Nógrádi Krónika, 1996. március (3. évfolyam, 53-76. szám)
1996-03-12 / 61. szám
8 Nóarádi#Krówika A TV HÁZA TÁJÁN Beszélgetés Görgey Gáborral, az MTV művészeti vezetőjével Görgey Gábor Graves- és József Attila-díjas író, a magyar PEN Klub alelnöke másfél éve a Magyar Televízió művészeti vezetője; nyolc önálló feladatkörű stúdiót irányít, amelyekben új, érdekes, tartalmas műsorok születtek, s hetente újból láthatunk színházi közvetítéseket. JÓZSA ÁGNES - Amikor ezt a feladatot elvállaltam, fontos programként tűztem magam elé, hogy a színház élményét azokhoz is eljuttassam, akik nehezen férhetnek ehhez az élményhez. Egyre kevesebb ember juthat el színházba, holott ez a műfaj összes nehézségeivel együtt él, és remek alkotások születnek. Ennek a műsornak a gazdája az IKSZ Stúdió. Békés Pál kollégám és barátom remekül végzi a dolgát. Nemcsak színházi közvetítések kerülnek képernyőre, hanem új típusú irodalmi műsorok is, mint például a Lyoni omnibusz, vagy a Vastaps. Ezekben a kultúrát nem túlzottan pátyolgató időkben, úgy érzem, különösen fontosak. Büszke vagyok arra, hogy másfél év munkájával sikerült a verset „mindennapivá” tenni; megújultak versműsoraink. Több tévéjáték és tévéfilm készül.... - Az is elhatározásom volt, hogy visszahozzam a képernyőre ezt a műfajt, amely az elmúlt években - ne firtassuk, hogy mi volt az oka, a pénztelenség, az oda nem figyelés vagy a túlpolitizáltság - szinte eltűnt a képernyőről. A közönség ne csak a szinkronhangjukról ismerje nagyszerű színészeinket, hanem lássa is őket. Tavaly tizenhat produkciónk volt, s szeretnénk ebben az évben ezt a számot huszonnégyre emelni. Tévéjátékokat és tévéfilmeket a drámai stúdió készít. Az első féléves tervben - többek között - szerepel a Valencia-rejtély (író: Ottlik Géza, rendező: Dömölky János), Mohács (írta: Háy Gyula, rendező: Mihályi Imre), Irány Kalifornia (írta: Felvidéki Judit - Keller Zsuzsa, rendező: Felvidéki Zsuzsa), Istálló (írta: Szabó Illés, rendező: Rozgonyi Ádám), Pótvizsga (írta: Cs. Szabó László - Forgách András, rendező: Félix László), Pisztácia (írta: Bertha Bulcsú, rendező: Zsombolyai János). A zenei stúdió is megújult. Volt egy hallatlanul sikeres karmesterverseny, s bár 1994 és 1995-ben önálló színpadi produkciót nem tudtak létrehozni, én nagyon remélem, hogy ez az állapot nem végleges. Régen itt egy fantasztikus műhely volt: A Tévé Zenés Színház. Jó pár magyar opera és zenés színpadi produkció született a tévé felkérésére. Ma, sajnos, ilyen jellegű mecenatúrát ne tudunk felvállalni. De ahogy a Tallózó című műsorunkban a hatvanas-hetvenes évek tévéjátékait levetítjük, szeretném, ha ilyen retrospektív sorozat a zenés színház előadásaiból is összeállna. Ézekre van anyagunk. Legnagyobb gondunk itt a műsoridő. A sorozatdramaturgia is a stúdiók egyike. Itt sok újdonság nem történt. A szappanoperákra változatlanul nagy az igény. Az Öregberény befejeződött, a Szomszédok, a Kisváros folytatódik. Szeretném a választékot bővíteni nem ilyen végtelenített sorozatokkal, hanem rövidebb, hat- vagy tizenhárom részesekkel. A következő terület, amely hatalmas és szerteágazó, a szórakoztató stúdióé. Volt egy kevésbé sikeres Humorista kerestetik műsorunk. Erre azért vállalkoztunk, mert szerettük volna a műfajt felfrissíteni. Volt Rátonyi Róbertnek egy sorozata, a Legyen a vendégem című. Úgy gondoljuk, Balázs Péter van annyira erőteljes és színes