Nógrádi Bányász, 1974 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1974-10-01 / 1. szám
Tagkönyvcserére készülünk A SZOT-elnökség 1973. november 26-i határozata alapján 1975 elején a szakszervezeti mozgalomban teljes tagkönyvcserére kerül sor. Minden szakszervezeti tag új tagsági könyvet kap. A tagkönyvcsere mindig fontos politikai, szervezési feladat, a mozgalmi élet jelentős eseménye. Alapszervezeteinknek fel kell használni ezt az alkalmat a nevelésre, a dolgozókkal való kapcsolat erősítésére, a szervezettség javítására és arra is, hogy példás rendet teremtsenek a tagnyilvántartásban. A feladat megoldásához széles aktívahálózat bevonására van szükség. A bizalmiak, aktívák bevonásával már a tagkönyvcserét megelőző időszakban és utána is, a tagsággal való elbeszélgetésen keresztül véleményt cserélnek a szakszervezeti munkáról, a feladatokról. Jó alkalom ez arra, hogy jobban megismerjék a dolgozók problémáit, azokat közvetítsék az illetékesekhez, segítsék elő a gondok minél jobb megoldását. A szakszervezeti aktivisták és a tagság kapcsolatának tovább javításával el kell érni, hogy felelősségük növekedjen a politikai és közéleti tevékenységben. A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását gátló akadályok feltárásával, a magánügyekben nyújtott segítséggel is erősíteni lehet a szakszervezet tekintélyét, a szakszervezeti demokráciát. A tagkönyvcserével egyidőben segíteni kell a tagságuk rendezésében azokat, akiknek tagdíjhátralékuk van. A SZOT a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat egységes útmutatóban rögzítette. A szakmai központok hatáskörébe utalt kérdésekben a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete foglalt állást és adott útmutatást. A helyi adottságoknak megfelelően, ezeket figyelembe véve, a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága is elkészítette intézkedési tervét, melyet az augusztus 22-i ülésén hagytak jóvá. A terv a feladatok megoldására határidőket szab úgy a vállalati szakszervezeti bizottság, mint az alapszervek számára. A munkák irányítására vállalati és alapszervi szinten három-öt tagú operatív bizottságot hoznak létre, amelyek szükség szerint, de legalább havonta üléseznek. Egyrészt segítséget adnak a munka folyamatos intézéséhez, másrészt állást foglalnak a vitás kérdésekben. Alapos tervezgetés és előkészítés után kezdődött meg a munka még augusztusban a vszb-hez tartozó 9 üzemi szb-nél és a hozzájuk tartozó műhely- és osztálybizottságoknál, valamint a 9 nyugdíjas-alapszervezetnél. A tagkönyvcsere lebonyolítása több fázisban történik. A nyilvántartás alapján mérték a hátralékosokat. felA bizalmi hálózaton keresztül a szeptemberivel egyidőben a tagdíjbeszedéstagkönyvek begyűjtése is megtörtént. A nyilvántartás és a tagkönyvek felülvizsgálata után kiderült, hogy egy-egy alapszervezetnél hány tagnak van tagdíjhátraléka. Az elbeszélgetés során az is, hogy mikorra kívánja azt rendezni. A SZOT állásfoglalása értelmében ugyanis a jelenleg érvénybe levő szakszervezeti tagkönyvekbe mind a 12 év felülvizsgálásra kerül. A tizenkét év alatt hiányzó bélyegek összege és darabszáma teszi ki a hátralékot, amelyet az akkor esedékes hónapokra kellett fizetni. Ezt a hátralékot a bélyeggel lehet csak pótolni, ami a tagság körében egy-két kivételtől eltekintve egyetértésre talált. Alapszervezeteink és a bizalmiak jó munkáját, a tagság hozzáállását bizonyítja, hogy alig akad olyan szakszervezeti tag, aki hat hónapnál több elmaradással rendelkezne. A nagyobbnél is 15—20-ra tehető üzemekcsak azoknak a száma, akik egy- hat hónap tagdíjfizetéssel elmaradtak. Új tagkönyvet csak az kaphat, aki 1975. 