Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-05 / 154. szám
4 OKTATÁS Nem tilos, csak kevesebb lett életmód Az iskolának nagy szerepe van a helyes táplálkozás elsajátításában A Bajza Utcai Általános iskola vezetői már korábban felismerték: a helyes táplálkozásra nevelni lehet a gyerekeket, anélkül, hogy igazán eltiltanák őket bármilyen, korábban rendszeresen fogyasztott ételtől. Az iskola igazgatója szerint a titok nyitja a helyes arányok eltalálása. Köves Kata - A kérdés nem az, hogy mi egészséges és mi nem az. A lényeg az arányokon van. - mondja Marton Sándorné, a budapesti Bajza Utcai Általános iskola igazgatója. Itt az iskola vezetősége a szülőkkel közös érdeknek tekinti a gyerekek helyes táplálkozásra, egészséges életmódra való nevelését, és még csak nem is kell ehhez tiltania. Az iskolai büfében már két éve egészséges ételeket árusítanak. Ennek előzménye egy felmérés volt, amit az iskolaorvos az ortopédorvos kollégájával készített, elsősorban a gyerekek súlyára és vérnyomására voltak kíváncsiak. Az eredmény lesújtó volt, a diákok 70 százalékánál gerincferdülést, lúdtalpat, elhízást állapítottak meg. Ezért tartásjavító programot dolgoztak ki, és összeállítottak egy anyagot az egészséges táplálkozásról. Az egyik korábban túlsúlyos kisfiú a program segítségével fogyott le, az iskolaorvos ezért különdíjjal jutalmazta. Az orvos rendkívül fontosnak tartja, hogy 10 éves korban ne legyenek elhízva a gyerekek. Az iskolában az egészséges táplálkozás egyre nagyobb szerepet kapott, de nem az volt a fontos, hogy melyik étel fogyasztása káros, hanem az, hogy melyik egészséges - mondta az igazgató. A gyerekek többsége ebben az iskolában sem visz magával uzsonnát, általában pénzt kapnak szüleiktől a tízóraira, így nem csoda, ha az iskola odafigyel arra, mire költhetik el pénzüket a nebulók a büfében. A kínálat kialakításakor az iskola vezetése ügyelt arra, hogy lehetőleg minél több zöldség, gyümölcs, saláta és tejtermék kerüljön föl az árlapra a zsíros, cukros ételek és a szénsavas üdítők helyett. Nem tiltották ki a kólát, csak kevesebb mennyiséget rendeltek. Torta is kapható egyelőre, de összesen csak tíz szelet jut egész napra. Eltűntek az édességek, müzliszeletek és túró rudi lépett a helyükbe. Kenyér helyett teljes kiőrlésű sonkás, szalámis zsemlét és kiflit lehet kapni. Egyre több ásványvíz és kisdobozos üdítő fogy a cukros üdítők helyett. Fokozódik az igény a gyümölcsök, a joghurtok és a saláták iránt, így ma csak naponta egy-két gyerek jut hozzá az édességekhez, mivel ezekből jóval kevesebbet találnak meg a büfében, mint korábban. Mindemellett az iskolaorvos és a pedagógusok, a kerületi ÁNTSZ segítségével egészségvédelmi programot dolgoztak ki, így a gyerekek biológiaóra keretében tanulnak az egészséges táplálkozásról, életmódról és egy e célból, a tanári kar lelkes tagjaiból verbuválódott csapat az iskolaorvos segítségével állandóan a gyerekek rendelkezésére áll. - A gyerekek észre sem vették a változást. Nem tiltottuk el őket semmitől, mégis egészségesebben táplálkoznak. - mondja az iskolaigazgató. A Bajza utcai iskolában nemrég tartottak családi napot, ahol a szomszédos MÁV Kórház orvosai és nővérei tartottak előadást a helyes táplálkozásról. A nap sok tanulsággal szolgált szülőnek, gyermeknek és pedagógusnak egyaránt. A lényeg, hogy nem tiltani kell az ételeket, hanem az egészséges életmódra nevelés keretében megtanítani a gyerekeket a helyes táplálkozásra, eltalálni a helyes arányokat. Szerencsés esetben változatos menüsorral melegkonyha biztosítja a gyerekek főétkezését. A szülők szívesen veszik, ha az iskola odafigyel a tanulók táplálkozására. Oda kell figyelni, mit esznek és isznak a gyerekek kínálat Legyen széles, ugyanakkor egészséges az élelmiszerek választéka Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vállalta a feladatot, hogy megállapítsa azokat az értékhatárokat és arányokat, amelyekre egy-egy élelmiszercsoport esetében a gyerekeknek szüksége van. Az oktatási és az egészségügyi tárca kezdeményezésére jött létre az a rendelet, amely a következő tanévtől átalakítja az iskolai