Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^.ÍGÓTA NOGRÁD AZ MSZMP LAPJAI XLV. ÉVF., 179. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 1., KEDD tíz országban a hetedik Autóalkatrész Áruház Sámsonházán Egyelőre a nagykereskedelemnek, később mindenkinek Természeti adottságai alapján közismerten kedvezőtlen adottságú a Nagybárkányi Kis-Zagyvavölgye Mgtsz. Ahhoz, hogy nyereségesen gazdálkodjon, elengedhetetlenül szükség van az alapon kívüli tevékenység fenntartására, sőt bővítésére.Ugyanakkor az is köztudott, milyen súlyos gond megyénkben az autóalkatrész-ellátás. A kocsitulajdonosok a megmondhatói, mennyi utánajárással szerezhetők be a különféle kellékek, ám gyakran a sok lutás-futás is hiábavaló, olyan tetemes a hiánycikkek listája. E két tényező tette lehetővé az Autóalkatrész Áruház létrehozását a mezőgazdasági üzem sámsonházi központi ipari telepén. Mindez azonban még kevésnek bizonyult volna az „üdvösséghez”, kellett a vállalkozáshoz a partner, az Autótechnika Gépjármű és Alkatrész Termelőeszközkereskedelmi Vállalat érdekeltsége is. Az idén 3,5 milliárd forint forgalomra számító cég tovább kívánja bővíteni hálózatát, ezáltal növelni árbevételét, s erre lehetőség adódik az áruház létesítésével, Így aztán a hétfői megnyitó után elégedetten nyilatkoztak az érdekeltek. Tuza István, a tsz elnöke mondta: „ Régi vágyam volt valamilyen kereskedelem „meghonosítása”, s ez most sikerült. Személyes kapcsolat révén jutott tudomásomra, hogy a vállalat készséggel együttműködik, ha előteremtjük a tőke felét. Nos, megszereztük a szükséges 10 millió forintot. Üresen állt ez az 500 négyzetméteres csarnok, mivel abbahagytuk a drótkerítés készítését, szépen rendbe hoztuk, berendeztük. A tárgyalástól az áruház mai megnyitásáig mindössze négy hónap telt el, de mi még így is sokalljuk ezt az időt. Boda Iván, a partnercég kereskedelmi vezérigazgatója vette át a szót: — Nem hittem volna, hogy a termelőszövetkezet ilyen gyorsan és célszerűen alakítja majd az üzemcsarnokot. A berendezés, a szakembergárda első osztályú. Ilyen zökkenőmentesen még sehol az országban nem alapítottunk boltot, holott tíz saját üzletünk és hat nagykereskedelmi áruházunk, szaknyelven: vajonunk van. A maga nemében ez a hetedik, amely azonban különbözik a többitől. Igaz, egyelőre csak a nagykereskedelem számára forgalmazunk autóalkatrészeket és különféle autós kellékeket, de legkésőbb októbertől valamennyi autósnak a rendelkezésére állunk majd. Megjegyzem, a tsz agilis elnöke szeptemberben jelölte meg ezt az időpontot. Addigra kell megteremtenünk a számítógépes számlázás feltételeit. Králik Pál boltvezetőt, a Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól „csábította el” a tsz-elnök, ámbár őt is „feldobta” a lehetőség. — A vállalat profiljába vágó személygépkocsikhoz árusítunk alkatrészeket és egyéb cikkeket. Ezek a típusok a következők: Lada, Trabant, Wartburg, Volga, Moszkvics, Zasztava. Az induló készlet közel 15 millió forint értékű, ezt 20 millióra akarjuk emelni. A csarnok mellett épül egy 500 négyzetméteres nyitott raktár, az is a célt fogja szolgálni. Végezetül Rátz Csaba, az Autótechnika gazdasági vezérigazgató-helyettese fejtette ki a véleményét: “ Az első évre 60 millió forintos forgalmat céloztunk meg. Ám úgy gondolom, a későbbiekben a 100 milliós értékesítés is elérhető. Ez esetben hétmillió forint tiszta nyereséggel számolhatunk, amelyet fele-fele arányban osztunk majd meg a tsz-el. Ez pedig tetemes eredményjavulást jelent majd a nagybárkányi kollektívának. Tudniillik a múlt évben alig több mint 4 millió volt a nyeresége... (kolaj) Máris gazdag a választék a áruházban, rekordidő alatt létrehozott Fotó: bábéi il legfontosabb bizonyítékok a koponya, a meredek homlok és a nagyon keskeny arc... Sajtótájékoztató a Petőfi-expedíció munkájáról A Megamorv Petőfi-bizottság a magyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványaival kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Petőfi-expedíciót finanszírozó Morvai Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek hétfőn a Magyar Sajtó Házában. (Folytatás a 2. oldalon) v .0 ■ A megyei szakszervezeti szövetséget Az alapszervezetek hozzák létre Hétfőn, az SZMT elnöksége a többi között megvitatta Vincze János SZMT-titkár írásos előterjesztésében, a megyei szakszervezeti szövetség alapszabály-tervezetét. Ugyanis a szakszervezetek megyei irányításának régi formája megszűnik. A létszámot eddig 50 százalékkal csökkentették. A testület tagjai tételesen és részletesen megvitatták az előterjesztést és közös megegyezéssel alakították ki végleges elképzelésüket, amelyet az alapszervezeteknek küldenek majd ki tanulmányozás és döntés céljára. A tervezet