Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
1990. FEBRUÁR 10., SZOMBAT NOGRAI) Téglagyártók a Fehér-hegy alján Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat szécsényi gyára sikerrel vette az elmúlt évi akadályokat. A kollektíva 11 százalékkal növelte a termelését az előző évhez viszonyítva, amely 15,2 millió kisméretű egységtégla gyártását jelentette. Ennek eredményeképpen közel 40 millió forint árbevételhez jutottak a fehérhegyaljai téglagyártók. Miskolczi István gyárvezető mondja: — Az elmúlt években végrehajtott rekonstrukciónak köszönhető a termelés hatékonyabbá és korszerűbbé válása. Az árbevételt hétmillióval növeltük, így a felvett bankkölcsön törlesztésének éves fedezetét is előteremtettük. A gazdaságos termelést kell folytatnunk, hiszen a bankhitel 1996-ig terheli a számlánkat. A szécsényi gyárban az építőipar, ezen belül is a családiház-építők igényeinek a kielégítését tartják elsőrendű feladatnak. A közismert HB—38-as hőszigetelő, falazótéglák mellett a HB— 30-as típusúakat gyártják. — Milyen az érdeklődés a termékeik iránt? — kérdeztem a gyárvezetőt. — Április végéig lekötött a termelési kapacitásunk, de az építési időszak csak ezután következik. — Van-e készletük? — Nincs — hangzik a válasz, ami inkább nyugtalanító, mint megnyugtató. Hiszen február 20-tól a szokásos üzemi nagyjavításra kerül sor, amely várhatóan egy hónapig tart. A szakszerű felújításra, az elhasználódott gépalkatrészek kicserélésére azonban szükség van, miként az automata berendezések átvizsgálására is. — A gyár dolgozói a biztonságos üzemvitelben és a gyártási napok számának a növelésében egyaránt érdekeltek — utalt az anyagi ösztönzésre Miskolczi István. — Mennyi a dolgozók évi jövedelme? — Százhúszezer forint. Jóval több, mint a környező üzemekben — válaszolta, majd a bérfejlesztési terveikről szólt: — Ha a termelés a tervezett mértékben növekedik, és a minőséggel sem lesz baj, akkor 20 százalékkal emelkedhet a fizetésük ez évben. Kép és szöveg: Rácz András tizenkét éve dolgozik a Fehér-hegy aljában Uram Józsefné. Az egykor korszerűtlen üzemben nyerstéglaberakó volt, ma az egységlakó automata gépsor vezérlőpultját kezeli. A közelgő nagyjavítás idején jelentős tennivalók hárulnak majd az üzemi szakmunkásokra. Bartus Zoltán karbantartó lakatos az üzem „ezermestere”, aki az agyagbányai gépek, szállítószalag, megmunkáló gépsor, téglagyártó és az egységrakodó automata gépsor felújítására készül munkatársaival. Automatikus a gyártás, teljesen gépesített a nyers- és késztermék mozgatása a 3500 négyzetméteres alapterületű üzemcsarnokban. Naponta 9—10 ezer tégla kerül az égetőkemencébe. Tájékooíztató Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy 1990. február hó 12-től a „2’és a „2 A” jelzésű járatok az alábbiak szerint közlekednek: 2 ÉSZAKI FORD.2 CSIZMADIA-TELEPCSIZMADIA-TELEP ÉSZAKI FORDULÓ Munkanapokon: Munkanapokon: 6.10 5.25, 6.25 8.10-től 14.10-ig óránként, 8.20-tól 14.20-ig óránként, 14.35, 15.10, 16.10, 16.35, 14.45, 15.20, 16.20, 16.45, 17.10, 18.10 17.20, 18.20 Szabadnapokon: Szabadnapokon: 6.10-től 14.10-ig óránként 6.20-tól 14.20-ig óránként 2A ÉSZAKI FORDULÓ-2A SOMLYÓBÁNYASOMLYÓBÁNYA ÉSZAKI FORDULÓ Munkanapokon: Munkanapokon: 5.40, 6.40, 7.10 5.10, 5.20, 6.10, 7.10, 7.25 7.40-től 18.40-ig óránként, 7.55-től 18.55-ig óránként, 19.10, 19.40, 20.40, 21.40, 19.25, 19.55, 21.20, 21.55 22.30 Szabadnapokon: Szabadnapokon: 5.10 5.40-től 21.40-ig óránként, 5.55-től 19.55-ig óránként, 22.30 21.20, 21.55 Munkaszüneti napokon: Munkaszüneti napokon: 5.40-től 21.40-ig óránként, 5.10 22.30 5.55-től 19.55-ig óránként, 21.20, 21.55 NÓGRÁD VOLÁN SALGÓTARJÁN — 3 A pttrvOit« £ S 8X0 * ... : ■ -í'Js < ■.