büfék kínálatát. A gyerekek táplálkozásáról Greiner Erikát, az OÉTI dietetikai főosztályának vezetőjét kérdeztük. - Mi indokolta e rendszer kialakítását? - Tavaly dolgoztuk ki a javaslatot az iskolai élelmiszer-kínálatának megváltoztatására. Ekkor tizenkilenc élelmiszercsoportot vizsgáltunk, a legnagyobb részletességgel. A célunk olyan termékskála kialakítása volt, ami minél kevesebb cukrot, sót, zsírt, koffeint tartalmaz. Ugyanakkor törekedtünk arra, hogy a választás lehetőségét ne vegyük el a gyerekektől. Tehát: legyen széles a választék, de ez egészséges élelmiszerekből álljon össze. Hogyan született meg a rendelet? - A javaslat kidolgozása után találkozott az Oktatási Minisztérium és az egészségügyi tárca kívánsága. A közétkeztetésnek ugyanis szigorú szabályai vannak, de az iskolai büfék kínálatát eddig nem szabályozta semmilyen rendelet. Akkor született a döntés: kell egy olyan kritériumrendszer, amely segíti a büféseket kínálatuk kialakításában és garantálja, hogy a gyerekek egészséges ételekhez jutnak az iskolában. - Hogyan szabályozható, hogy mit eszik a gyerek az iskolában? - A lényeg a határértékek megállapítása. Nem akarunk semmilyen konkrét élelmiszert vagy élelmiszercsoportot kitiltani az iskolákból. Mi a gyerekek étrendjét tartjuk fontosnak, amelyben szerepelnie kell a fehérjéknek, zsíroknak, a vitaminoknak és ásványi anyagoknak éppúgy, mint például a cukornak. Mivel egyes számítások szerint a gyerekek napi élelmiszer-szükségletük 15 százalékát az iskolában veszik magukhoz, nagyon oda kell figyelni, hogy mit kapnak ott. 2005. JÚLIUS 5., KEDD Csipsz után müzliszelet a büfékben A következő tanévtől szeretné bevezetni az oktatási tárca azt az intézkedéscsomagot, amely kitiltja az iskolákból az egészségtelen ételeket vagy legalább csökkenti azok számát. Az egészségügyi tárcával közös intézkedésről Magyar Bálint oktatási minisztert kérdeztük. - Mi a rendelkezés lényege? - Az iskola a gyermekek második otthona, így ott is biztosítani kell számukra az egészséges életmód feltételeit. Ezért az oktatási tárca kidolgozott egy rendelettervezetet, amely szerint a büfé árukínálatának kialakításakor az iskolai, kollégiumi, szülői szervezetet, illetve diákönkormányzatot egyetértési jog illetné meg. Az egészségügyi minisztérium rendeletében pedig meghatározta az élelmiszerek határértékeit, azaz hogy milyen só-, zsír-, szénhidrát- és koffeintartalma lehet az iskolában kapható élelmiszereknek. A megállapított határértéket túllépő termékeket nem lehet majd megvásárolni az iskolák büféiből és automatáiból. A büfék és az iskolák közötti új szerződéseket viszont már csak a rendeletnek megfelelően lehet megkötni. Az iskola kezdeményezheti a büfé kínálatának felülvizsgálatát, nem kell feltétlenül megvárnia a szerződés lejártát. - Miért van szükség erre? - A gyerekek egészségi állapotáról hazai és nemzetközi felmérések is igazolják, hogy a mozgásszegény életmód mellett egyre meghatározóbb lett az elhízás. A helytelen táplálkozási szokások pedig éppen az iskolában alakulnak ki. Egyre több az elhízott vagy épp magas vérnyomással küzködő gyermek hazánkban és ezen szeretnénk változtatni. - A szülők mit gondolnak a rendelkezésről? - Nemrég végeztünk egy közvélemény-kutatást, amelyből kiderült: a szülők elsöprő többsége szeretné, ha befolyással lehetne gyermeke iskolai étkezésére. A nevelési folyamatból esik ki a szülő, amikor reggel pénzt ad a gyereknek tízórai helyett, de aztán nincs ott, amikor a csemetéje vásárol a büfében. A szülőket megnyugtatja a tudat, hogy a gyerek egészségesebb ételek közül választhat. - Mitől függ, hogy mikor tudják bevezetni az intézkedéseket? - A szakmai egyeztetéseket követően reményeink szerint a következő tanévtől már tejtermék, gyümölcs, teljes kiőrlésű lisztből készült szendvics, rostos gyümölcslé válthatja fel a csipszeket, csokikat, cukrozott szénsavas üdítőket. - Ki állapítja meg, mi jó a gyereknek? - Az intézkedéseket az egészségügyi minisztériummal egyeztetve hoztuk meg. A határértékeket az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet szakemberei állapították meg. Magyar Bálint