Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-09 / 259. szám

Nem állnak le a vatikáni reformok A Vatikánból kilopott bizalmas dokumentu­mokról szólt Ferenc pápa a Szent Péter té­ren vasárnap délben mondott beszédében, hangsúlyozva, hogy a történtek nem tudják megállítani az általa indított reformokat. VatikánvároI. Ferenc pápa kijelentette, tudja, hogy soka­kat felkavart a hír, hogy a Va­tikánból bizalmas dokumen­tumokat loptak ki és ezeket könyvekben közölték. Az egyházfő először beszélt nyíl­tan a Vatileaks-botrányról.­­ A Szentszék bizalmas do­kumentumainak eltulajdoní­tása és nyilvánosságra hoza­tala bűncselekmény - fogal­mazott Ferenc pápa. „Téve­désnek” és „elítélendő tett­nek” nevezte a lopást, amely a pápa szerint „nem segített” senkinek. - A szomorú esemény nem térít el a reformok folytatásá­tól, amelyeket munkatársaim­mal együtt viszek előre - hangsúlyozta Ferenc pápa. Az egyházfő a pápai állam gazda­sági-pénzügyi működését át­alakító reformokra utalt. A Vatikán november 2-án jelentette be, hogy őrizetbe vette Lucio Ángel Vallejo Bai­da spanyol prelátust, a vatiká­ni gazdasági ügyek prefek­­túrájának titkárát, aki a vati­káni ügyészség szerint bizal­mas pénzügyi dokumentu­mokat lopott ki a vatikáni hivatalok számítógépeiből. A több száz dokumentumot olasz újságíróknak szolgál­tatta ki a Vatikán pénzügyei­ről írt könyveikhez. A Vatileaks-botrány másik gyanúsítottja a világi Fran­cesca Immacolata Chaouqui, aki szabadlábon védekezik. A Watileaks-botrány szálai az olasz miniszterelnökség eu­rópai uniós ügyekkel foglal­kozó államtitkárságát is elér­ték. Szombat este felfüggesz­tette feladatai ellátását Mario Benotti, Sandro Gozi EU-s ál­lamtitkár titkárságának ve­zetője. Mario Benotti és Fran­cesca Immacolata Chaouqui több telefonbeszélgetését le­hallgatták az olasz hatósá­gok egy másik korrupciós vizsgálatban, amely az olasz­­országi Terni egyházmegyé­jét érinti. Mario Benotti ta­gadja, hogy bármi köze lenne a bizalmas vatikáni doku­mentumok ellopásához. Az­zal indokolta munkája ön­kéntes felfüggesztését, hogy nem akarja, hogy a római kormány belekeveredjen a Vatileaks-botrányba. Megemlékeztek a brit háborús halottakról A brit és a holland ural­kodó részvételével emlé­keztek meg vasárnap Londonban az elmúlt év­század brit háborús ha­­lottairól. London. A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés va­sárnapja a több mint kilenc év­tizedre visszanyúló hagyomány alapján mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűz­szünet évfordulójához, novem­ber 11-éhez legközelebbi vasár­napon esedékes. Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezút­tal is a háborús halottak tisztele­tére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlék­mű, a Cenotaph volt. A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjá­téka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisz­telgett a halottak emléke előtt. A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világhá­borús ágyújának lövései jelezték. Ezután helyezte el koszorúját a 89 esztendős II. Erzsébet király­nő, aki a brit fegyveres erők ös­­­szes fegyvernemének főparancs­noki tisztségét is betölti. Koszorú­zott az uralkodó férje, a 94 éves Fülöp edinburghi herceg is, aki a királyi haditengerészet tengerna­gyi rangját viseli, és a II. világhá­borúban aktív haditengerészeti szolgálatot teljesített. Jelen volt és koszorúzott Vilmos Sándor hol­land király is, akit a brit uralko­dó