személyiség, hogy vele is vállalkozhatunk egy ilyen sorozatra. A pop- és a jazzműsoroknál nem arra törekszünk, hogy konkurensei legyünk az erre a műfajra specializálódott külföldi és hazai tévéstársaságoknak. Megpróbálunk bekapcsolódni a világszerte egyre népszerűbb unplugged mozgalomba. Ez olyan könnyűzenés műfajt jelöl, ahol nincs hangosítás, nincs technikai erősítés, csak az énekes egyénisége, a hangja és hangszere. Zorán vállalkozott arra, hogy ennek népszerűsítésében segít nekünk. - Eddig öt stúdió munkájáról beszélt... - Nem szóltam még a művelődési stúdióról. A legkisebbektől a legidősebbekig kínálnak érdekességeket, mint a Repeta - ez a középiskolásoknak szól -, vagy mint a Natura, amelyet élvezettel nézhet mindenki, aki a természetet szereti. Ez a stúdió készítette régebben évtizedekig a Családi kör műsorait. Sajnos, mint minden, egy műsor is megöregszik. Nem sikerült felfrissülnie, ezért megszűnt. Ilyen jellegű műsor hiányzik a képernyőről. A gyermek- és ifjúsági stúdió folyamatosan és jól dolgozik. Végül a nyolcadik, az Érdi-féle Stúdió, most már a Stúdió 96, amelyhez - azt hiszem - nem kell kommentár. Sikeresen megújul időszakonként: ahány műsorvezető, annyiféle program. - A művészeti vezető nehéz munkája mellett Görgey Gábor, az író hogy érzi magát? - Ez alatt a másfél év alatt egy színdarabot fejeztem be, s félbehagyott regény és félbehagyott színdarab is vár a folytatásra. Eléggé szenvedek ettől a helyzettől. A KOREOGRÁFUS REPERTOÁRJA: MARICA GRÓFNŐ ÉS SALOME Gesler és Gershwin Gesler György volt talán az ország első szabadúszó művésze. 1972-ben eljött az Operaházból, s azóta a maga útját járja. Alkalmazott koreográfusként különböző színházakban, más-más rendezőkkel tizenkét Popfesztivál, számos nagyoperett, köztük öt Marica grófnő őrzi a nevét. mű”, a Salome. Az Oscar Wilde-darabnak nemcsak koreográfusa, hanem dramaturgja és rendezője is. - Mivel folytatódik az idei évadja ? - Általában hat-nyolc koreográfiát csinálok egy szezonban. Al- Mindegyik darabhoz érni- pedig Kaposváron a közel- halmanként dolgozom, van úgy, tétlenül, teljesen szűz kézzel múltban bemutatott „dekora- hogy egy héttel a munka előtt nyúlok - mondja. - Úgy, tíyan vérszomjas táncszín- hívnak fel. Én meg általában mintha soha nem találkoztam volna a művet. Az évek során egy csomó előadói stílusnak alárendelve kellett elkészítenem a koreográfiáimat. Szegeden, Debrecenben, Kaposváron és más vidéki városokban, no meg Budapesten is. Gesler György készítette a József Attila Színházban A Kölyök című musical koreográfiáját, a Kamara Színházban a Szerelem, óh...-t a Nemzetiben pedig az Úri murit koreografálta. Szabó Istvánnal, egy Offenbach-operettből készítettek filmet német megrendelésre, igent mondok. Tavasszal Ljubljanában megyek, ahol egy másfél órás Gershwin-balettet készítek. Ezt már korábban Klagenfurtban színpadra állítottam. Színészek hangszalagról beszélnek a tánc alatt, s a legszebb Gershwin-slágerek is felcsendülnek. Amire elkészülök vele, vége lesz a színházi évadnak. Legutóbbi munkája Egy archív képen Szűcs Judittal táncol Geszler György egy televízis felvételen, amelyet Csenterics Ágnes rendezett 1996. MÁRCIUS 12., KEDD EGY MOZIRAJONGÓ A SZÍNPADON Élő szerződéssel -saját színház nélkül A művészvilágban sajnos egy igen rossz szokás tered ragályosan. A fiatal és tehetséges színészeket „agyonjátszatják”, film és televíziószerepek