Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
Amikor a kedvesen csicsergő gyermekhanggal véget ért a telefonbeszélgetés, még nem mertem hinni állítása igazában. De amikor pár nap elteltével már előttem állt osztálytársnője oldalán, éreztem, sőt biztos voltam benne: igaz történetről lesz itt szó. Józsa Aliz és Szűcs Dóra a salgótarjáni Petőfalvi Lajos Általános Iskola 5. osztályos tanulói. Ők is, mint a tízévesek általában, még oly keveset tudhatnak a körülöttük zajló életről. De az a hír, mely a NÓGRÁD-ban jelent meg Cserhalmi Adél tudósítónk tollából, mégis eljutott a 15-ös napközis csoporthoz, ahhoz a közösséghez, melynek ők is tagjai. Szomorú szívvel tudták meg abból, hogy míg őket a mesekönyvek egész birodalma fogja körül, egy ötéves kisfiúnak csak egyetlen egy mesekönyv színes lapjai jutnak. S mivel már ők is kezdik érzékelni az összefogás erejét, kezdenek hinni a nemes cselekedetekben, így hát összedugták buksijukat, s meg is született Igaz történet Mesébe illő meséskönyvekről a döntés: felesleges mesekönyvük jusson el a kisfiúhoz. És már rakják is elém sorba, mosolygós arccal a szebbnél szebb könyveket; az Ábécéskertet, a Verses fát, az Altatót, melyek bizonyára már oly sok gyermekkor melegét őrzik. S én, ki a gyermekkort már oly messze hagytam, csak ámulok, s közben érzem, hogy torkom összeszorul, s könnyeimmel küszködök. És ez furcsa módon egyre csak fokozódik, hiszen most meg előkerül egy mesefigurás nejlonszatyor, s a gondos kezek egyenként süllyesztik abba a mesevilág egy-egy darabját, szívük melegével bélelve, s a lelki gazdagság pecsétjével zárva azt. S én, a meglett nagymama mutatóujjam egyre csak szemem sarkához nyomkodom, mélyeket sóhajtva, bízva az időnyerésben. Már búcsúznak, küldetésük úgy látszik véget ért. . . Vagy mégsem? Egyikük hirtelen megtorpan, s egy gondosan nejlonba csomagolt virágos képeslapot húz elő. De még mielőtt megválna tőle, karcsú kis kezével végigsimítja azt, s az Adél néninek címzett lap elolvasása még énrám vár: „Névnapja alkalmából jó egészséget, sok boldogságot, a munkában sikereket kiván a 15. napközis csoport 29 tanulója és Lugosi Ilona tanár.” A gyöngybetűk már összefolytak szemem előtt, az érzéseimnél már nem volt visszaút. Szégyenszemre az oly régen kitörni készülő könnyeim útnak indultak a magavájta arcbarázdáimon. Kovács Margit Napi postánkból: Ragályossá válik a „berceli intézkedés”? Ami egykor nagy erőfeszítések árán sikerült, az ma a szerkezetváltás kényszerítő hatására egy tollvonással semmivé válik. A hatvanas évek végén elkezdett ipartelepítéshez jelentős állami, ha úgy tetszik, megyei tanácsi támogatás is kapcsolódott, hiszen új munkahelyek ezreit teremtették meg. Most pedig sorra jelentik be az olcsó — helyenként alulképzett — munkaerővel foglalkoztatott, az évtizedek során kellően nem fejlesztett üzemek bezárását. A bejelentésekből az is érzékelhető, hogy nem mérlegelik, mi lesz a több száz család sorsa. — Kik a felelősök? Kik ébredtek későn? — adódik a kérdés. Tény, hogy gazdaságtalanul gyártani nem lehet, de valóban gazdaságtalanok a budapesti központú megyei üzemek?! Szerkesztőségünkhöz sorra érkeznek a döntésekkel egyet nem értő levelek: Tisztelt Szerkesztőség! Kitiltani az újságírókat egyszerű, hatékony kezelése annak a válságnak, amit éveken keresztül sikerült „összehozni” az ikladi Ipari Műszergyár bérceli egységében. Elvégre, amiről nem tudunk, az nem is létezik(?!). A Bérces térségi négyszáz dolgozó és körülbelül ennyi család problémája azonban nagyon is létező, megoldásra váró gond. Meglehet — mint az a február 2-án a NÓGRÁD-ban megjelenő cikkből kiderül — „a berceli gyáregység miatt veszteséges az ikladi gyár". De azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy mindez a dolgozók restsége, munkához való viszonya miatt alakult így. Sokkal inkább talán azért, mert az anyagyár vezetői a rövid távú