személyesen hívott meg. Hol­landia felszabadulásának idei 70. évfordulója alkalmából. Az idei londoni megemléke­zés több szempontból is külön­leges jelentőséggel bírt. Az idén volt az II. világháború befejező­désének 70., valamint az I. vi­lágháború egyik legvéresebb hadműveletének, a törökorszá­gi Gallipolinál végrehajtott szö­vetséges partraszállásnak a szá­zadik évfordulója. A vasárnapi londoni rendezvé­nyen így annak az ausztrál és új­­zélandi hadtestnek (ANZAC) az elesett katonáiról is megemlé­keztek, amely 1915. április 25-én szállt partra Gallipolinál. A part­­raszálló 200 ezres szövetséges sereg derékhadát az ANZAC- csapatok alkották. A megemlé­kező ceremónia után a brit fegy­veres erők több mint tízezer ve­teránja tartott felvonulást a Whitehallon, a londoni kormány­zati negyed központjában, vala­mennyien stilizált pipaccsal az öltözetükön. A pipacs a fő jelké­pe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgés­nek, egy kanadai frontorvos, John McCrae rendkívül­ népsze­rűvé vált, 1915-ben írt verse nyo­mán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mező­kön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain. A novemberi megemlékezések előtti napokban Nagy-Britanniá­ban szinte mindenki feltűzi ru­hájára e pipacsot, amelyet veterá­nok árulnak az utcán. A kis pa­pírvirágokat tetszőleges össze­gért lehet megvenni; a bevételek a veteránokat segítő jótékonysági szervezetekhez kerülnek. A tavalyi megemlékezésen, amelynek elsődleges aktualitá­sa az I. világháború kitörésének századik évfordulója volt, a Towert, a világhírű, hatalmas londoni erődöt körülölelő várár­kot 888 246, kerámiából készült pipaccsal borították be, ponto­san annyival, ahány brit és gyar­mati katona az I. világháború­ban életét vesztette. András yorki herceg, II. Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburgh-i herceg harmadik gyermeke, Harry herceg, a brit trónörökös másodszülött fia és Vilmos cambridge-i herceg, a brit trónörökös elsőszülött fia (b-j) az elmúlt évszázad brit háborús halottakél való megemlékezésen, a háborús halottak tiszteletére emelt emlékműnél, a Cenotaphnál, London kormányzati negyedében 2015. november 8-án. A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja a több mint kilenc évtizedre visszanyúló hagyomány alapján mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes. Komolyan veszik a merénylet lehetőségét Párizs: Manuel Valls francia miniszterelnök szerint nem szabad sem­milyen feltételezést ki­zárni az egy hete történt egyiptomi légi katasztró­fát illetően, de a merény­let lehetőségét nagyon komolyan kell kezelni. Párizs:­­ Természetesen nem szabad kizárni semmilyen fel­­tételezést kizárni, de a merény­let feltételezését nagyon komo­lyan vesszük - mondta vasár­nap a francia kormányfő az I- télé hírtelevíziónak és az Europe 1 kereskedelmi rádió­nak adott interjúban. Korábban több nyugati kor­mány is azt valószínűsítette biztonsági értesülésekre hivat­kozva, hogy merénylet okozta a múlt szombati tragédiát, amelynek során 224 ember vesztette életét Egyiptom azon­ban szombaton nem erősítette meg, hogy bombatámadás mi­att zuhant le az orosz repülő­gép, annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szer­vezet magára vállalta az állító­lagos merénylet elkövetését - Egy hálózatokkal rendel­kező belső és egy külső ellen­séggel állunk szemben, e há­lózatok Szíriában és Irakban vannak, és a (francia) titkos­­szolgálatok mindennap előál­lítanak