Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

Amikor a kedvesen csi­csergő gyermekhanggal véget ért a telefonbe­szélgetés, még nem mertem hinni állítása igazában. De amikor pár nap elteltével már előttem állt osztálytársnője ol­dalán, éreztem, sőt biztos vol­tam benne: igaz történetről lesz itt szó. Józsa Aliz és Szűcs Dóra a salgótarjáni Petőfalvi Lajos Ál­talános Iskola 5. osztályos ta­nulói. Ők is, mint a tízévesek általában, még oly keveset tudhatnak a körülöttük zajló életről. De az a hír, mely a NÓGRÁD-ban jelent meg Cserhalmi Adél tudósítónk tol­lából, mégis eljutott a 15-ös napközis csoporthoz, ahhoz a közösséghez, melynek ők is tagjai. Szomorú szívvel tudták meg abból, hogy míg őket a mesekönyvek egész birodalma fogja körül, egy ötéves kisfiú­nak csak egyetlen egy mese­könyv színes lapjai jutnak. S mivel már ők is kezdik érzé­kelni az összefogás erejét, kez­denek hinni a nemes cseleke­detekben, így hát összedugták buksijukat, s meg is született Igaz történet Mesébe illő mesés­­könyvekről a döntés: felesleges mese­könyvük jusson el a kisfiúhoz. És már rakják is elém sorba, mosolygós arccal a szebbnél szebb könyveket; az Ábécés­­kertet, a Verses fát, az Alta­tót, melyek bizonyára már oly sok gyermekkor melegét őrzik. S én, ki a gyermekkort már oly messze hagytam, csak ámulok, s közben érzem, hogy torkom összeszorul, s könnye­immel küszködök. És ez furcsa módon egyre csak fokozódik, hiszen most meg előkerül egy mesefigurás nejlonszatyor, s a gondos kezek egyenként süllyesztik abba a mesevilág egy-egy darabját, szívük me­legével bélelve, s a lelki gaz­­dagság pecsétjével zárva azt. S én, a meglett nagymama mutatóujjam egyre csak sze­mem sarkához nyomkodom, mélyeket sóhajtva, bízva az időnyerésben. Már búcsúznak, küldetésük úgy látszik véget ért. . . Vagy mégsem? Egyikük hirtelen megtorpan, s egy gondosan nejlonba csomagolt virágos képeslapot húz elő. De még mielőtt megválna tőle, karcsú kis kezével végigsimítja azt, s az Adél néninek címzett lap elolvasása még énrám vár: „Névnapja alkalmából jó egészséget, sok boldogságot, a munkában sikereket kiván a 15. napközis csoport 29 tanuló­ja és Lugosi Ilona tanár.” A gyöngybetűk már össze­folytak szemem előtt, az érzé­seimnél már nem volt vissza­út. Szégyenszemre az oly ré­gen kitörni készülő könnyeim útnak indultak a magavájta arcbarázdáimon. Kovács Margit Napi postánkból: Ragályossá válik a „berceli intézkedés”? Ami egykor nagy erőfe­szítések árán sikerült, az ma a szerkezetváltás kény­szerítő hatására egy tollvo­nással semmivé válik. A hatvanas évek végén elkezdett ipartelepítéshez je­lentős állami, ha úgy tet­szik, megyei tanácsi támo­gatás is kapcsolódott, hiszen új munkahelyek ezreit te­remtették meg. Most pedig sorra jelentik be az olcsó — helyenként alulképzett — munkaerővel foglalkoztatott, az évtizedek során kellően nem fejlesztett üzemek be­zárását. A bejelentésekből az is érzékelhető, hogy nem mér­legelik, mi lesz a több száz család sorsa. — Kik a felelősök? Kik ébredtek későn? — adódik a kérdés. Tény, hogy gaz­daságtalanul gyártani nem lehet, de valóban gazdaság­talanok a budapesti köz­pontú megyei üzemek?! Szerkesztőségünkhöz sor­ra érkeznek a döntésekkel egyet nem értő levelek: Tisztelt Szerkesztőség! Kitiltani az újságírókat egyszerű, hatékony kezelése annak a válságnak, amit éveken keresztül sikerült „összehozni” az ikladi Ipari Műszergyár bérceli egysé­gében. Elvégre, amiről nem tudunk, az­ nem is léte­­zik(?!). A Bérces térségi négy­száz dolgozó és körülbelül ennyi család problémája azonban nagyon is létező, megoldásra váró gond. Meg­lehet — mint az a február 2-án a NÓGRÁD-ban meg­jelenő cikkből kiderül — „a berceli gyáregység miatt veszteséges az ikladi gyár". De azt senki sem gondol­hatja komolyan, hogy mind­ez a dolgozók restsége, munkához való viszonya miatt alakult így. Sokkal inkább talán azért, mert az anyagyár vezetői a rövid távú érdekeket tartották szem előtt és