Nógrádi Bányász, 1976 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

et Ülésezett a szakszervezeti tanács Január 28-án került sor a vállalati szakszervezeti ta­nács ez évi első ülésére. Na­pirendjén fontos témák szere­peltek. Az ülést megelőzően 23-án a vállalati szakszerve­zeti bizottság már megtár­gyalta ezeket, s élénk, termé­keny vita után, több változ­tatást eszközölt az előterjesz­tett anyagokon. Elsőként a Nógrádi Szénbá­nyák 1976. évi tervének véle­ményezését végezték el. A részletesen kimunkált terv­­javaslatot Zsuffa Miklós igaz­gató terjesztette elő. Előterjesztette az elmúlt 1975-öte év gazdálkodásáról, eredményeiről szóló írásos be­számolót is. Ebből és a hozzá­fűzött kiegészítésből, a tanács tagjai előzetes képet nyerhet­tek a műszaki, gazdasági mu­tatók alakulásáról, az árbe­vétel, az önköltség és a vál­lalati eredmény várható ér­tékéről. Biztosított jogával élve a tanács a közgazdasági mun­kabizottság állásfoglalása alapján véleményezte a válla­lat tervjavaslatát. Az évi egymillió tonnás termelés le­hetőségével egyetértünk, bár a munkahelyi kapacitáshoz mérten igen komoly feladat­nak tekintjük. Az összüzemi teljesítmény 199 n/n-ra terve­zett teljesítéséhez sokkal inkáb­ szervezett termelési tevékenység, a ménkőcs és kányáci önjáró biztosítási frontfeltések teljesítmény­növelt hatása, s gépek rpzi­­onális kihasználása szüksé­ges. Vonatkozik ez a terve­zett vágathajtási tevékeny­ségre is. Sok szó esett a vál­lalat fejlesztési keretéről, alapjáról. A jogosnak ítélt igények és lehetőségek kö­zött több mint 50 millió fo­rint különbség mutatkozik. Tovább nehezíti a helyzetet a gépek beszerzésénél tapasz­talható árváltozás is. A véle­ményezés szerint meg kell ta­lálni a módot arra, hogy a fürdők korszerűsítését és szociálpolitikai terv feladata­­­it, tervbe vett célkitűzéseit meg tudjuk valósítani.­­ Szó volt a bérfejlesztésről, létszám- és műszakgazdál­kodásról. A tanács ezekben­ a kérdésekben is kifejtette ál­láspontját. Végül biztosította a gazdaságvezetést arról, hogy a szakszervezet saját terüle­tén mindent megtesz annak érdekében, hogy a terv cél­kitűzéseinek valóra váltását elősegítse. A szakszervezeti tanács ez­után jóváhagyta Csincsik Ist­ván vszb-titkár előterjesztése plánján a fél évre szóló mun­katervet. Ezt követően pedig megvizsgálta a szükségessé váló ügyrendi módosításokat, amelyeket a gépkarbantartás javítása érdekében a nagybá­­tonyi génüzemnél és a szerve­zeti változások miatt az igaz­i otócgo- ügyrendjén át kellett VP^+ri. Jóváhagyta a „Szakma Ki­váló Brigádja” cím elnyerésé­re összeállított vállalati ja­vaslatot, s végül a kollektív szerződés készítésének ter­vezetét. Elkészült a cselekvési program (Folytatás az 1. oldalról) elvégezni. El kell érni, hogy a gép- és vasszerkezetgyár­­tás, az iparági igényeket fo­kozatosan kielégítse. A vil­lamosipari exporttevékeny­séget 50 százalékkal kell nö­velni. Ezenkívül a cselekvési program azt is előírja, hogy az építőipari egyre inkább a tevékenységet munkák arányának mélyépítési növelé­sére kell igazítani, hogy a tevékenység 50 Elérni, szá­zaléka mélyépítés legyen. Ezen a területen is kell a piackutatást, a fokozni szer­ződéskötési tevékenységet, ja­vítani a műszaki előkészüle­tek minőségét, előretartást­ biztosítani. Törekedni a bá­nyászati igények fokozot­tabb kielégítésére, fordítani arra, hogy a Gondot föld­tani iroda, tervezőiroda, az építési üzem, a gépüzem te­vékenysége fokozatosan a bá­nyászati igények kielégíté­sét szolgálja. A cselekvési program rész­letes előírásokat tartalmaz. Meghatározza továbbá azt is, hogy az idei széntermelési tervet a tavalyi évhez viszo­nyítva 9 százalékkal termelékenységgel kell növel­­ni. Ennek érdekében a elér­gépi berendezések üzemóráinak számát jó fel. korszerű