Mi és a számítógép. 20.00: Váltó. Gaz­dasági világverseny. 20.50: Be­­tűreklám. 20.55: Hiradó 2. 21.10: Varieté. NDK-tévéfilm. 22.25: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 1. műsor. 8.50: Hírek. 9.00: Iskolatévé. 9.20: Nagy remények. 10.10: Azimut. 10.50: Orvosi ta­nácsok. 11.00: Mindnyájunk hasz­nára. 11.20:­ A televízió diszpé­cserszolgálata. 11.50: Hírek. 15.15: Hírek. 15.20: Iskolatévé. 15.35: Kerékpáros békeverseny. 17.10: Szakmunkástanulók műsora. 17.40: Közös úton. 18.00: Közép­szlovákiai magazin. 18.20: Esti mese. 18.30: URH-kocsival. 19.10: Gazdasági jegyzetek. 19.20: Idő­járás-jelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Különleges helyzet. 2. műsor. 16.15: Hírek. 16.20: Úttörők magazinja. 17.20: Enyém és másé. 18.30: Német nyelv­ű gyerkeknek 19.00: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárás-­­ jelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Téli éjszaka. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól és 8-tól: Gyanús árnyak. Színes kínai történelmi kalandfilm. — Ka­mara: Vakvilágban. (14) Szí­nes magyar film. — Balassa­gyarmati Madách: Háromne­gyed 6-tól és 8-tól: A tuareg bosszúja. (14) Színes olasz ka­landfilm. Iskolamozi: Kacor, a detektív. — Filmklub: Bolygók együttállása. Színes szovjet­­ film. — Pásztói Mátta: Éden akció. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. — Mesemo­­zi: Mesék Pannóniából. — Kis­­terenyei Petőfi: Ne vedd el tőlem a napot. (14) Színes francia filmvígjáték. — Szé­­csény: Szállodai szoba. (14) Színes, szinkronizált olasz­­ filmvígjáték. — Jobbágyi: Itt élnued, halnod kell! Színes ze­nés történelmi játék. 20­05: Az Öreg — NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat A bumeráng MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Az előtérben 10—18 óráig antikvár könyvvásárt tartanak. A Fotógalériában megtekinthető Zsigri Oszkár kiállítása. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: 17 órakor kezdődik a fotóklub prog­ramja. — Bányász Művelődési Ház: Utazz velünk! címmel MSZBT-vetélkedő megyei döntője lesz 15 órakor. — Kohász Művelődési Központ: Szovjetunió képek­ben címmel látható kiállítás az intézményben május 19-ig. BÁTONYTERENYE — Kisterenye, művelődési ház: A játszóház mai prog­ramja délután fél négytől várja érdeklődőket. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: König Frigyes grafikusmű­vész alkotásai tekinthetők meg május 28-ig. — Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola: Növendékhang­verseny kezdődik *16.45 óra­kor az intézményben. RÉTSÁG — Asztalos János Művelő­dési­ Központ: Buda és Pest 1856-ban címmel fotórepro­dukciók láthatók az előtér­ben. OLVASÓK FÓRUMA Nyugdíjasok a Parlamentben Az áfész szakszervezeti bizottsága autóbusz-kirándu­lást szervezett nyugdíjas tagjai részére. Megérkezve a fővárosba, első utunk a Parlamentbe vezetett, ahol csodálatos látványban volt részünk. Ezután a Nemzeti Múzeum következett, ahol a sok történelmi emlék fo­kozott figyelmet érdemelt. Megtekintettük a Szent Ist­ván-bazilikát is, ami nem­csak a magyaroknak tet­szett, hanem a velünk egy időben odalátogató külföl­di turistáknak is. A nyugdíjascsoport ne­vében mondok köszönetet