érdekeket tartották szem előtt és nem tették meg a gazdaságos termeléshez szükséges intézkedéseket. Bízom abban, hogy a nyilvánosság, a nyíltság, az őszinte szó, tiszta beszéd segíteni fogja a berceli ügy olyan megoldását, amely az érdekeltek bevonásával, összefogással történik és a haladást, az érintettek biztonságos megélhetését egyszerre szolgálja. Hauser Sándor 3170 Szécsény, Ady E. u. 7. Nyolcmilliárd forint jut a foglalkoztatási alapra A munkaerő-szolgálati szervezetek még nincsenek kellően felkészülve a múlt évi 20—30 ezrest esetleg többszörösen meghaladó munkanélküliségre. A megyei, városi szolgálati irodák, területi kirendeltségek összesen 240 dolgozóval rendelkeznek az egész országban. Egy jelentősebb munkanélküliség esetén ez az intézményrendszer nem lenne képes kellő hatékonysággal működni — mondotta Munkácsy Ferenc, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője az MTI érdeklődésére. — Még a munkanélkülisegély megfelelően ellenőrzött elosztására sem maradna idejük, erejük, nemhogy a szervezésre, új munkahelyek felkutatására. Csak a passzív munkaerőszolgálati módszerek kerülnének előtérbe; lényegében egyedül a segélyezésre maradna idő, s energia, viszont munkahelyteremtésre, átképzésre s a többi valóban megoldást jelentő támogatási forma alkalmazására — nem. A foglalkoztatási alap tervezésénél körülbelül 50 ezer munkanélkülivel számoltunk. Az idei 8 milliárd forintos foglalkoztatási alapból munkaügyi célokra mintegy 5 milliárd forint használható fel, kétszerese a tavalyinak. 1989-ben az 1,1 milliárd forint támogatásból 7500 új munkahely létesült. A legnagyobb tétel: 1990- ben is a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Ha nem kényszerülünk a továbbiakban az anyagiak soron kívüli átcsoportosítására, úgy erre a területre körülbelül 1,6 milliárd forint jut, a legnagyobb gondokkal küszködő megyékre összpontosítva. A foglalkoztatási alapból az idén már elkülönítünk 1 milliárd forintot a kritikus foglalkoztatási körzetekben adható kiegészítő juttatásokra. Eredetileg 500 millió forintot terveztünk az újrakezdési, pályakezdési kölcsönök kamatterhének átvállalására, de az utóbbi időben rendkívül megnövekedett az érdeklődés e támogatás iránt. Elismerjük, hogy a vállalkozásokra nagy szüksége van az országnak, viszont ma az is előfordul, hogy egyesek a kedvezményes, kamatmentes, 400 ezer forintos kölcsön felvétele miatt „elintézik” elbocsátásukat, pedig a foglalkoztatási alapból elsősorban a valóban munka nélkül maradókon kellene segíteni. A munkanélküli-segélyre, illetve az egy éven túli munkanélküliségnél folyósított járadékra 550 millió forintot irányoztunk elő. A múlt évben körülbelül 200 millió forintot igényelt ez a segélyezés. — Az átképzés támogatására 300 millió forint jut. Aki például részt vesz az elhelyezkedéséhez hozzásegítő szakmai képzésben, az a munkanélküli-segélynél többet, vagy az adott szakmában elérhető munkabér 75— 90 százalékát kapja meg a tanfolyam ideje alatt. Több mint 300 millió forintot biztosít a foglalkoztatási alap a munkaügyi szolgálatoknál a képzett, jól felkészült munkatársak felvételére, a felszereltség javítására, és ez javít helyzetükön. — Csaknem 300 millió forint kifizetését terveztük közhasznú foglalkoztatásnál. Ma már egy sor tevékenységre szervezhetnek ilyen munkát az intézmények. Az átképzési központok építésére s a korengedményes nyugdíjaztatás terheinek részbeni átvállalására 150— 150 millió forint jut. Az állás nélkül maradó felsőfokú végzettségű pályakezdők gyakornoki foglalkoztatását 40 millió forint segíti — mondotta Munkácsy Ferenc. (MTI) '/ Közbiztonság és bűnmegelőzés A bűnözőknek jogászokra is telik A gazdasági és az életkörülmények alakulásának súlyos zavarai mellett a társadalom értékrendje is válságba jutott. A társadalmi kapcsolatokban a negatív tendenciák felerősödtek, a megyében kialakult helyzet igen