munkaszervezés­a veszteségidő technológiával, csökkentésé­vel növelni. Törekedni a munkaidő jobb kihasználá­sára. Tervszerű műszakgaz­dálkodást kell megvalósíta­ni. Biztosítani az egy dolgo­zóra eső, árbevételi terv ma­radéktalan teljesítését. Arra törekedni, hogy a mellékte­vékenységnél az egy főre ju­tó termelési érték mintegy 8 százalékkal növekedjék az elmúlt évihez képest. A cselekvési programban a feltárás, előkészítés külön hangsúlyt kapott. Biztosíta­ni kell a vágathajtási terv teljesítését, összességében ebben az évben mintegy 15 ezer 300 folyóméter vágat­hajtást elvégezni. Ebből csak­nem hat és fél ezer métert jövesztő- és rakodógépek al­kalmazásával kell elérni. Az utóbbi években háttér­be szorult kutatási tevékeny­séget fokozni kell. Különö­sen fontos feladat ez Mén­kes-aknánál. Szükséges a fej­tésre kész szénvagyon men­­­nyiségét­ növelni. A cselekvési program azt is előírja, hogy az 1 millió tonna széntermelés és a ki­tűzött vágathajtási cél eléré­se érdekében tovább kell fokozni a gépesítést. Mindezt gondos munkahelyi, szemé­lyi és technológiai, valamint szervezési előkészítéssel meg­oldani. Gondoskodni hogy az üzemen kívül arról, lévő berendezések mielőbb mun­kába álljanak. Fokozni, gon­dos gépi telepítéssel, a lehe­tőségek feltárásával, a be­rendezések kihasználását. A kiegészítő üzemeknél kiemelt feladat a nehéz fizi­kai munkák gépesítése. A rendelkezésre álló géppark hatékonyabb kihasználása. Fejlesztési lehetőségeknél körültekintő munkával meg­határozni az új gépbeszerzé­seket. Hatékonyabbá tenni az üzemi tmk-t, oly módon, hogy a gépek üzembiztonsága ma­ximális legyen. Különösen fontos ez a szállítóberende­zéseknél. A kiemelt igen részletesen feladatokkal foglalkozik a vállalati pártbizottság cse­lekvési programja. Kányá­­son ilyen például a vágathaj­­tás gépesítése, korszerűsíté­se, a feltártság fokozása. Ti­­m­besen a frontfejtés gépesí­tése. Szorospatakon ugyan­csak a feltártság, előkészí­tettség fokozása, a korszerű LHZ-támok való felkészülés­ alkalmazására Ménkesen a már említetteken kívül a rekonstrukció, a kutatás, a négynegyedes munkarendre való átállás előkészületei. Kisterenyén a gazdálkodás színvonalának növelése. Gép­üzemnél a bányászati igények kielégítése, fuvarozási irodá­nál a saját igények kielégíté­se mellett a hatékonyság nö­velése, a tervező- és földtani irodáknál elsősorban a válla­lati igények kielégítése. Mind­ezekért a feladatokért első­sorban az egységek vezetői személy szerint felelősek. A cselekvési program kü­lön intézkedik a beruházás, fejlesztés lehetőségeivel kap­csolatos feladatokról is. Ezen­kívül a iI. Elsőrendű vezetésfejlesztésről feladatként ha­tározta meg az üzemi de­mokrácia fórumainak fejlesz­tését. A szocialista munka­verseny továbbfejlesztését. A szocialista brigádok vál­lalásainak elsősorban a cse­lekvési programban megha­tározott feladatok teljesíté­sére kell irányulnia. Az újí­tómozgalom lehetőségére is számítanak. A DH-munka­­rendszert fokozatosan ki kell terjeszteni az egész vállalat területére. Az irányítás min­den szintjén javítani a veze­tés színvonalát. A vezetők fe­leljenek meg a növekvő kö­vetelményeknek. Ezért erősítik személyes felelősségüket a gazdaságpolitikai célok el­érése érdekében. Ehhez kö­zépszintű tanfolyamokat szer­veznek. A cselekvési program fog­lalkozik továbbá az anyag- és energiagazdálkodás kérdései­vel. A pártszervek gazda­ságpolitikai feladataival. Az utóbbiban megfogalmazó­dott, hogy milyen részletes­séggel ellenőrzik a feladatok végrehajtását, élnek a szá­monkérés lehetőségeivel. Ahol szükséges, gondoskodnak ar­ról, hogy minél kevesebb le­gyen a társadalmi munka kapcsán kieső idő. Gondos­kodnak a vállalati, gazdasági egységek terveinek megis­mertetéséről párttagok, dol­gozók közötti