ezért a szép napért, annál is inkább, mivel voltak kö­zöttünk olyan idős emberek is, akik most látták mind­ezeket életükben először. Bogácsi Istvánná Pásztó Cikkünk nyomán Lapunk április 2-i szá­mának Olvasók fórumában közöltük levelezőnk írását: „Hiába sietett, mégis ké­sett­’ címmel. A MÁV Mis­kolci Igazgatóságától a na­pokban az alábbi értesítést kaptuk: — A panaszt megvizsgál­tuk, s megállapítottuk, hogy 1987. III. 19-én a Salgótar­ján—Budapest között köz­lekedő gyorsvonat a menet­rendtől eltérően 6 óra 35 perc helyett 6 óra 34 perc­kor, tehát egy perccel ko­rábban indult el Salgótar­ján megállóhelyről. A mulasztást elkövető dolgozót felelősségre von­tuk. Az utast külön levél­ben értesítettük. Ki­állítás Hü­t­ter Szilárd festményeiből A váci Madách Imre Mű­velődési Központ kiállító­termében Hütter Szilárd festményeiből nyitottak tár­latot április végén. A szen­dehelyi rajztanárnak ez az első önálló kiállítása. Hütter képeinek témája a táj — a falusi magyar táj. Amennyire nosztalgikusan és erős érzelmi töltéssel vi­szonyul az alkotó ehhez, megnyilatkozásaiban ugyan­olyan erős a racionális elemzés, a filozofikus me­­ditálás. A Változás című sorozat­ban ennek a mentalitásnak az összetevői jelennek meg. Jól követhető az a folyamat, ahol a konkrét látvány ele­mei a maguk egyedi jel­lemzőivel, a maguk hatá­rozott tárgyi mivoltában tá­rulnak fel először. Aztán a látványelemek elvesztik egyedi jellemzőiket, és mint hangulati egységek, viszo­nyulnak egymáshoz, hatá­rozottan utalva a részletek kapcsolatát meghatározó tar­talmakra,.környezet és egyén egymás iránti igényére, il­letve az egymás egyedi jel­lemzőit feloldó megnyilat­kozásaira. A harmadik lép­csőfokon a tárgyias jelleg teljesen megszűnik a ké­pen. Víziószerűvé alakul a látvány — egyre jobban egy életérzés hangulatokban tör­ténő megjelenését hangsú­lyozva. Táj és figura kompozíci­­ós kapcsolata egyik köz­ponti kérdése Hütter Szi­lárd alkotásainak. Ezen be­lül a táji elemek és az alak tárgyias megjelenítésének fokozatait, mértékét próbál­ja meg összehangolni. Többször előfordul képe­in, hogy a táji elemeket el­mosódottan, jelzésszerűen ábrázolja, míg a figura ha­tározott kontúrokkal, finom részletekkel van jelen. így is jelzi az alkotó, hogy egyfajta környezettípus jel­legzetességei vannak pusz­­tulóban. Noha ezekkel szemben a figura határo­zottnak tűnik fel, a kör­nyezet őt megtartó és meghatározó jellegzetessé­gei nélkül, maga a szemé­lyiség is csupán fizikailag konkrétabb a tájnál: belső meghatározottságai nem ér­zékelhetők nélküle. Hütter Szilárd alkotásai —, melyeket május köze­péig láthatnak a vád­ak — nemcsak tényeket rögzíte­nek sajátosan festői nyel­ven, nemcsak elmúltnak tüntetnek fel valódi érté­keket, hanem az értük ér­zett aggodalmat, féltést, a sorsuk feletti keserűséget is jelzik. Bakonyvári M. Ágnes Útépítők és az ÉMÁSZ figyelmébe Évek óta, talán már ki­lenc éve is van, hogy Sal­gótarjánban az ÉMÁSZ üzemigazatósága előtt, a Csizmadia utcában a jár­dán tátong egy öt lépés hosszú és három lépés szé­les mértanilag kiképzett gödör. Az említett időben, amikor az új járda épült, ezt a területet kihagyták, és egymásra mutogattak a járda építői meg az