Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26-27 / 226. szám

Megyei Körkép Saját eredményeit is alkalmazza a Nádasdi Elektro Biztonságtechnikai Kft. Betörők réme a DIGITŐR! Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma. Törvényszerű volt, hogy megjelentek a piacon a külön­böző biztonságtechnikai cégek, az elsők között is a Nádasdi Elektro Bt., amely két évvel ezelőtt átalakult, s ma Nádasdi Elektro Biztonságtechnikai Kft. néven ajánlja szolgáltatásait. A salgótarjáni székhelyű társa­ság szinte valamennyi megyei kiállításon részt vesz, hiszen működési területe elsősorban Nógrád megye. Országos hírét egy saját találmány, a DIGI­­TOR fantázianevet viselő, szá­mítógépes vagyonvédő és tűz­jelző rendszere alapozta meg, amelyet a biztonságtechnikai szakma széles körben alkalmaz, Nyíregyházától Zalaegersze­gig. A pásztói vásáron ezúttal a jól ismert elektronikus védelmi rendszerek legújabb változatai­val ismertetik meg a nagykö­zönséget. - Családi vállalkozásunk 1990-ben alakult - tekint vissza a kezdetekre Nádasdi Gyula cégvezető. - Alapvető célunk az volt, hogy a vagyonvédelem területén fellelhető legkorsze­rűbb európai és magyar techni­kát alkalmazzuk munkánk so­rán. Sőt, az első pillanattól saját fejlesztő kapacitást is létrehoz­tunk, melynek egyik sikerter­méke a DIGITŐR. Ez egy szá­mítógép által vezérelt vagyon­védelmi eszköz, amely univer­zálisan felhasználható lakásban és egy raktárbirodalomban egyaránt. Magyarországon ma már egyre több városban al­kalmazzák az általunk kifej­lesztett és rendszeresen tovább­fejlesztett számítógépes kom­munikációs berendezéseket. A cég törekvése, hogy szol­gáltatásukkal maximálisan ki­elégítsék a vásárlók, a megren­delők igényét, a biztonságtech­nika valamennyi területén. Minden feladat megoldásakor a legkorszerűbb és leggazdasá­gosabb megoldásokat keresik. A teljes körű szolgáltatás érde­kében megszervezték 24 órás szervizügyeletüket. Hibaelhárí­tást 8 órán belül vállalnak, de a gyakorlat azt mutatja, hogy leg­feljebb kétórás várakozás for­dult elő. - Tevékenységünk szerves része a kis- és nagykereskede­lem - folytatja az ügyvezető. - A termékskála igen széles, megtalálható benne számos, naponta használatos cikk épp­úgy, mint a professzionális technika. Szakembereink vál­lalják, hogy a helyszín ismerete alapján akár egyedi igénynek is megfelelő biztonságtechnikai berendezést terveznek, azt kivi­telezik, s ha szükséges, a számí­tógépes szoftvert is előállítják. Fejlesztőműhelyünk a közel­múltban kezdte meg egy ala­csony árfekvésű jelzőközpont, és a hozzá tartozó szünetmentes tápegység gyártását. Nádasdi Gyula nagy ered­ményként tartja számon, hogy tevékenységüket az első pilla­nattól kezdve kedvezően fo­gadta a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve valamennyi kapitányság. Emel­lett egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a megyei és a salgótar­jáni tűzoltósággal is. - A rendőrség szakemberei­nek közreműködésével életre hívtunk egy vagyonvédelmi rendszert, amelynek központja az adott kistérség rendőrkapi­tányságán található - mondja az ügyvezető igazgató. - Ma már több száz létesítmény gaz­dája alhat nyugodtan, hiszen a berendezés a leghatásosabb vé­delmet nyújtja. A Nádasdi Elektro Bizton­ságtechnikai Kft. emberei fo­lyamatos képzésen vesznek részt, hogy a folyamatosan fej­lődő technikával lépést tarthas­sanak. Változnak a velük szemben támasztott elvárások is, amelyeket legjobban a bizto­sító társaságok fogalmazhatnak meg. A biztosítási piac vala­mennyi szereplőjével korrekt együttműködést valósítottak meg. Ilyen széles szakmai el­ismertség hallatán nem csoda, hogy Nádasdi Gyulát felkérték a szakmai kamara létrehozását előkészítő munkabizottságban való részvételre is. - A pásztói közönség szá­mára számos csemegét tartoga­tunk — mondja a cégvezető. - Különböző elektronikus