nem tették meg a gazdaságos termelés­hez szükséges intézkedése­­­ket. Bízom abban, hogy a nyilvánosság, a nyíltság, az őszinte szó, tiszta beszéd se­gíteni fogja a berceli ügy olyan megoldását, amely az érdekeltek bevonásával, ös­­­szefogással történik és a haladást, az érintettek biz­tonságos megélhetését egy­szerre szolgálja. Hauser Sándor 3170 Szécsény, Ady E. u. 7. Nyolcmilliárd forint jut a foglalkoztatási alapra A munkaerő-szolgálati szer­vezetek még nincsenek kel­lően felkészülve a múlt évi 20—30 ezrest esetleg több­szörösen meghaladó mun­kanélküliségre. A megyei, városi szolgálati irodák, te­rületi kirendeltségek össze­sen 240 dolgozóval rendel­keznek az egész országban. Egy jelentősebb munkanél­küliség esetén ez az intéz­ményrendszer nem lenne képes kellő hatékonyság­gal működni — mondotta Munkácsy Ferenc, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának ve­zetője az MTI érdeklődé­sére.­­ — Még a munkanélküli­­segély megfelelően ellenőr­zött elosztására sem ma­radna idejük, erejük, nem­hogy a szervezésre, új mun­kahelyek felkutatására. Csak a passzív munkaerő­szolgálati módszerek kerül­nének előtérbe; lényegében egyedül a segélyezésre ma­radna idő, s energia, vi­szont munkahelyteremtésre, átképzésre s a többi való­ban megoldást jelentő tá­mogatási forma alkalmazá­sára — nem. A foglalkoz­tatási alap tervezésénél kö­rülbelül 50 ezer munkanél­külivel számoltunk. Az idei 8 milliárd forintos foglal­koztatási­ alapból munka­ügyi célokra mintegy 5 mil­liárd forint használható fel, kétszerese a tavalyinak.­­ 1989-ben az 1,1 milli­árd forint támogatásból 7500 új munkahely létesült. A legnagyobb tétel: 1990- ben is a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Ha nem kényszerülünk a továbbiakban az anyagiak soron kívüli átcsoportosítá­sára, úgy erre a területre körülbelül 1,6 milliárd fo­rint jut, a legnagyobb gon­dokkal küszködő megyékre összpontosítva. A foglal­koztatási alapból az idén már elkülönítünk 1 milliárd forintot a kritikus foglal­koztatási körzetekben ad­ható kiegészítő juttatásokra. Eredetileg 500 millió fo­rintot terveztünk az újra­kezdési, pályakezdési köl­csönök kamatterhének át­vállalására, de az utóbbi időben rendkívül megnöve­kedett az érdeklődés e tá­mogatás iránt. Elismerjük, hogy a vállalkozásokra nagy szüksége van az országnak, viszont ma az is előfordul, hogy egyesek a kedvezmé­nyes, kamatmentes, 400 ezer forintos kölcsön felvétele miatt „elintézik” elbocsá­tásukat, pedig a foglalkoz­tatási alapból elsősorban a valóban munka nélkül ma­radókon kellene segíteni.­­ A munkanélküli-se­gélyre, illetve az egy éven túli munkanélküliségnél fo­lyósított járadékra 550 mil­lió forintot irányoztunk elő. A múlt évben körülbelül 200 millió forintot igényelt ez a segélyezés. — Az átképzés támogatá­sára 300 millió forint jut. Aki például részt vesz az el­helyezkedéséhez hozzásegítő szakmai képzésben, az a munkanélküli-segélynél töb­bet, vagy az adott szakmá­ban elérhető munkabér 75— 90 százalékát kapja meg a tanfolyam ideje alatt. Több mint 300 millió forintot biz­tosít a foglalkoztatási alap a munkaügyi szolgálatoknál a képzett, jól felkészült munkatársak felvételére, a felszereltség javítására, és ez javít helyzetükön. — Csaknem 300 millió fo­rint kifizetését terveztük közhasznú foglalkoztatásnál. Ma már egy sor tevékeny­ségre szervezhetnek ilyen munkát az intézmények. Az átképzési központok építé­sére s a korengedményes nyugdíjaztatás terheinek részbeni átvállalására 150— 150 millió forint jut. Az ál­lás nélkül maradó felsőfo­kú végzettségű pályakez­dők gyakornoki foglalkoz­tatását 40 millió forint se­gíti — mondotta Munkácsy Ferenc. (MTI) '/ Közbiztonság és bűnmegelőzés A bűnözőknek jogászokra is telik A gazdasági és az életkörülmények alakulásának súlyos zavarai mellett a társadalom értékrendje is válságba jutott. A társadalmi kapcsolatokban a ne­gatív tendenciák felerősödtek, a megyében kialakult helyzet igen súlyosan hat