tudatosításá­ról. Ellenőrzik, hogy a vál­lalati és üzemi tervek meg­felelnek-e a Magyar Szén­­bányászati Tröszt elvárásai­nak. Növelik a káderpoliti­kai elvek érvényesülését. Se­gítik a továbbképzést, után­pótlás-nevelést, elősegítik a fokozott szakmai felkészülést. Egy sor olyan politikai feladatot határoztak meg, amelyek segítik a gazdasági célok elérését, összességében megállapítható, hogy a célok elérését gátló akadályok megszüntetésével időben és részletesen foglalkoznak. Ezenkívül több szervezeti in­tézkedést is tartalmaz az MSZMP Nógrádi Szénbá­nyák bizottságának cselek­vési programja. Ennek alap­ján kell kidolgozni az üzemi pártbizottságok, pártvezető­ségek cselekvési és a végrehajtási programját rendszere­sen ellenőrizni. A vitában számosan fel­szólaltak, akik szinte kivétel nélkül helyeselték a megha­tározott feladatokat és a sa­ját területükön meglévő gon­dokról beszéltek. Többen kér­ték a vállalati szervek se­gítségét és a számonkérésben az egységes cselekvést. 2 NÓGRÁDI bányász Új igazgatóhelyetteseink Az új év elején dr. Halász Tibor nehézipari miniszter­­helyettes két új igazgatóhelyettest be vállalatunknál. Lipták Sándor, a iktatott be tisztsége­szociális igazgató- helyettesi, Szőke Barna, a gazdasági igazgatóhelyettesi teendőket látja el. Lipták Sándor 1933-ban Bocsárlapujtőn született, öt­gyermekes bányászcsaládból származik. Az általános is­kola után öntőipari szakisko­lát végzett és öntősegédként dolgozott a salgótarjáni tűz­helygyárban. Szorgalmas munkája, rátermettsége alap­ján küldték szakérettségire, ezután eredményesen elvé­gezte az idegen nyelvek fő­iskoláját. Államigazgatási területen dolgozott ezután, a külügyminisztériumban, majd a statisztikai hivatal­ban. Az ellenforradalom le­verése után került a Nógrá­di Szénbányákhoz. Volt po­litikai aktivista, ifjúsági ve­zető és különböző pártmeg­bízatásokat teljesített, pártvezetőségi tag, majd Volt az ellenforradalom és a mező­­gazdaság szocialista átszer­vezése időszakában politikai megbízottként tevékenyke­dett. Ezt követően a járási pártbizottságon, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságán, később pedig a megyei párt­apparátusban dolgozott kü­lönböző tisztségekben. Köz­ben állandóan képezte ma­gát. Bányaipari technikusi oklevelet szerzett. 1968-ban pedig az MSZMP Pártfőisko­láján tanult, amit sikeresen elvégzett. Társadalmi munkája igen sokrétű. A munkásőrségnek alapító tagja volt, szakasz­parancsnoki beosztást töltött be. Propagandistaként kü­lönböző szinteken jelenleg az MSZMP tanított, Nógrád megyei Oktatási Igazgatóság tanára. Tevékenységét szá­mos kitüntetéssel ismerték el. Több esetben kapott Ki­váló Dolgozó jelvényt. 1957- ben a Munkás—Paraszt Ha­talomért Érdeméremmel, 1967-ben a Haza Fegyveres Szolgálatáért Érdemérem­mel, Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz foko­zatával, 1972-ben a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatával tüntették ki.­ ­ Szőke Barna 1923-ban Deb­recenben született kisiparos­család gyermekeként. Az ele­mi és középiskoláit Debrecen­ben végezte és 1943-ban ösz­töndíjasként megkezdte ta­nulmányait Budapesten a Közgazdasági Tudománye­gyetemen. Tanulmányait megszakította a háború és csak a felszabadulás után folytathatta. Különböző munkaterüle­teken dolgozott. Volt revi­zor, ellenőr a központban titkár, nehézipari majd a Nógrádi Szénbányászati Tröszt megalakulásával fő­revizori beosztásban dolgo­zott tovább. A pártnak 1946-tól tagja és azóta szin­te valamennyi gazdasági be­osztása mellett rendszere­sen teljesített pártmegbíza­tásokat. Volt pártbizalmi, propagandista, alapszerveze­ti vezetőségi tag és 1957-től folyamatosan rádi Szénbányák tagja a Nég­pártbizott­ságának. A gazdasági munkája mellett különböző tanulmá­nyokat folytatott. A mérleg­képes