1-ig a régi tagkönyvbe január rendezi teljes hátralékát. Az új tagkönyvek kiadására, a régi tagkönyvek visszaadására a szükséges szervezeti és adminisztratív munkák elvégzése után, januárban kerül bizalmi csoportértekezletor teken. Mivel az új tagkönyv kiadása rendkívül felelősségteljes munkát ró az alapszervezetek vezetőire a dokumentációkat illetően is, így a tagkönyveket bent őrzik meg az alapszervezetek és a bélyeget a bizalmiak ott ragasztják be. Ez ne keltsen senkibe sem bizalmatlanságot. Akinek közben a tagkönyvre szüksége van, azt az alapszervezet vezetőségétől megkaphatja. Az új tagkönyvekbe már csak az új színezéssel ellátott bélyegek kerülhetnek. A tagkönyvcserével kapcsolatos munka első egybeesett az 1975. évi fázisú tagdíjbesorolással. Komoly munkát igényelt ez az alapszervi vezetőktől. Ez a munka befejeződött, megállapítható a besorolásokból, a tagság jó hozzáállása. Az összesítés most készül, de már látni lehet, hogy egy-egy üzemnél a bérszínvonal emelkedésének megfelelően, a tagdíjátlag növekedett az 1974. évhez viszonyítva. A vállalat szakszervezeti bizottsága úgy ítéli meg, hogy az üzemi szervek és a tagság kapcsolata tovább javult. A tagkönyvcserével ez még jobban erősödni fog, növekszik a szervezettségünk és a tagdíjfizetési készség is. Szakszervezeti Bizottság 2 nógrádi bányász| Vöröskereszt a tiszta üzem megvalósulásáért A Nógrádi Szénbányákhoz tartozó valamennyi üzemnél tisztasági mozgalmat szerveztünk. Felhívásunkkal kapcsolódtunk a párt XI. kongresszusának tiszteletére kibontakozott versenyhez, továbbá a vállalat évi munkavédelmi és munkaegészségügyi tervéhez. A rendészeti osztály és a Vöröskereszt vezetősége által kidolgozott irányelveket elküldtük valamennyi üzem vezetőségének. Azt elfogadták és beneveztek a versenybe. Azóta öt hónap telt el, és lényeges fejlődés jó. Elsősorban a tapasztalaaparkosításban, üzemek környékének szépítésében vannak eredmények. Az épületeken belül is van előrehaladás. Irodák, felolvasók, fürdők meszelése, rendbetétele már megtörtént. A sok helyen meghatározott célok között szerepel a gépalkatrészek, tisztítása, ápolása, berendezéseit fedett helyiségekben való tárolása. A baleseti lehetőségek rése, a munkahelyek megelőrendjének kialakítása is. Eddigi tapasztalataink alapján eredményeket elsősorban a nagybátonyi gépüzemnél értek el. Az aknaüzemek műhelyeinek környékén, a használatban levő és már használaton kívül álló berendezések és anyagok körül rendetlenség tapasztalható. Az is gond, hogy nem történik elhasználódott rendszeresen az anyagok elszállítása. Az üzemi látogatásaink alkalmával, a hiányosságok feltárásával az a törekvésünk, hogy a még hátralévő egy hónap alatt üzemeink tegyenek meg mindent a feladatok megvalósításáért. A tisztasági mozgalom célja az emberek jó közérzetének biztosításán túl, a balesetek csökkentése, a betegségek megelőzése. Wagner Jánosné KISZ-védnökséggel épült „Ott segítsünk, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalokra jellemző tettrekészségre, ifjúkommunista helytállásra”. (KISZ V. kongresszusa — 1960.) Ennek az alapgondolatnak jegyében kezdődött el ez év kora tavaszán a járási ipartelepítési program keretében megvalósuló nagybátonyi harisnyagyár építése feletti KISZ-védnökség előkészítése. Igen gondos , alapos munkát kívánt ez. Ismeretesek voltak a