szerint a megyei szövetséget kétféle módon lehet létrehozni. Az egyik: ha három ágazatiszakmai szakszervezethez tartozó 20 alapszervezet egyetértően kinyilatkoztatja megalakulási szándékát és hogy elfogadja az alapszabályt. A másik: ha az alapszervezetek 10 százaléka teszi ugyanazt, mint az előbbiek. A szövetséghez csatlakozhatnak az iparági, ágazati, vagy szakmai szövetségek, továbbá azok, akik közvetlenül fizetik meg a tagdíjat az országos kongresszuson elfogadott százalék szerint. A tagok jelképesen, személyenként egy évre egy forint tagsági díjat fizetnek, amely alapját képezné annak az alapítványnak. (Folytatás a 2. oldalon.) - Munkahelyi érdekegyeztetés A munkások valamilyen követelést támasztanak, ezt a vállalati vezetés nem fogadja el — például azért, mert a kezét megkötik a jogszabályok, vagy mert az igények teljesítésére nincs pénz, de még további okokat is lehetne sorolni —, mivel hogy ma már joguk van a dolgozóknak sztrájkolni, hát beszüntetik a munkát. Az elképzelések szerint ekkor indul be az egyeztetési mechanizmus. A munkáltatónak és a helyi szakszervezeti bizottságnak asztalhoz kell ülnie, hogy kinyilvánítsák az álláspontjaikat. Ha nem tudnak megegyezni, akkor kerülhet csak eggyel magasabb szintre a békéltetés.’’ (Cikkünk a 3. oldalon.) Változatok az érzékenységre „Itt voltak Mátraalmáson ezek a jámbor hollandok, finnek, oroszok, bolgárok, szlovákok, magyarok, összesen tízen — ezért inter a symposion —, tehetségesen, esetenként remekül és föltétlenül szorgalmasan dolgoztak egy hónapon át, jó, sőt, sokszor ragyogó műveket hagytak itt nekünk. Rólunk, többnyire persze inkább a mátrai miliőről jó emlékeket vittek magukkal — mondhatni — az Atlanti-óceánig és Szibériáig.” (A Nógrádi Sándor Múzeumban rendezett kiállításról értékelő írásunk a 4. oldalon.) Vészjelzések, kor- és kórtünetek „A népbetegséggé hatalmasodott neurózis, az idegek megbetegedése a századvég egyik nemkívánatos kísérőjelensége. A nemek közti arányát tekintve már a nők viszik a prímet, aminek a magyarázata kézenfekvőnek tűnhet, velük szemben több az elvárás, s bár igyekeznek megfelelni igazán sokoldalú szerepüknek, közben felőrlik magukat, vagy másokat. A férfiak sorsa is lehet hasonló. A kiutat közülük többen keresik az alkoholmámorban és sokuk már későn eszmél: ez nem menedék, hanem újabb csapda.” (Írásunk az 5. oldalon.) Nemzetközi értekezlet Magyarország és Lengyelország megsegítésére Ma Brüsszelben 24 nyugati országszakértői ülnek össze, hogy egynapos értekezleten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a bizottságot a segítség szervezésével. A keddi értekezletet a bizottság hívta össze az EK székhelyére. A résztvevők : a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és az időközben ugyancsak meghívott Törökország. Teljes jogú résztvevő az EK bizottsága is, amelyet Horst Krenzler, a külkapcsolatokért felelős főigazgatóság vezetője képvisel, ő is fog elnökölni a mai értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegély szerepel, valamint elképzelések és ötletek arra, hogyan bővíthetnék a „24-ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködésüket Magyarországgal és Lengyelországgal. A boltok különböző választékú, de bőséges árukészlettel várták a vevőket a tegnap megkezdődött nyári vásáron, mely két hétig tartja nyitva kapuit. Az első napon még kíváncsiskodó is kevés akadt, a vásárlók éppen csak „csipegettek”, sok helyen csakúgy, mint más hétfőkön. Általában 30—40 százalékos az árengedmény, mely még így sem vonzó, de az ÉVI Divatházban például női készruhákat, szoknyákat, blézereket féláron lehet vásárolni. Ugyanitt gyermek és férfipólókat, fürdőruhákat szintén olcsóbban kínálnak a mintegy egymillió forint értékű áruféleségekből. A cipőosztály a nőknek kedvez inkább az Éviben: a leárazott lábbelik többségét nekik ajánlják. A korábbi évekhez képest jócskán megcsappant a forgalom a vásár nyitónapján Ez a vásár, már nem az a vásár. a Pécske Üzletház konfekcióosztályán, ahol bakfisszoknyákat, férfinadrágokat és női ruhákat adnak kisebb áron. A kötött divat részlegen a kétmilliós értéket is eléri az árualap. Ebből 400 darab a póló, ezek ára 122 és 698 forint között mozog. A szécsényi Palóc Skála dolgozói sem túl bizakodóak a kezdet láttán, pedig náluk 4,2 milliós a készlet. Zenés „vevőcsalogató” fogadja a betérőket. Az engedményes áruk köre széles: kapható női, férfi- és gyermeking, cipő, szandál, fürdőruha, szoknya, blúz, pantalló és méteres anyagok is megtalálhatók a polcokon, ám itt is kevés fogy ezekből. A vevők kifogásolják a magas árakat, az eladók pedig jobb napokra várnak... Kép: Rigó T. A vásárlókosár egyelőre üres. Centrum-árkádvásár nézelődőkkel Gazdag kínálat, gyér kereslek