könyvelői képesítést 1950-ben, a könyvvizsgálói oklevelet 1951-ben szerezte meg, bányaművelő-techni­­kusi oklevelet 1957-ben, köz­­gazdasági egyetemi okleve­let 1966-ban szerzett. A jó munka elismeréseként Kiváló Dolgozó jelvénnyel több alkalommal kitüntet­ték. A Szocialista Munkáért Érdemérmet 1954-ben, a Bá­nyászati Szolgálati rem bronz fokozatát Érdemé­1962- ben, a Munka Érdemrend bronz fokozatát 1966-ban kapta meg. Szőke Barna kinevezése előtt a Nógrádi Szénbányák terv- és statisztikai osztá­lyát vezette, később pedig gazdasági tanácsadói mun­kakörben dolgozott. Lipták Sándor szociális igazgatóhelyettes és Szőke Barna gazdasági igazgatóhelyettes elvtársaknak kineve­zésükhöz gratulálunk, felelősségteljes munkájuk ellátásá­hoz pedig sok szerencsét kívánunk. Munkaverseny-felhívás A kisterenyei fűrészüzemi ifjúsági brigádok, a KISZ-alapszervezet valamint ményezésére a Nógrádi kezdő­Szén­bányák KISZ-bizottsága mun­kaversenyt hirdet a KISZ­ fa­­kongresszusa tiszteletére. Fel­hívással fordul a vállalat va­lamennyi KISZ- és szocialista brigádjához, valamint KISZ- szervezetéhez, hogy kapcso­lódjon a kongresszusi munka­versenyhez. Az ifjúsági brigádok a fel­­ajánlásukat úgy tegyék meg, hogy az egyúttal képezze alapját az éves brigádválla­­lásnak. A KISZ-szervezetek vállalásaikat építsék be az 1976/77-es mozgalmi évre szó­ló akcióprogramjukba. A KISZ- és szocialista brigá­dok vállalják, hogy termelési felajánlásaikat az üzem éves gazdasági terve alapján teszik meg. Az 1976. évi termelési tervüket 3—5 százalékkal túl­teljesítik. A termelésben részt vevő és az év folyamán érkező nagy teljesítményű gé­pek felett védnökséget vállal­nak. Ez vonatkozik a­­ gép kapacitásának kihasználásá­ra, javítására, karbantartásá­ra’ és termelőképességének megóvására. A DH-mozgalom gyakorlati bevezetésében való aktív részvételt. A term­ékek minő­ségének 1—3 százalékos javí­tását, a munkafegyelem meg­szilárdítását vállalják kollek­tívájukban. Bekapcsolódnak a munkaidőmérleg javítására indult versenybe, melynek keretében az előző évnél­ 3—5 százalékkal jobb műszak­arányt érnek el. A munkaidő jobb kihasználása érdekében — ahol a körülmények lehe­tővé teszik — munkahelyen váltanak. A munkahelyeken felszaba­dult anyagokat kimentik és a javítással újra termelésbe állíthatókat különválogatják. Az elhasznált anyagokat vas- és színesfémgyűjtési ak­a­ció keretében értékesítésre előkészítik. A brigádok tagjai a termeléssel összefüggő ész­revételeiket folyamatosan to­vábbítják a KISZ Radar-táb­lán­ elhelyezett ládákba. A brigád 36 óra­ f­ő társadal­mi munkát végez az üzem területén, elsősorban szállítási eszközök javítása, vas- és szí­­nesfémgyűjtés, tereprendezés stb. Társadalmi munkát vé­geznek a járási úttörőtábor, öregek napközi otthona és a nagybátonyi ifjúsági park te­rületén. A balesetek csökkentése ér­dekében a balesetvédelmi elő­írásokat betartják és a hiá­nyosságokkal kapcsolatos ész­revételeket eljuttatják a Ra­dar-ládába. A termeléssel ös­­­szefüggő műszaki, gazdasági problémák megoldása érdeké­ben az előző évinél brigádon­ként két darab újítással töb­bet nyújtanak be. A brigád tagjai bekapcsolódnak a vál­lalati KISZ-bizottság akció­­programjában meghirdetett SZIM-versenybe és az ifjú vájár vetélkedősorozatba. Valamennyien, akik nem rendelkeznek az általános is­kola nyolc osztályával, eddigi végzettségüknek megfelelően tovább folytatják azt. Segítik a brigádjukba került pálya­kezdő fiatalok beilleszkedését, s erre patronálást vállalnak. Részt vesznek szervezett po­litikai oktatásban és képzés­ben. A brigádok vállalják, hogy kommunista műszakot teljesítenek, melynek bevéte­lét felajánlják a vállalat és a lakóterületek szocális ellá­tottságának javítására. Ez a felhívás kapcsolódik a Magyar Szénbányászati Tröszt által