határidőgondok tervszolgáltatásban, az anyagi ellátásban. A november 7-re előrehozott átadási határidővel munkaerőgondok is párosultak. Nemcsak a határidők és az előírt minőség betartása jelentett gondot, hanem az is, hogy viszonylag rövid idő alatt a védnökség hogyan szolgálja a fiatalok erkölcsi, ideológiai nevelését, szakmai-politikai képzését, a kommunista embertípus formálását. Széles körű összefogás bontakozott ki az áprilisi felhívásra. Egy emberként csatlakozott vállalatunk mennyi KISZ-szervezete, valaaz építkezésen dolgozó ifjúsági és szocialista brigádok, e beruházás megvalósításában részt vevő vállalatok KISZ- szervei, a védnökségben érdekelt mozgalmi, gazdasági szervek, szervezetek. Ez jelentette a biztosítékot a feladat teljesítéséhez. Ilyen volt kezdet. A folytatást már nehéz lenne pár sorban hűen bemutatni. Néhány dolgot azonban érdemes megemlíteni. A szocialista szerződés megkötése után rövid idő alatt kialakultak az építkezésen dolgozó ifjúsági és szocialista brigádok, munkáskollektívák újabb felajánlásai. A vállalat KISZ-szervezetei szerződéses társadalmi munkavállalást tettek és a munkaakcióba folyamatosan bekapcsolódtak. A védnökségi operatív bizottság egyre aktívabbá vált a koordinációs feladatok megoldásában. Nagy segítséget adtak ehhez a felsőbb párt- és KISZ-szervek. Segítették a feladatok megoldását a rendszeresen megtartott operatív bizottsági és tervezőirodai konzultációk és a kialakult helyszíni művezetés. A legégetőbb anyagszükséglet biztosítása érdekében útnak indították a „Zöld utat” leveleket, sikerrel. Hasznos kapcsolatokat alakítottak ki a védnökségen kívülálló KISZ- szervekkel, a Szegedi Kábelgyár, a Ganz-MÁVAG budapesti KISZ-bizottságával, a szombathelyi KISZ-bizottsággal. Kölcsönösen hasznos módszertani tapasztalatokat szereztek a védnökségben részt vevő KISZ-szervek politikai, szervezési tevékenységéről, elsősorban a KISZ központi bizottsága áprilisinak feldolgozását határozatáilletően. Aktív részt vállaltak a kommunista műszak szervezésében. A bevétel egy részét, a vietnami 1000 fős szakmunkásképző intézet támogatására ajánlották fel, Igen jelentősek a szerződéses társadalmi munkaakciók. A befolyt összegek nagymértékben javították az alapszervezetek, brigádok a anyagi helyzetét. Elősegítették szervezeti rendezvények számszerű és színvonalbeli emelkedését. Jelentősen szaporodtak a kollektív kirándulások, országjárások, politikaiszakmai és egyéb vetélkedők, sportrendezvények, KISZ-esküvők és névadók. A KISZ-védnökség a lehetőséghez képest jól szolgálta a fiatalok erkölcsi, ideológiai nevelését szakmai-politikai ismereteinek bővítését, a kollektívák összekovácsolását, a jó kollektív szellem kialakítását. A védnökségben részt vevő szervek, kollektívák munkájáról, csak az elismerés hangján lehet szólni. A hátralevő időben is joggal várhatják tőlük vállalásaik teljesítését. Közeleg november 7-e és az új létesítmény műszaki átadása időben megkezdődik. Nem tekintik teljesen befejezettnek a védnökséget ezzel. Továbbra is azon lesznek, hogy ahol tudnak, segítenek a termelésszerű indításban, a fiatalok beilleszkedésében, a KISZ- és az ifjúsági mozgalmak megszervezésében. Az új, korszerű gyárban nagyrészt a mi bányászfeleségeink és családtagjaink fognak majd dolgozni, remélhetőleg jobb munkakörülmények között, mint ezelőtt. A bányász KISZ-fiatalok a munkahelyi testedzés feltételeinek biztosítása érdekében a nagybátonyi harisnyagyár ifjú kommunistáival közösen vállalják, hogy a