beha­tolás- és tűzjelzők mellett mű­ködés közben is megtekinthető a munkaidő-nyilvántartással kiegészített beléptető rendszer, vagy a lakosság számára kifej­lesztett olcsó kaputelefon. En­nek videokamerával kombinált változata is megtekinthető. Aki a vásár ideje alatt vásárol tő­lünk, vagy szolgáltatást rendel meg, most 5 százalék kedvez­ményben részesül, létesítmé­nyét pedig díjtalanul felmérjük. Mindenkit szeretettel várunk. * Információ: Nádasdi Elektro Biztonságtechnikai Kft., 3100 Salgótarján, Alkotmány út 20. (ügyfélszolgálat). Tel.: (32)317-752. (PR) Nem csak a választások idején kell szociálisan érzékenynek lenni „Bánatpénz” fűtéskorszerűsítésre? Hét éve dúl a harc Balassagyarmaton a távhőszolgáltatásban érdekeltek és a mindenkori önkormányzat között a lakókra kivetett gázközmű-fejlesztési hozzájárulás ügyében. Még az előző városvezetés állíttatta át a lakótelepek kazánjainak fű­tését gázra és ezért rendeletileg szabályzott összeget kellett fizetnie éveken át 960 lakás tulajdonosának. Volt, aki fize­tett, volt aki nem, és voltak, akik pereskedtek a közelmúltig. A jelenlegi önkormányzat, örö­kölve a fűtésháborút, a mai idő­kig kitartott, míg aztán egy a la­kóknak igazat adó legfelsőbb bí­rósági döntés után beadta a de­rekát. A legutóbbi képviselő­­testületi ülésen elfogadták a gázközmű-fejlesztési hozzájáru­lás visszajuttatását az érintett családoknak. A 20 milliós nagy­ságrendűnek kalkulált „bánat­pénzt” valószínűleg nem kész­pénzben fizetik ki, hanem ezt az összeget az elavult távfűtési rendszer korszerűsítésére, il­letve átalakítására forgatja be az önkormányzat. Erről azonban még további tárgyalásokra kerül sor a lakosság képviselőivel. Pontatlan rendelet Majdán Béla önkormányzati képviselő négy éven át folyama­tosan azon fáradozott, hogy a távhőszolgáltatásban érdekelt lakók ne kerüljenek kiszolgálta­tott helyzetbe.­­ Annak idején az önkor­mányzat az érdekeltek feje fe­lett, pontatlan és jogszerűtlen rendeletet alkotott. Ráadásul, mikor láthatóvá vált, hogy aka­dozik a fizetés, beépítették azt a fűtés árába. Arról most részlete­sen nem is kívánok szólni, hogy a gázközmű-fejlesztési hozzájá­rulás befizetéséért cserébe nem kerültek kiépítésre a lépcsőházi leválást lehetővé tevő gázcson­kok. Ebben az esetben is az volt a véleményem, hogy az önkor­mányzatnak nem az ilyen jel­legű, tömegeket érintő szolgál­tatásai révén kell haszonra szert tennie. Mindig komolyan gon­doltam és hangoztattam is a tes­tületi üléseken, hogy nem csak a választási szórólapok megfo­galmazása idején kell szociáli­san érzékenynek látszani - vé­lekedik a 43 éves várostörté­nész, aki elsősorban a művelő­dési és sportbizottság tagjaként tevékenykedett. Ötletadó szerkesztő - A kommunális adó (amely va­lójában vagyonadó) kivetésekor is az volt a véleményem, hogy az önkormányzat szociális érzé­ketlenségére vall, ha egy kalap alá veszi a mondjuk 37 négy­zetméteren lakó, betegeskedő nyugdíjast a luxuslakásban élő, nyugati autóval rendelkező jó­módú polgárral. Bár ez irányú javaslatomat leszavazta a testü­let, a véleményemet most is vál­lalom. Úgy gondolom az ön­­kormányzatnak illenék utána­járni annak, kik azok, akikről az utolsó bőrt is lenyúzták és újabb adófizetésre már képtelenek - vélekedik a 2-es körzet képvise­lője, aki szociális és gazdasági ügyekben is az egyik legaktí­vabb tagja volt a most lekö­szönő testületnek. Az egyik fő szorgalmazója volt az Ipoly­­parti vásár, a nyári kulturális fesztivál és a Szent Anna-napi búcsú életre keltésének, igé­nyes, szépen gondozott kiad­ványt készített Balassagyarmat és környéke idegenforgalmi lát­nivalóiról. Sokoldalúságára jel­lemző, hogy a balassagyarmati ipari park kiajánlójának szer­kesztését is rábízta az önkor­mányzat, amely kiadvány ma már - angol és német nyelven - Ausztriába, Németországba és Svájcba is eljutott. Kapcsolati tőke - A