« - , ■ [UNK] « -■ Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának megyei programnyilatkozata 1. Milyen szervezet vagyunk? A magyarországi cigányok nevet viseljük, de szervezetünkben található sok nem cigány fiatal és felnőtt is. Pártunk semmilyen anyagi támogatást nem kapott, önmagát fillérekből fenntartó autonóm szervezet. Tagjai nem a hatalom megdöntését, hatalomra való jutásukat tűzte ki céljául. Azért törekszünk képviselői jogra, mert megelégeltük a mű érdekképviseletet gyakorló különböző társadalmi szerveket, intézményeket, és az ezekbe beépített, saját testvérét eláruló, bábuként tartott ál-érdekképviselőket. Felajánljuk együttműködésünket minden olyan társadalmi szervezetnek, intézményeknek, pártnak, akik egyenértékű partnerként fogadják el a jóhiszemű, jóindulatú és hasznos tagjainkat. Elutasítjuk az olyan diktatórikus, pozícióéhes cigány személyeket, akik a magyarországi cigányok nevében „cigány nemzetiséggé” akarják deklaráltatni népünket. Megélhetőségre munkalehetőséget! Egészséges otthont! Igazságos lakáselosztást, az üres lakásokat a rászorulóknak utalják ki! Az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak több szociális juttatást! A szociális, munkanélküli-segélyek igazságos elbírálását! Demokratikus egyenjogúságot! Egyenlő emberi méltóságot! A megbecsülésre rászolgáltaknak emberi megbecsülést! 7 Egyenlő embertársi barátságot fajra, nemre, politikai nézetre tekintet nélkül! A szegényeknek és elesetteknek, a hajléktalanoknak és a társadalom perifériájára jutottaknak segítséget! A törvények, rendeletek szigorú betartását az államigazgatásban! 4. Kik a tagjaink — min fáradozunk? Sorainkban feltűntek és egyre gyarapodnak olyan cigány származású közéleti személyek, akiket a közvélemény eddig nem ismert. Ezek felismerték azt, hogy az elvhű cigány értelmiségnek lépni kell a társadalom által meggyorsított kihívásokra. Ma egyre inkább előtérbe kerültek a politikai, gazdasági, jogi és igazgatási követelmények, amelyeket a mai, eladósodott országunkban mi sem nézhetünk tétlenül. Ilyen körülmények között fogalmazódott meg bennünk, hogy ne csak szervezetekben vállaljunk alacsonyabb szintű érdekképviseletet, hanem közelebbről, közvetlenül vegyünk részt az államigazgatásban. Ezt a részvételt természetesen nem csak követelésekkel, hanem teljesítményekkel is gondoljuk és akarjuk. — Ha kérünk, akkor teljesítenünk is kell! 2. Hol a helyünk (vagy lenne?) a társadalomban ? Itt, a magyar földön születtünk, magyar állampolgárok vagyunk. Itt a hazánk, ahol élünk, tanulhatunk, dolgozhatunk, családunk feje felett fedél van, és ebben az otthonban békésen és nyugodt lelkiismerettel hajthatjuk álomra a fejünket. 