sportpályát társadalmi munkával megépítik. Folyamatosan figyelemmel kísérik és segítik az új gyárban az ifjúsági mozgalom fejlődését. Erre kötelezi őket a kommunista öntudat, a nógrádi bányászok harcos tradícióinak folytatása és a másodízben birtokukban levő KISZ központi bizottság „Vörös Vándorzászló”-ja. Átadás előtt a nagybátonyi új harisnyagyár Vizsgálat a nők érdekében A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége mellett működő nőbizottság vizsgálatot tartott a közelmúltban vállalatunknál. A nagybátonyi gépüzemnél és a kisterenyei építési üzemnél tájékozódtak a nődolgozók szociális, egészségügyi és munkavédelmi helyzetéről. Kisterenyén, a faipari részlegnél kifogásolták, hogy nagy a zajártalom, s erre hivatalosan még nem történt vizsgálat. Az üzemi étkeztetést sem mennyiségben, sem minőségben nem tartották megfelelőnek. Javasolták továbbá, hogy a fürdőbe hajszárítót is rendszeresítsenek, így csökken a téli hónapokban a megfázás veszélye, ami a munkából is kiesést jelent. A gépüzem osztályzói részén már kedvezőbb tapasztalatot szereztek. Rend, tisztaság volt mindenütt, bár itt elkerülhetetlen a porképződés. A munkát igyekeznek mindenütt megkönnyíteni. A palaválogatásnál a tárok betartása végett súlyhamunkaerőt állítottak be. férfi Tetszett az is, hogy az osztályzón dolgozók vigyáznak tisztaságra. Az üzem törődése, tenni akarása, az általános műveltség emelésére tett intézkedésekből is kitűnt. A műhelyeknél a hely tisztaságáról nem munkailyen vélemény alakult ki. A piszkos falak és rendetlenség a dolgozók hangulatára is kihat. Javasolták, hogy a szocialista brigádok tagjai tegyenek vállalást a munkahelyek kulturáltsága érdekében. A KISZ-fiatalok helmi tevékenységét munkavémásutt is követendő példaként említették. A II. sz. villamos műhelynél is elégedetten állapították meg, mennyire kedvező változás történt az előző évekhez viszonyítva. Korszerű, világos dolgoznak a szerelőcsarnokban nők. Látszik, hogy a termelés mellett az embereket is látták, igyekeztek számukra jó munkakörülményeket biztosítani. Kérték viszont a vállalat vezetőit, hogy a védőétel-szolgáltatást vizsgálják felül. A korábbi években ezen a munkahelyen ugyanis járt védőétel, és mivel a munka jellege nem változott, úgy érzik, most is jogos lenne. A sokévi tapasztalatot összegezve állapították meg, hogy a visszafejlesztés ellenére, a vállalat egész területén rendkívül sokat tettek a vezetők az élet- és munkakörülmények javításáért. A kollektív szerződésben jelentős helyet kapott a nőkkel és a nagycsaládosokkal való törődés. Vállalatunk vezetői reagáltak a felvetettre, javaslatokra, észrevételekHasznosnak tartották a tapasztalatcserét. Elismerték, hogy kisebb gondok vannak, amelyeket meg kell oldaniuk és törekednek a jelenlegi körülmények további javítására. Jogosnak tartották a munkahelyi körülményekkel és a szociális létesítményekkel kapcsolatos észrevételeket. Az utóbbi időben kétségtelen sokat tettek a nagyobb anyagi megbecsülés érdekében is, és ígérték, hogy a lehetőségekhez mérten, a jövőben is törekednek a nők munkakörülményeinek további javítására. Czikora Györgyné Jubilál a Bányászati Kutató Intézet Ezelőtt 25 évvel született a nehézipari miniszteri lét, a Szénbányászati rendeIpari Központi Kutató Laboratórium megalakításáról. A mai Bányászati Kutató Intézet elődje volt. Az intézet munkájában, szervezetében, belső életében megtalálható — kicsiben — a hazai bányászkodás százados történetének negyedegész folyamata. Eredményeivel, alkotó