város múltjának ismerete révén számtalan komoly pozí­cióban lévő, sőt nemzetközi­leg ismert személyiséggel is kapcsolatba kerültem -mondja Majdán Béla. - Némelyikükkel nagyon közeli jó kapcsolatokat építet­tem ki. Ezeknek az emberek­nek szívük csücske Gyarmat. Jeszenszky Géza volt külügy­minisztertől, -aki minden jel szerint rövidesen hazánk ameri­kai nagykövete lesz-, a Zsidó Világkongresszus kelet-európai irodája ügyvezető igazgatójáig, Bakos Lajosig, akivel szinte napi kapcsolatban állok, sok olyan személyiség kötődik vá­rosunkhoz, akit illő tisztelettel meg lehetne nyerni Balassa­gyarmat kapcsolatrendszeré­nek megújításához. Balassa­gyarmat mindig akkor fejlő­dött igazán történelme során, ha a belterjessé vált nógrádi kapcsolatrendszeren messze túllépő személyek egyenget­ték útját. A kisemberek gond­jainak tolmácsolásán túl min­dig fontos feladatomnak tekin­tettem Balassagyarmat kap­csolati tőkéjének kiépítését. Balassagyarmat önkor­mányzatának mindkét terüle­ten vannak még bőven tartalé­kai. Lehetőségek Majdán Béla választási körzetében is van­nak. Szendre 1998. szeptember 26., szombat Méltó rendezvénnyel búcsúzik a Pásztói ősz eseményfüzére Itt nem hal el a Zsigmondi örökség Immár másodszor köszönthe­tem a pásztói regionális nem­zetközi kiállítás és vásár résztvevőit Tavaly hagyomá­nyaink tiszteletére, királyi örökségként indíttatva ren­deztünk meg az első vásárt A több száz éves tradíció fel­élesztése sikerrel járt Felébresztettük az akaratot Pásztó térsége és a régiók kap­csolatának bővítésére, a gazda­sági lehetőségek kihasználására. Bízom abban, hogy a kiállítók és a látogatók ügyünknek jó folytatói lesznek. Kívánom azt is, hogy a városunkban működő külföldi cégek jó eredménye újabb tőkebefektetésre ösztö­nözze a határon túli és a helyi vállalkozókat, s ezáltal segítik a régió dinamikusabb fejlődését, az anyagi és morális feszültsé­gek csökkentését. Pásztó mie­lőbbi bekapcsolódását az euró­pai integrációs folyamatba, a biztató jövőbe. Hisz’ „azért va­gyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". Ez a bensőséges nyitottság, baráti kapcsolat legyen a mos­tani vásár jelmondata. Ez a hit motiválja a találkozások során a gazdasági és üzleti partnereket, kiállítókat és látogatókat. Bízom abban is, hogy az itt kialakult kapcsolatok tovább folytatód­nak a kiállítók és a vásárlátoga­tók, a gazdálkodó egységek és az intézmények között. A Pásztói ősz mostani eseményfü­zére talán an­nak is jelképe már, hogy a kapcsolati tőke miként válik a he­lyiek elő­nyére. A kul­turális sorozat szeptember 19-én kezdő­dött Holló­kőn, hiszen városunk ide­genforgalmi nyitását azzal is jelképez­zük, hogy a Cserhát keleti kapujaként említjük. E kapu sarka maga a világ­­örökség, Hol­lókő. Itt adott koncertet az ausztriai Wilfersdorf fúvósze­nekara. Wilfersdorftól alig pár kilométerre fekszik Mistelbach, amelynek a kórháza látja el az ottani régió betegeit. A gyógyító intézmény delegációja felaján­lotta segítségét városunk kórhá­zának mind eszközökben, mind szakmailag. Delegációnkat ok­tóber 27-én fogadják. Pásztó és térsége előrejutása érdekében fontosnak vélem, hogy a helyi cégek együttműkö­désének ösztönzése, az állami támogatások és az egyéni érde­keltségek összekapcsolódjanak. Nagyon lényegesnek tartom a külföldi befektetők érdeklődé­sét, együttműködési kezdemé­nyezésüket az itt élőkkel. Üdvözlöm a vegyesprofilú vásár minden kiállítóját, részt­vevőjét. Kívánom, hogy megje­lenésük mindannyiunknak eredményes és maradandóan emlékezetes legyen, s minél többször találkozhassunk a pásztói vásáron. Dr. Dobrovoczky István polgármester Kívánom, hogy még sokszor találkozzunk! Csehországi szőlőfesztivál és tánckoncert: nagy taps a Kodály iskolának • Élmény és siker négy napja A Morva-medence legszínvona­lasabb együttesei emelték az idei szőlő- és borfesztivál látvá­nyát, hangulatát az osztrák ha­tár közelében fekvő csehországi városkában, Mikulán. Egyetlen külföldi csoportot tiszteltek meg a tájegység legna­gyobb őszi ünnepére szóló meg­hívással: a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolát és a Ko­dály Zoltán Táncegyesületet. Raj­tuk kívül csak a bmói Valasek együttes képviselte az ifjabb kor­osztályt.