a bűnözésre, a közbiz­tonságra és az ezzel kapcsolatos munkára. A bű­nözés nagysága és intenzitása rohamosan növeke­dett. Megjelentek a közrend felbomlásának jelei, rendkívüli mértékben meggyengült a vagyonbiz­tonság, egyes területek, településrészek közbizton­sága ellenőrizhetetlenné kezd válni. Nyílt és töme­ges méreteket ölt az illegális kereskedelem, a valuta­forgalom, megjelent és terjed a szervezett, hivatásos bűnözés. Nógrád megye az ország más területeihez viszonyít­va — a bűnügyi helyzetet figyelembe véve — a legke­vésbé fertőzött területek közé tartozik. Sajnálatos tény azonban, hogy az utóbbi években a bűnözés dinamikája és a közbizton­sági állapotok romlása ná­lunk is elérte az országos átlagot. (Az elmúlt évben az országos 25 százalékos növekedéshez viszonyítva a megyében is 18,3 százalé­kos növekedés következett be.) Sajátosan befolyá­solja helyzetünket a jöve­delemszerzés lehetőségé­nek lényeges rosszabbo­dása, a cigány lakosság kö­zül kikerülő bűnelkövetők magas aránya, a jelentős tranzitforgalom, valamint — a megye nyugati részén — Budapest közelsége. A bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások hor­dozója elsősorban a tulaj­don, a vagyon elleni bűnö­zés növekedése. Ezzel kapcsolatban ta­pasztalható leginkább a csoportos, szervezett bűn­­elkövetési formák megjele­nése és terjedése. A tettesek között gyakori a büntetett előéletűek részvétele, ter­jed a profi bűnözői élet­forma. Kialakulnak a la­kás-, gépkocsi- hétvégiház- és az üzletbetörés csoport­jai (színesfémtolvajok), akik egyre fejlettebb módsze­rekkel, nagyobb területek­re kiterjedően követik el cselekményeiket. Köréjük ma már bűnsegédi és or­gazdahálózat is tartozik. A romló gazdasági helyzet, az elszegényedés, a lakosság nem elhanyagolható részé­nél oda vezet, hogy egyre gyakrabban követnek el jogsértéseket, a korábban elért életnívó megtartása, vagy a szükség miatt. Egyre gyakoribb a konfliktushelyzetek erő­szakos, drasztikus megol­dása. Sok esetben ezek az élet és a testi épség elleni bűncselekményekbe torkol­lnak. (Évente 8—15 ember­ölés, vagy kísérlet.) Az élet elleni bűncselekményeket legtöbbször aljas indokból és kitervelten, egyre kegyet­lenebből követik el. Szapo­rodik a hivatalos és köz­feladatot ellátó személyek­kel szembeni támadás is. Városainkban, de már né­mely községekben is szapo­rodnak a nappal és forgal­mas helyeken elkövetett támadások. A társadalmi tu­lajdonban és gazdasági élet­ben elkövetett visszaélések alakulása, szoros kapcso­latban áll a gazdálkodásban és a gazdaság irányításában történő, mélyreható válto­zásokkal. A közelmúltban és a jelenleg vizsgálat alatt ál­ló ügyekből kitűnik (Nóg­rád Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat, ingatlanke­zelő vállalat, ÁFOR, ötvö­zetgyár, balassagyarmati kórház, kishartyáni, ma­­gyarnándori tsz), hogy el­terjedtek a belső fosztoga­tások, az intellektuális és korrupciós jellegű bűncse­lekmények, a gazdálkodó szervezetekben. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezen a területen a legnagyobb a látencia. Érezhetően erő­södött az idegenforgalom­mal összefüggő bűnözés is, amelyben a csempészet, az illegális valutakereske­delem és újabban a kábító­szer-terjesztés jelent gon­dokat. A közbiztonság fontos te­rülete a lakóterületek, ut­cák, terek rendjének álla­pota. A helyzet itt is ros­­­szabb, a városokban és a községekben lakó állam­polgárok ezt egyaránt ta­pasztalhatják. A bűncselek­mények dinamikus növeke­dése mellett nem kevésbé elhanyagolható gondunk a közúti közlekedési morál rosszabbodása. A megye rendőri állo­mánya bonyolult időszak­ban végzi munkáját, így egyre kedvezőtlenebb hely­zetbe kerül, a bűnügyi és a közrendvédelmi feladatokat viszont minden körülmé­nyek között el kell látni. A kérdés:­­ milyen színvonal elérésére lesz így képes? Hiszen az ország — a me­gye — életében soha nem tapasztalt méretű gondokkal állunk szemben. Ilyenek: a bűncselekmények dinami­kusan