ÉMÁSZ, de senki­ nem intézkedett arról, mi legyen a gödör sorsa! A múlt évben a gö­dör mellé még egy tele­fonfülkét is állítottak és üzembe helyeztek, de akkor sem szúrt szemet senkinek a gödör ottléte. A környé­ke pedig eléggé forgalmas, mert a közelben iskola, böl­csőde, és autóbuszváró is van. Meddig kell még vár­ni, hogy a csorbát kiköszö­rüljék? Az útépítők figyelmét sze­retném felhívni arra, hogy az utcában egyre több a kátyú, amit most még ki­sebb költséggel meg lehet­ne oldani, mint később na­­gyob ráfordítással. Talán az útellenőrök erre is felfi­gyelhetnének. Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján A rossz példa is ragadós! Nemrég számoltam be e lap hasábjain arról, hogy a Kercsegen mit műveltek­­ az esőházban. Gondoltam akkor, hogy csak egyedi esetről van szó. Tévedtem. Az utóbbi hetekben végigjártam váro­sunk kirándulóhelyeit, és az eredmény: másutt sem jobb a helyzet. A Tatár-árokban a nyugdíjastanya környéki esőházban is szabálytalan tűzrakás nyomait találtam. Eresztvényben, a Hotel Saj­góval át­ellenben a régi tá­borozóhely feletti esőházban is ott a tűzrakás helye. Té­len még itt is rend volt. Az esőházak nem a nomád élet konyhái! A tavaszi zá­por elől jó menedéket nyúj­tanak, de •A lángoktól óvni kell őket ! Nem élcelődni aka­rok, csupán felhívni a gon­datlanok figyelmét, hogy az erdő minden tartozékával népünk közkincse. Talán nem árt figyelmez­tetni a szabálysértőket, hogy Salgótarjánban is megalakult már a városvédő és -szépítő egyesület, mely többek kö­zött célul tűzte ki a kirán­dulóhelyek védelmét is. Ami annyit jelent, hogyha vala­kit rajtakapnak az ilyenfaj­ta „szórakozáson”, akkor annak következménye lesz. Ugyanis az egyesület is kez­deményezhet szabálysértési eljárást. Mindezt a termé­szetkedvelők és -védők ne­vében is írom, mint az egyesület egyik tagja. Dudás Pál Salgótarján A ,,Szántás­­napok” vendégei voltunk A Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközép­­iskola névadója születés­napjának emlékére úgyne­vezett „Szántós-napokat” rendez minden évben. Áp­rilis 24-én tartották a gá­laműsort, amelyre a város nyugdíjas pedagógusait is meghívták. A színvonalas műsorban bemutatkoztak az egyes osztályok szavalattal, ének- és zeneszámokkal, je­lenetekkel. Ahogyan érdeklődve fi­gyeltük a műsort, emléke­zetünkben felvillant az az idő, amikor még mi készí­tettünk műsorokat, s most jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy több egykori tanítvá­nyunk viszi tovább a kul­túra szép és nemes hagyo­mányait. A műsor után kellemes meglepetés várt ránk: uzsonnával vendégeltek meg bennünket, s kötetlen be­szélgetés keretében lehet­tünk együtt a tantestület tagjaival. Gellén Zoltánná ny. pedagógus Balassagyarmat Összeállította: Tóth Jolán — Vagy ügy? És mit tud nekem mondani? — Az igazat: még itt áll az ajtóban a törvényszolga, meg a két rendőr, aki elkí­sérte. — Ezek szerint hiába vesztegettem az­ időmet, hiá­ba utaztam ide! Ó­ nem,ez nem lehet igaz. Higgyél el nekem, uram, itt valami bűzlik. . • Azt mondják, az az Alvaro úr igen gazdag. — Ez a Mar­tinho pedig egy semmirekellő és minden disznóságra képes. Így hát minden lehetséges, ám ura­­ságod, mint érdekelt fél, megbizonyosodhat