tevékenységével a bányászat és határterületeinek aktív segítője volt. Egy ipari kutatóintézet munkájának gét elsősorban a eredményességyakorlatban megvalósított témákon keresztül lehet a legjobban felmérni, de jellemzőek a kutatási munka eredményeit összefoglaló jelzések, közlemények is. Az intézetben e negyedszázad alatt majdnem 6000 különféle kutatási jelentés, szakértői munka stb. készült. A nyomtatott publikáció száma megközelíti az 1800- at. Ezekből 81 könyv, a többi szakfolyóiratokban megjelent cikk. Egyre növekedik az intézetben készült találmányi bejelentések és megadott szabadalmak száma. Az intézet 25 év alatt elért eredményei közül jó néhány vállalatunk munkáját is érintette. Ilyen volt az 50-es évek elején a frontfejtések bevezetése és elterjesztése, áttérés a homlokra merőleges süvegekkel történő biztosításra. A különféle acéltámok kiválasztása, nyomáspróbáinak elvégzése. Szállítóberendezések üzemi viszonyainak megfigyelése, külföldi és hazai gyártmányú bányabeli szállítóberendezések kiválasztása. A vízveszély elleni védekezés. Különféle bányabiztonsági, tűzvédelmi, kőzetmechanikai témák. Az F-típusú Vágathajtó gépek és magyar fejtési pajzsok kialakítása. Különféle robbantóanyagok és gyutacsok kikísérletezése. Bányászati és külszíni automatikák elkészítése. Az intézet jubileuma egybeesik a magyar—szovjet műszaki-tudományos működés ugyancsak 25. együttévfordulójával. Ez nemcsak jelképe, de ékes bizonyítéka is annak a testvéri segítségnek, amelyet az intézet a szovjet bányászati tudományoktól kapott az elmúlt évek folyamán. A Bányászati Kutató Intézet azért tudott fejlődni, eredményeket elérni, mert nem szakadt el a gyakorlati élettől. Mindig gyorsan reagált az üzemi igényekre. Gyakran segített rámutatni a termelővállalatok problémáira és egyben javaslatai is voltak a megoldásra. Mi, nógrádi szénbányászok is köszöntjük a jubiláló intézet valamennyi dolgozóját és további sikereket kívánunk munkájukhoz. A szakma ifjú mesterei A nagybátonyi gépüzemnél már hagyománnyá vált, fiatal szakmunkások versenyét az idén első ízben vállalati szintre terjesztette ki a Nógrádi Szénbányák KISZ- bizottsága. Ennek megfelelően jelentősen emelkedett a résztvevők száma. Az elmúlt években 30, az idén már 69 fiatal kívánt szakmai felkészültségéről tanúságot tenni. A mozgalom célja a fiatal szakmunkások továbbképzése, a szakmai színvonal növelése és ezen keresztül a termelés segítése. Az elméleti vizsga napján, izgatottan jelentek meg a fiatalok a gépüzem kultúrtermében. Két vizsgabizottság előtt villanyszerelő, műszerész, esztergályos, lakatos, hegesztő szakmákban 46 vizsgázó felelt a kihúzott szakmai, politikai és munkavédelmi kérdésekre. Szinte valamennyi résztvevő elméleti felkészültsége megfelelt a követelménynek. Ezt bizonyítja, hogy 32 fő érte el a Szakma Ifjú Mestere címet. A címet elértek közül is kitűnt Nagybakos István géplakatos, Godó Gyula villanyszerelő (Kányás), Havasi Zoltán lakatos, Surányi Zoltán villanyszerelő (Tiribes), Szakács gyalus, Kecskés Ferenc Sándor villanyszerelő és Csige István műszerész (Nb. gépüzem). A Szakma Ifjú Mestere címmel járó pénzjutalmat és jelvényt alapszervezeteik következő taggyűlésén kapják meg. A jövő évben a versenyt több szakmában, és több résztvevővel kívánja megrendezni a KISZ-bizottság. Reméljük, akkor már az idén távolmaradt szorospataki, és ménkesi aknaüzem, valamint a kisterenyei építészeti üzem fiataljai is a mozgalom aktív részesei lesznek. (Répássy)