és letartóztatnak olyan embereket, akik ve­szélyt jelenthetnek - mondta a kormányfő. Manuel Valis Újra megnyílik a Rodin Múzeum Három évig tartó teljes körű fel­újítás után csütörtökön újra megnyitja kapuit a párizsi Rodin Múzeum. A 16 millió euróba (öt milliárd forintba) kerülő munká­latok költségének felét a múze­um önerőből teremtette elő. Párizs: A megrepedezett tetőszerkezet­től és falaktól a vezetékhálózaton át a padlóig az elmúlt három évben teljesen megújult a XVIII. századi Hotel Biron, amelyet Rainer Maria Rilke költő taná­csára vett birtokba 1908-ban Auguste Rodin (1840-1917). A francia szobrász, aki alkotásai bemu­tatóhelyének használta az Invalidusok és az Eiffel-torony közelében található két­szintes palotát, egész életében egy saját, állandó múzeum kialakításáról álmodott. Ezért halála után minden művét a fran­cia államra hagyta, amely kívánságának megfelelően 1919-ben a szobrász legfőbb műveit bemutató múzeummá alakította át a palotát. Az évente 700 ezer látogatót - 80 százalékban külföldit - fogadó épület renoválását követően a 18 teremben kiál­lított közel hatszáz alkotást a korábbiak­tól teljesen eltérő, új koncepció szerint mutatja be a múzeum.­­ A szobrok és a látogató közti közvet­len kapcsolat megtalálása volt a cél, a pa­lotát körülölelő park hangulatának bevo­násával - hangsúlyozta a sajtóbemuta­tón Catherine Chevillot igazgató. A parkban vannak kiállítva Rodin olyan híres alkotásai, mint a Gondolkodó, a Pokol kapuja vagy a Calais-i polgárok. A termeket Rodin korának megfelelően állították helyre, a zöldesszürkére festett falak és a faborítás előtt valamennyi szo­bor a természetes fényt idéző megvilágí­tást kapott, amely napszakonként, illetve az időjárás fényeinek megfelelően egy számítógépes programmal módosítható. A szándékosan kevés felirat franciául, an­golul és spanyolul szűkszavúan tájékoz­tat, mert az igazgatónő szerint egy múze­umban nem az olvasásra, hanem a mű­vek szemlélésére kell a hangsúlyt helyez­ni. A művek kronologikus és azon belül tematikus bemutatása több meglepetés­sel is szolgál. Az eddig a raktárban poro­sodó gipszváltozatok kiállításával a szob­rok megszületésének történetét illuszt­rálja a múzeum, amely külön részt szen­tel a grafikai és fotógyűjteménynek. Egy különterem pedig korabeli fotók segítsé­gével mutatja be, hogyan élt Rodin az épü­letben. Azokat a festményeket (Van Gogh, Edward Munch, Eugene Carriere, Monet) és antik műtárgyakat is láthatják a láto­gatók, amelyek a szobrász hatalmas ma­gángyűjteményét képezték. A felújítás költségének 49 százalékát a francia kulturális minisztérium finanszí­rozta, 51 százalékát pedig önerőből te­remtette elő a múzeum. A Cantor Alapít­vány - amely az 1950-es évek óta támo­gatja a gyűjteményt - 1,8 millió euróval járult hozzá a szobrok új állványzatainak kialakításához. A mecenatúrát végző ala­pítvány egyébként eddig 750 Rodin­­művet vásárolt a 34 ezer darabból álló párizsi gyűjteménytől más múzeumok számára. Rodin ugyanis nem csak a mű­veit, hanem a szerzői jogait is a francia ál­lamra hagyta. És miután minden műnek 12 engedélyezett példánya létezik, a mú­zeum ezek eladásából évente 3-6 millió euró bevételre tesz szert. - Jelentős tartalékot hoztunk létre, de ezt tovább kell növelnünk a park felújítá­sára, amely 10 millió euróba fog kerülni, valamint a Párizs közeli Meudonban ta­lálható másik Rodin Múzeum renoválásá­ra, amely szintén 10 millió euró lesz - mondta az igazgatónő. I

Next