a dolgok állása felől. — Éppen ezt szeretném. Magam mennék oda, hogy saját szememmel győződjek meg az ügyről, és, ha lehet, azonnal. — Ahogy óhajtja. Még itt van — mint mondtam — — a törvényszolga és a két rendőr­ onnan jöttek, így hát senki nem tudja náluk jobban uraságodat a hely­színre vezetni és a lányt le­tartóztatni, amennyiben a rabszolganőjét felismeri. — Nekem szükségem van arra, hogy uraságod is ellenjegyezze ezt az elfogató­parancsot — mondta León­cio — és a Micha­el ellen kiadott körözőle­velet. — Ennek a pimasz­nak, aki rossz útra vezette és elrabolta tőlem a rab­szolganőmet, bűnhődnie kell! A rendőrfőnök habozás nélkül teljesítette Leóncio kérését, aki kocsijába ül­tette a mellé adott kísérő­ket- s nyomban Isaura há­zába sietett. Oda, ahol leg­utóbb Álvaro társaságában hagyták. Álvaro helyzete nemcsak kritikus, de egyenesen re­ménytelen volt. Ellenfele ott állt előtte, felfegyver­kezve törvény­ adta jogával, készen arra, hogy megaláz­za, összezúzza és ami még fájóbb- hogy darabokra tép­je a lelkét, elragadva tőle az imádott kedvest, szive bálványát, aki kiszakítva karjaiból, egy romlott föl­desúr brutális szerelmének lesz kitéve, vagy­ ami- még rosszabb- dühe áldozatává válik. Nem volt mit tenni, mint ellenkezés nélkül meg­hajolni a sors csapása alatt, s látni összekulcsolt kézzel, vasba verve a hóhér­­ kor­bácsütéseinek odalökve azt a nemes és angyali terem­ r­ab szó­­ja no (73.) rést, annyi szép hölgy közül az egyetlent, aki képes volt a leggyengédebb és legtisz­tább szerelem mámoros iz­galmával megdobogtatni a szívét. Szomorú következménye ez annak az ésszerűtlen és embertelen intézménynek, amelyhez oda vagyunk lán­colva. A züllött, a feslett, a hó­hér büszkének és arogáns­­nak mutatkozhat, hiszen az ő oldalán van a törvény, a hatalom, a jog és az erő. Belevághatja karmait mo­hóságának és gyűlöletének kitett , foglyába, élvezheti vagy eltaposhatja azt a kénye-kedve szerint. A ne­mes szívű, a tiszta indíté­kú ember pedig tehetetlen, a törvénnyel szemben. Ott áll kizökkentve, bénán, meg­kötözött kézzel, anélkül, hogy az ártatlan, nemes ál­dozat felé védőn kinyújt­hatná karjait, pedig segíte­ni szeretne. Micsoda el­lentmondás: a törvény fel­­fegyverzi a bűnt, az erény karjait pedig megcsonkítja. • Álvaro úgy érezte magát Leóncio társaságában, mint az elítélt hóhéra előtt. A végzet pusztító súlyával ne­hezedett rá, nem hagyva semmi szabadságot neki. Leoncio az őrjöngő harag és féltékenység lázában ég­ve érkezett, és visszaélve előnyös helyzetével, arra használta fel a pillanatot, hogy bosszút álljon riváli­sán. Nem lovagias nemes­séggel, hanem a megalázó sértegetések erejével. — Tudom már régóta — mondta Leoncio (és most folytatjuk az előző fejezet­ben félbehagyott beszélge­tést) —, hogy uraságod min­den törvényes alap nélkül tartja birtokában ezt a rab­szolgát, és hamis, soha nem bebizonyítható állításokkal vezeti félre a hatóságokat. Éppen ezért most magam jöttem, hogy visszakövetel­jem őt, meg hogy leleplez­zem terveit és fondorlatait. — Nincs fondorlat, uram, őszintén pártfogoltam és pártfogolom ezt a rabszol­ganőt gazdája, egyben hó­héra erőszakosságával szem­ben; ez minden. (Folytatjuk)

Next