­­ Közvetlen légkörű, hagyo­mányokra épülő eseménye a sző­lőfesztivál ennek a szép tájéknak, amelyet öröm volt megismerni -mondta Nádasdi István, a Ko­dály iskola igazgatója. Bár a kap­csolatépítés ’96-ban megkezdő­dött, táncművészeti csoportjaik tavaly, Salgótarjánban találkoz­tak először a brnói Miláda Krí­zová vezetése alatt álló Valásek gyermek-táncegyesülettel, amelynek a mostani csehországi szereplésüket köszönhetik. E ba­ráti kapcsolat révén léphettek fel Brnóban, Csehország második legnagyobb városában is. Vendéglátójuk huszonhárom éves múltra tekint vissza. Az észak-morvai országrészek vala­­chi tájegységének hagyománya­ira épülő néptánckultúrát élteti, cimbalomzenekarának tagjai a város művészeti iskoláinak leg­jobb tanulói. - Itteni bemutatkozásunk való­jában már akkor megkezdődött, amikor az alpolgármester fogadta a csoportot, amelyet Braun Mik­lós művészeti vezető is elkísért a négynapos útra. A városháza dísztermében rendezték meg is­kolánk és táncegyesületünk, va­lamint a Valasok közös tánckon­certjét - tájékoztatott az igazgató. A cseh és magyar ifjú táncosok tudását nagy tapssal jutalmazta a közönség, köztük a négyszáz fős bmói Magyar Klub tagjai. Jövő év tavaszán Tarjánba várja a vendégszerető Kodály csapata a Valaseket. A megyében a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinálásával Terv szerint halad a célprogram A Mentor beszállítói célprogram első munkafázisa a végéhez köze­ledik. Az eddigi eredményekről kérdeztük a Gazdasági Miniszté­rium (illetve jogelődje) által kezdeményezett program megyei szervezésével megbízott Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány ügyvezető igazgatóját, Géczy Gyulát és Mészá­ros Sándort, a program menedzserét. - Milyenek az eddigi tapaszta­latok? - Országos viszonylatban jónak mondhatók a megyei eredmények. A kiküldött „A” típusú kérdőívet,­­ amellyel a programban szóba jöhető cége­ket kerestük meg adatgyűjtés és kapcsolatfelvétel céljából­­, 30 gazdasági társaság küldte vis­­­sza, ami mintegy 20 %-ot je­lent. Ezen cégek közül 26 al­kalmas auditálásra, amelyet fo­lyamatosan végzünk - mondta Géczy Gyula. - Milyen típusú cégek alkot­ják az első kört? -Az 1998. évben a fém­megmunkálás, az elektronika és elektrotechnika, valamint a műanyag- és gumiipar területén működő cégekkel vettük fel a kapcsolatot. A 26 megyei cég közül 16 tevékenykedik a gép­iparban, 7 a műanyagiparban, míg 3 elektronikával foglalko­zik - válaszolta Mészáros Sán­dornak­ közvetlenül is kapcso­latban áll a cégekkel. — Mi a következő lépés? - A megyében három szak­értő vesz részt a munkában: An­tal Gyula (gépipar és műanyag­ipar, Horváth Zsolt (gépipar) és Lőrik Tibor (elektronika) - so­rolta Mészáros Sándor, majd így folytatta: - A Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány felkészítését követően ők vég­zik a cégek auditálását, vala­mint a technológiai, pénzügyi, marketing- és minőségbiztosí­tási kérdések egyeztetését. Ez­zel fejeződik be az első munka­fázis. Október 10-ig tervezzük befejezni az auditálásokat. - Hogyan járul hozzá az ala­pítvány a programhoz? - A vállalkozásfejlesztési ala­pítvány biztosítja a munka sze­mélyi és tárgyi feltételeit, illetve koordinálja a programmal össze­függő megyei feladatokat - fe­lelte Géczy Gyula. - A célprog­ram képzési és tanácsadási részé­ben kívánunk segítséget nyújtani az azt igénylő kis- és középvál­lalkozásoknak, valamint a projekt előkészítése után kísérleti jelleg­gel konkrét beszerzési köröket tervezünk indítani.

Next