tucatját kapják, újságok címlapján mosolyognak. Hirtelen tűnnek fel, d nyukból lesz. GAÁL TAMÁS Kezüket hamar elengedik, nem vigyáznak rájuk, aki tegnap még érdekes volt, azt holnapra elfelejtik. Györgyi Anna pár évvel ezelőtt robbant be az élvonalba. Rengeteg feladatot kapott, délelőtt próbált, este játszott, éjjel szinkronizált. Most jóval csendesebb az élete. Erről és pályája alakulásáról beszélgettünk. - A diploma megszerzése után hová szerződött? - A Madách Színházba, ahol remek szerepeket játszhattam. Molnár Ferenc Üvegcipőjében Huszti Péter partnere lehettem, Moldova György Malom a pokolban című drámája női főszerepét alakíthattam és Békési Pál Hoppárézimi című darabjában egy mai lányt formáltam. Ez utóbbi a főszereplő Ternyák Zoltán miatt „belülről” is emlékezetes maradt. Három eltöltött szezon után mégis a szabadúszást választotta. A Madáchot követően jó érzés volt egy kicsit szabadnak lenni, bár így saját magamnak kellett az ügyeket intézni. Szeretek társulathoz tartozni, mert a csapatmunka az igazi, és ezért fogadtam el az Arany János Színház ajánlatát. Az itt töltött két évad alatt három olyan produkció is akadt, mely a közönség és a szakma elismerését egyaránt kiváltott. Moliére Scapin, Shakespeare Lear király és a Testvérharc című előadások voltak, a rendezők sorrendben: Dán Micu, Ács János és Valló Péter. A színház megszűnése után egy olyan társulathoz, a Tivoli Színházhoz szerződött, melynek épületében a mai napig még egyetlen előadást sem tartottak! - Sokan megkérdőjelezték elmeállapotomat, mert több helyre is hívtak, én mégis ide írtam alá. A kezdet engem igazolt: 1994 őszén az akkori Művész Színházzal közösen mutattuk be Goldoni: A hazug című vígjátékát, ami óriási sikerrel megy azóta is. A Tivolival az a gond, hogy sajnos az épület megrogy- állócsillag csak néhá nyant, így itt nem tudunk játszani. - Szerencsére nem maradt munka nélkül, jelenleg Szolnokon próbál. - Bereményi Géza: Jéghegyek lovagja című darabjának ősbemutatójára készülünk. Színészkollégáim Derzsi János, Gyöngyi, Koltai Császár Róbert, Kátay Endre. A premier március 15-én lesz a Szigligeti Színházban, érdekessége: az előadást a szerző rendezi! - A színészeket legjobban a televízió népszerűsíti. Miben látjuk? - Bacsó Péter, Kis Romulus és Halmi György: Sivatagi nemzedék című filmekben szerepeltem, az utóbbiért a Veszprémi Tvtalálkozó egyik díját nyertem el. -A 27. Magyar Filmszemle egyik alkotásában láthatták legutóbb a mozilátogatók. - Erdélyi János-Zsigmond Dezső Az asszony című filmjének női főszerepét alakítottam Eperjes Károly partnereként. Körülbelül egy hónapig forgattunk, szerettem ezt a munkát, mivel egy bonyolult figurát kellett megformálnom. - Úgy tudom, a mozi civil életében is komoly szerepet kap. - Minden filmre válogatás nélkül beülök, a nálunk bemutatottak majdnem mindegyikét láttam. Nekem a mozi a szenvedélyem, a mániám és a hobbim. Egy filmet többször is megnézek, másodszorra, harmadszorra más és mélyebb impulzusok érnek. Kedvenceim, Antonioni Egy nő azonosítása, Mihalkov Etűdök gépzongorára, Bergman Suttogások, sikolyok, valamint Fellini összes alkotása. - Fellini imádata miatt rengeteget szinkronizál. - Nagyon szeretem csinálni, mert kiváló művészeknek kölcsönözhetem a hangom. Például Romy Schneidernek vagy Sophia Lorennek. Legutóbb Geraldine Chaplin egy őrült nőt játszott, és ez igazi kihívás volt számomra!