súlyosan hat a bűnözésre, a közbiztonságra és az ezzel kapcsolatos munkára. A bűnözés nagysága és intenzitása rohamosan növekedett. Megjelentek a közrend felbomlásának jelei, rendkívüli mértékben meggyengült a vagyonbiztonság, egyes területek, településrészek közbiztonsága ellenőrizhetetlenné kezd válni. Nyílt és tömeges méreteket ölt az illegális kereskedelem, a valutaforgalom, megjelent és terjed a szervezett, hivatásos bűnözés. Nógrád megye az ország más területeihez viszonyítva — a bűnügyi helyzetet figyelembe véve — a legkevésbé fertőzött területek közé tartozik. Sajnálatos tény azonban, hogy az utóbbi években a bűnözés dinamikája és a közbiztonsági állapotok romlása nálunk is elérte az országos átlagot. (Az elmúlt évben az országos 25 százalékos növekedéshez viszonyítva a megyében is 18,3 százalékos növekedés következett be.) Sajátosan befolyásolja helyzetünket a jövedelemszerzés lehetőségének lényeges rosszabbodása, a cigány lakosság közül kikerülő bűnelkövetők magas aránya, a jelentős tranzitforgalom, valamint — a megye nyugati részén — Budapest közelsége. A bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások hordozója elsősorban a tulajdon, a vagyon elleni bűnözés növekedése. Ezzel kapcsolatban tapasztalható leginkább a csoportos, szervezett bűnelkövetési formák megjelenése és terjedése. A tettesek között gyakori a büntetett előéletűek részvétele, terjed a profi bűnözői életforma. Kialakulnak a lakás-, gépkocsi- hétvégiház- és az üzletbetörés csoportjai (színesfémtolvajok), akik egyre fejlettebb módszerekkel, nagyobb területekre kiterjedően követik el cselekményeiket. Köréjük ma már bűnsegédi és orgazdahálózat is tartozik. A romló gazdasági helyzet, az elszegényedés, a lakosság nem elhanyagolható részénél oda vezet, hogy egyre gyakrabban követnek el jogsértéseket, a korábban elért életnívó megtartása, vagy a szükség miatt. Egyre gyakoribb a konfliktushelyzetek erőszakos, drasztikus megoldása. Sok esetben ezek az élet és a testi épség elleni bűncselekményekbe torkollnak. (Évente 8—15 emberölés, vagy kísérlet.) Az élet elleni bűncselekményeket legtöbbször aljas indokból és kitervelten, egyre kegyetlenebből követik el. Szaporodik a hivatalos és közfeladatot ellátó személyekkel szembeni támadás is. Városainkban, de már némely községekben is szaporodnak a nappal és forgalmas helyeken elkövetett támadások. A társadalmi tulajdonban és gazdasági életben elkövetett visszaélések alakulása, szoros kapcsolatban áll a gazdálkodásban és a gazdaság irányításában történő, mélyreható változásokkal. A közelmúltban és a jelenleg vizsgálat alatt álló ügyekből kitűnik (Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, ingatlankezelő vállalat, ÁFOR, ötvözetgyár, balassagyarmati kórház, kishartyáni, magyarnándori tsz), hogy elterjedtek a belső fosztogatások, az intellektuális és korrupciós jellegű bűncselekmények, a gazdálkodó szervezetekben. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezen a területen a legnagyobb a látencia. Érezhetően erősödött az idegenforgalommal összefüggő bűnözés is, amelyben a csempészet, az illegális valutakereskedelem és újabban a kábítószer-terjesztés jelent gondokat. A közbiztonság fontos területe a lakóterületek, utcák, terek rendjének állapota. A helyzet itt is rosszabb, a városokban és a községekben lakó állampolgárok ezt egyaránt tapasztalhatják. A bűncselekmények dinamikus növekedése mellett nem kevésbé elhanyagolható gondunk a közúti közlekedési morál rosszabbodása. A megye rendőri állománya bonyolult időszakban végzi munkáját, így egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, a bűnügyi és a közrendvédelmi feladatokat viszont minden körülmények között el kell látni. A kérdés: milyen színvonal elérésére lesz így képes? Hiszen az ország — a megye — életében soha nem tapasztalt méretű gondokkal állunk szemben. Ilyenek: a bűncselekmények