növő mértéke, bonyolultságuk. Korrupci­óknál a bűnözők jogászo­kat is alkalmaznak, az el­követési módok kifinomul­tabbak, a szervezettségük nagyobb fokú. A közbizton­sági állomány túlterhelt, rossz a rendőrök anyagi el­ismerése, jellemzők a nagy­mérvű kötöttségek, indo­kolatlan támadások, elma­rasztalások, az elbizonyta­lanodás. Csökkent a pálya társadalmi presztízse, ne­héz az utánpótlás. — Na­gyobb bűncselekményekben sok az érintett személy (pél­dául a salgótarjáni vb-tit­­kár ügye.) A rendőrség alacsony szín­vonalú műszaki, technikai és eszközellátottsággal dolgo­zik, a költségvetés a tevé­kenységünk szintentartását sem biztosítja. (Rossz elhe­lyezés, hírösszeköttetés, hely­színelő eszközök.) — Saj­nos növekszik a társada­lom közömbössége a köz­­biztonsági munka iránt, a segítők száma egyre csök­­­­ken. Ilyen helyzetben a rosszabbodó bűnügyi és közbiztonsági környezet­ben nem könnyű elfogadha­tó és eredményes munkát végezni. Az elmúlt években a Nógrád megyei rendőri ál­lomány alapvetően mégis helytállt, feladatait telje­sítette. Jelentősebb ismert­té vált bűncselekmények, (például emberölés) nem maradtak felderítetlenül. A nyomozások eredményessé­gében és az ismeretlen tet­­tetesek felderítésében az országos első harmadba tar­tozunk. A feldolgozás idő­tartamában azonban a sok ügy miatt egyre nagyobb hátralékaink keletkez­nek. Ma már világossá vált, hogy társadalmi összefogás­sal kell fellépni a deviáns magatartású személyekkel, a bűnözéssel szemben, min­denek előtt a megelőzés­ben. Ezt korábban is hangoz­tattuk, azonban a kinyilat­koztatás, a jelszavak szint­jén maradt. A kezdemé­nyezések, az alkalmazott módszerek alacsony hatás­fokkal működnek ma is, ezért új módon kell meg­szervezni és tartalommal megtölteni a bűnmegelőző tevékenységet. A feladat alapvetően az állami szer­vek, a tanácsok, vagyis az önkormányzatok irányítása alá kerül, bűnmegelőzési tanács néven működik és a rendőri szervek is csak egyik résztvevőként dol­goznak majd benne. A bűn­­megelőzést is szolgálja je­len pillanatban az a törek­vésünk, hogy nyilvánosabbá tesszük a rendőri szervek tevékenységét, belső életét is. A jövőben figyelembe ve­endő számunkra az a kö­rülmény, hogy a törvényal­kotás a helyi közrendvé­delmet, és annak szerveit, az önkormányzatok alá­rendeltségébe helyezi, ter­mészetesen nem szakmai irányításról lesz szó. A Nóg­rád Megyei Rendőr-főka­pitányságnak határo­zott­­ törekvése lesz a jövőt illetően is, hogy a rendőri munkát továbbfejlesztve — elsősorban a szakszerűség és a kulturáltság fokozásá­val — a jogállamiság kere­tei között eredményesen dolgozzon a közrend-köz­biztonság javításáért. Mind­ezek érdekében a főkapi­tányság és szerveinél tar­talmi és szervezeti meg­újulást hajtunk végre. Szécsényben és Bátonytere­­nyén rendőrkapitányságot kívánunk létrehozni. El­gondolásaink és törekvése­ink megvalósításához kér­jük a lakosság megértését, egyetértését és támogatását. Skoda Ferenc rendőr ezredes, rendőr-főkapitány Fátyolfólia Kistermelőknek Újfajta, úgynevezett fátyol- síthatják a gazdák. A valóban sok szabad földi termesztő­fóliát hoznak forgalomba a kistermelők számára a Her­mes Áfész üzletei, valamint a nagyobb vetőmagboltok. A terméket — amelyet egy kül­földi technológia alapján, a Lőrinci Textilipari Vállalat kezdett el gyártani — a ta­vasztól őszig tartó teljes ve­getációs időszakban haszno­sátyolszerű, lyukacsos fólia hideg időben — a belőle ké­szített sátor alatt — megfe­lelő védelmet nyújt a növé­nyeknek a tél végi fagyok el­len, a kora tavaszi és a ta­vaszi fagyok idején pedig ugyancsak kedvező klímát alakít ki a növényzet számá­ra. A fátyolfólia a zöldségfé­lénél szintén hasznos lehet, megvédi például a fiatal nö­vényeket a szél által felka­pott talajszemcséktől, az úgynevezett homokveréstől. Végül pedig nyáron és ős­­szel is kellő védelmet nyújt az érésben levő szőlőnek, gyümölcsnek a madarak, il­letve a termést dézsmáló da­razsak ellen.

Next