Az Érem, 1986 (42. évfolyam)

1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)

rint a magyar szent korona országai közös ügyeinek jelvénye Magyaror­szág és Horvát-Szlavón-Dalmátor­­szágok egyesített címerei. Mindazon ügyek, amelyek egyfelől Ausztria, másfelől Magyarország között kö­zös ügyet képeznek, közös ügyekül tekintendő Magyarország és Horvát- Szlavón-Dalmátországok között is.”­ E hor­vát kívánságnak megfelelően született meg az 1916: XV. tc., amely kimondta, hogy „kivételesen abban a kiscímerben, amely a ma­gyar szent korona országai és Őfel­sége többi országai közös intézmé­nyeinek használatára szolgál, a ma­gyar szent korona összes országai­nak olyan egyesített címere hasz­nálható, amely Magyarország címe­rét és Horvát-Szlavón-Dalmátorszá­­gok címerének csak azt a részét tar­talmazza, amely ezüsttel és vörössel sakkolt mezőt mutat és ebben az esetben Horvát-Szlavón-Dalmátor­­szágokat egységesen jelzi.”10 A végrehajtási rendelet szerint 11 a magyar kiscímer pajzsába ekként bekerült a horvát szimbólum. Ezzel — a Monarchia államai közötti köz­jogi viszonynak megfelelő — címer­rel nem készült fém­pénz vagy bankjegy. A történelem hamarosan elsodorta a dualista birodalmat, és az őszi­rózsás forradalom eredményeként létrejött 1918. november 16-án a Magyar Népköztársaság. A köztársasági államformának meg­felelő felségjelvényt is megállapí­totta a Károlyi-kormány az 5746/ 1918 M. E. számú rendeletében. A rendelet 1. §-a szerint „a Ma­gyar Népköztársaság címere abban tér el az eddig használt állami kis címertől, hogy a címerpajzson nyug­vó királyi korona és a hármas­halom középső részén volt nyílt ko­rona elmarad... A címerpajzs kör­vonalai legyenek egyszerűek. Pajzs­tartó alakoknak, a címerpajzsot övező lombdíszek, vagy a köztár­sasági államformához illő egyéb íz­léses díszítésnek alkalmazása sza­bad.”12 A katonai és külpolitikai helyzetnek megfelelően a 4. § ki­mondta, hogy a „Népköztársaság nagyobb (közép vagy egyesített) cí­merének megállapítása későbbi idő­pontra marad.”13 A polgári demokratikus Népköztár­saság nehéz gazdasági-pénzügyi vi­szonyai miatt nem került sor érme és bankjegy kibocsátásra a címer­rel. 1919. március 21-e után ennek a cí­mernek a használata is megszűnt. A Tanácsköztársaság a nemzetközi munkásmozgalom jelvényeit hasz­nálta hivatalos megnyilatkozásain. A proletárállam érmetervezetein is a munka és a szabadság szimbólu­mai jelentek meg. (lásd Huszár: 2238 és 2239).14 A Tanácsköztársaság bukása után az 1920: I. tc. visszaállította a ki­rályság államformáját. Az ország cí­meréről az 1920. március 17-én ki­adott 1700/1920. IM. E. számú rende­let rendelkezett, amely kimondta az Osztrák—Magyar Bank által kibo­csátott bankjegyek felülbélyegzését. A rendszeresített pecsétrajz a ko­rona nélküli kiscímert ábrázolta. Az ezt követően 1920. március 18-án kiadott 2394/1920. M. E. számú ren­delet kimondta, hogy hatályban maradnak azok a törvényes rendel­kezések is, amelyek értelmében a magyar állam címerein a magyar állami főhatalom jelképéül a szent koronát kell alkalmazni.15 Az első világháború és ennek jo­gi lezárását jelentő trianoni béke­­szerződés értelmében a területében nagymértékben megfogyatkozott

Next