Szénbányászat kezdeményezett ,B­i­gádja cím elnyeréséért indí­tott munkaversenyhez. A KISZ-szervezetek valal­ják: A munkaverseny sike­re érdekében megismertetik és propagálják a munkaver­­seny jelentőségét üzemük if­­júsága körében. Az ifjúsági brigádok reális vállalásának megtételéhez segítséget nyúj­tanak, elsősorban az FMKT bevonásával. A­zrmelési eredmények alakulását foly­matosan figyelemmel kísérik. Hatékonyan részt vesznek a felmerülő problémák megol­dásában. Napirenden tartják a munkaidőmérleg­ra irányuló brigádok laviná­kozott verseny alakulásat, politikai meggyőző nevelő munkával segítik ezt, sorra kerülő­­ munkaidőben rendezvényeiké korlátozzák. , Az FMKT-tagok megfelelő mozgósítással elérik, hogy KISZ-szervezetüknél készül­jön a DH-rendszer bevezeté­sének és alkalmazásának le­hetőségeivel kapcsolatos szak­­dolgozat, tanulmány, amely konkrét gyakorlati feladatok­kal foglalkozik. Tovább folytatják az 1975. július 1-el meghirdetett vas- és színesfémgyűjtési akciót. Hatékonyan mozgósítanak az ifjúsági újítóhónapra.­­ Az FMKT bevonásával segítenek az ifjúsági szocialista brigá­dokban született új ötletek, javaslatok műszaki dokumen­tálásában. Rendezvényeiken rendszeresen visszatérnek a KISZ Radar-mozgalom kere­tében felmerülő javaslatok gyakorlati megvalósítására. Megfelelő agitációt fejtenek ki a fiatalok e mozgalomba való bekapcsolódása érdeké­ben. Felmérést készítenek a nyolc általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkező fi­atalokról és hatékony meggyő­ző, szervező munkát fejtenek ki a beiskolázásuk érdeké­ben. Eredményesen szervezik a SZIM-versenyeket és a [Kiváló Ifjú Mérinök, va­la­­mint a Kiváló Ifjú Techni­kus mozgalmat. Jó szervező és előkészítő munkával bizto­sítják, hogy a KISZ-tagság a vállalati KISZ-bizottság által szervezett előadásokon számítástechnikai megismerje a számítástechnika bányászat­ban való bevezetésének gazda­ságpolitikai jelentőségét, va­lamint a műszaki-számviteli fiatalok részére az aktív be­kapcsolódást. Fórumokat tar­tanak az ötödik ötéves terv indításáról és feladatairól. Biztosítják, hogy a munka­­verseny-vállalások egyénen­ként megbízatássá váljanak, ha szükséges, adnak új meg­bízatásokat év közben. Jó szervező munkával elérik, hogy a fiatalok legalább 80 százaléka részt vesz a kom­munista műszakon. NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK KISZ-BIZOTTSÁGA Földi Sándor titkár Fúvószenekarunk vidéken A Salgótarjáni bányász fúvószenekar a közművelő­dés ügyének elősegítése és a művészi zene népszerűsíté­se érdekében az első fél év­ben gazdag program megva­lósítását tervezi az egyes bányászközségekben és Salgó­tarjánban. Ezeken a bá­nyász dolgozók és családtag­jaik körében, továbbá az ér­deklődők számára kíván be­pillantást nyújtani a zene birodalmába. Az első program megvaló­sítására már a negyedév elején sor kerül, így Mátra­szelén 1976. január 31-én, fél 7 órakor, Salgótarjánban február 7-én 6 órakor, Ka­­rancslapujtőn pedig február 8-án 4 órakor fog központi zenekarunk ünnepi progra­mot nyújtani. A programban nyitány, operarészlet, kü­lönböző dalok és keringők szerepelnek. A második program lebo­nyolítását március végén tervezik. 27-én Mátraszelén, 28- án Karancslapujtőn, és 29- én Salgótarjánban lép fel a bányászzenekar. Ekkor a bányászférfikar is ellátogat a fenti helyekre és különbö­ző zene- és énekkari művek bemutatását tervezi. A harmadik programot május végén kívánják meg­rendezni. 29-én Mátraszelén, 30- án Karancslapujtőn és 31- én Salgótarjánban különbö­ző operákból részleteket, régi magyar táncokat, indu­lókat ad elő a zenekar. A bemutatott művek rövid ismertetésére is sor kerül a műsorok keretében. Úgy zenekar, mint a férfikar tag­a­jai szeretettel várják az ér­deklődést mutató kedves vendégeket.

Next