3. Kapcsolataink Nem vagyunk kommunisták, kommunistaellenesek sem, de nem kedveljük, ha olyanok használják ki adottságainkat, tehetségünket, akik még a negyedét sem tudják a súlyos szociális problémáinknak. Ha tudnak is róla, szándékosan hátráltatják a problémák leküzdését, megoldását, csak a saját személyi érdekeiket helyezték és helyezik ma is előtérbe. Undorodunk a magas szintű, félrevezető, hazug politikától! Mi nem vádolunk, mi segítséget kérünk, hogy támogassák és ismerjék el a sorozatos sikereinket, melyet eddig legtöbbször önkényes uralkodók árnyékoltak és árnyékolnak ma is. Csak mi tudjuk igazi problémáinkat, mert mi vagyunk emberközelségben egymáshoz! A mi gondjainkat a mi segítségünk nélkül nem oldja meg senki, semmilyen kormány! 6. Mi vagyunk a szegények képviselői! A mi parlamenti képviselőink az Országházban ne csak a helyet foglalja el, hanem érdekképviseleti szolgálatot teljesítsen, és ez a szolgálat és tudatosítás eljusson a cigány és nem cigány szegény nép közösségéig. Sikeresen közreműködjön a munkanélküliek súlyosbodó foglalkoztatási problémáinak megoldásában. Fel kell lépnie azért, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a cigány és nem cigány elszegényedett munkavállalókat. 7. Cigány szociáldemokraták Felelősséget érzünk, és felelősséggel tartozunk a cigány és nem cigány lakosság helyzetéből kiindulva az elszegényesedés megakadályozása miatt is. Az országban élő cigányság is ezt a földet tekinti hazájának. Itt szeretnénk mi is a társadalom gazdaságának felemelkedésében közreműködni. 8. A mi pártunk . nem ellenséges párt A mi pártszervezeteink nem épülhettek fel klasszikus igazgatási elveken. Nyilvánvaló, hogy a felelősség tisztázása és a problémák kiküszöbölése is csak úgy lehetséges, ha egyforma esélyt biztosítanak a mi pártunk részére is az államigazgatási törvények végrehajtására. Mi nem merülünk bele mélyen a pártok politikai harcába sem. Mi már nem hiszünk ígérgetéseknek, nem hódolunk be sem hazai, sem külföldi — főleg rosszhiszemű — provokátoroknak, a cigány értelmiségeinket eszközöknek felhasználó társadalmi szervezeteknek, államigazgatási szerveknek, azok tisztségviselőinek. Azt hiszünk, amit látunk! Nem kívánunk mi sem többet, mint amennyit teljesítünk. De ezt megköveteljük minden magyar állampolgártól is. Az anyagi forrásoknál is vizsgálni kell, hogy az egyes „ál”cigány képviseleti szervek, mint a Hazafias Népfront gondnoksága azonnal szűnjön meg! A bábuként használt „cigánykatonái” végre térjenek észhez és inkább valódi érdekeiket szolgáló testvéri szervezetekbe tömörüljenek, csatlakozzanak a testvéri önkormányzati szervezeteinkhez, mert most már nem engedjük meg, hogy illetéktelen kezek kifoszthassák a cigányokra és szegényekre szánt állami, anyagi támogatás céljára fenntartott pénzes és erkölcsi kasszát. Tudjuk, hogy a cigányok és a szegények gondjainak megoldását az általunk keresett helyzetekben kell megoldani, elsősorban az innovatív és kreatív lehetőségekből kiindulva. Senki sem gondolhatja, hogy a gondjaink egyszerűen szociálpolitikára, vagy kultúrpolitikára, vagy a bűnüldözésre koncentrálhatók. A cigánypolitika nem alapulhat indulatokon és egyidejűleg az érzelmeket sem nélkülözheti. A gyakorlatban kell tudni a cigányok és a nem cigányszegények napi gondjait, reális alapon kell helyzetüket felmérni, azon segíteni ! Csík Károly, a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Párt Nógrád Megyei Bizottsága elnöke 5. A Szociáldemokrata Pártunk követeli! A szociálpolitikai vonatkozásban a legkedvezőtlenebb helyzetűeket legalább a minimumra emelni! Szemléletváltást! Gyermekeinknek óvodai elhelyezést, a nagycsaládosoknak kedvezményt! Iskolai végzettségnek megfelelő munkahelyet!