dinamikusan növő mértéke, bonyolultságuk. Korrupcióknál a bűnözők jogászokat is alkalmaznak, az elkövetési módok kifinomultabbak, a szervezettségük nagyobb fokú. A közbiztonsági állomány túlterhelt, rossz a rendőrök anyagi elismerése, jellemzők a nagymérvű kötöttségek, indokolatlan támadások, elmarasztalások, az elbizonytalanodás. Csökkent a pálya társadalmi presztízse, nehéz az utánpótlás. — Nagyobb bűncselekményekben sok az érintett személy (például a salgótarjáni vb-titkár ügye.) A rendőrség alacsony színvonalú műszaki, technikai és eszközellátottsággal dolgozik, a költségvetés a tevékenységünk szintentartását sem biztosítja. (Rossz elhelyezés, hírösszeköttetés, helyszínelő eszközök.) — Sajnos növekszik a társadalom közömbössége a közbiztonsági munka iránt, a segítők száma egyre csökken. Ilyen helyzetben a rosszabbodó bűnügyi és közbiztonsági környezetben nem könnyű elfogadható és eredményes munkát végezni. Az elmúlt években a Nógrád megyei rendőri állomány alapvetően mégis helytállt, feladatait teljesítette. Jelentősebb ismertté vált bűncselekmények, (például emberölés) nem maradtak felderítetlenül. A nyomozások eredményességében és az ismeretlen tettetesek felderítésében az országos első harmadba tartozunk. A feldolgozás időtartamában azonban a sok ügy miatt egyre nagyobb hátralékaink keletkeznek. Ma már világossá vált, hogy társadalmi összefogással kell fellépni a deviáns magatartású személyekkel, a bűnözéssel szemben, mindenek előtt a megelőzésben. Ezt korábban is hangoztattuk, azonban a kinyilatkoztatás, a jelszavak szintjén maradt. A kezdeményezések, az alkalmazott módszerek alacsony hatásfokkal működnek ma is, ezért új módon kell megszervezni és tartalommal megtölteni a bűnmegelőző tevékenységet. A feladat alapvetően az állami szervek, a tanácsok, vagyis az önkormányzatok irányítása alá kerül, bűnmegelőzési tanács néven működik és a rendőri szervek is csak egyik résztvevőként dolgoznak majd benne. A bűnmegelőzést is szolgálja jelen pillanatban az a törekvésünk, hogy nyilvánosabbá tesszük a rendőri szervek tevékenységét, belső életét is. A jövőben figyelembe veendő számunkra az a körülmény, hogy a törvényalkotás a helyi közrendvédelmet, és annak szerveit, az önkormányzatok alárendeltségébe helyezi, természetesen nem szakmai irányításról lesz szó. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságnak határozott törekvése lesz a jövőt illetően is, hogy a rendőri munkát továbbfejlesztve — elsősorban a szakszerűség és a kulturáltság fokozásával — a jogállamiság keretei között eredményesen dolgozzon a közrend-közbiztonság javításáért. Mindezek érdekében a főkapitányság és szerveinél tartalmi és szervezeti megújulást hajtunk végre. Szécsényben és Bátonyterenyén rendőrkapitányságot kívánunk létrehozni. Elgondolásaink és törekvéseink megvalósításához kérjük a lakosság megértését, egyetértését és támogatását. Skoda Ferenc rendőr ezredes, rendőr-főkapitány Fátyolfólia Kistermelőknek Újfajta, úgynevezett fátyol- síthatják a gazdák. A valóban sok szabad földi termesztőfóliát hoznak forgalomba a kistermelők számára a Hermes Áfész üzletei, valamint a nagyobb vetőmagboltok. A terméket — amelyet egy külföldi technológia alapján, a Lőrinci Textilipari Vállalat kezdett el gyártani — a tavasztól őszig tartó teljes vegetációs időszakban hasznosátyolszerű, lyukacsos fólia hideg időben — a belőle készített sátor alatt — megfelelő védelmet nyújt a növényeknek a tél végi fagyok ellen, a kora tavaszi és a tavaszi fagyok idején pedig ugyancsak kedvező klímát alakít ki a növényzet számára. A fátyolfólia a zöldségfélénél szintén hasznos lehet, megvédi például a fiatal növényeket a szél által felkapott talajszemcséktől, az úgynevezett homokveréstől. Végül pedig nyáron és ősszel is kellő védelmet nyújt az érésben levő szőlőnek, gyümölcsnek a madarak, illetve a termést dézsmáló darazsak ellen.