Az Érem, 1986 (42. évfolyam)
1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)
rint a magyar szent korona országai közös ügyeinek jelvénye Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok egyesített címerei. Mindazon ügyek, amelyek egyfelől Ausztria, másfelől Magyarország között közös ügyet képeznek, közös ügyekül tekintendő Magyarország és Horvát- Szlavón-Dalmátországok között is.” E horvát kívánságnak megfelelően született meg az 1916: XV. tc., amely kimondta, hogy „kivételesen abban a kiscímerben, amely a magyar szent korona országai és Őfelsége többi országai közös intézményeinek használatára szolgál, a magyar szent korona összes országainak olyan egyesített címere használható, amely Magyarország címerét és Horvát-Szlavón-Dalmátországok címerének csak azt a részét tartalmazza, amely ezüsttel és vörössel sakkolt mezőt mutat és ebben az esetben Horvát-Szlavón-Dalmátországokat egységesen jelzi.”10 A végrehajtási rendelet szerint 11 a magyar kiscímer pajzsába ekként bekerült a horvát szimbólum. Ezzel — a Monarchia államai közötti közjogi viszonynak megfelelő — címerrel nem készült fémpénz vagy bankjegy. A történelem hamarosan elsodorta a dualista birodalmat, és az őszirózsás forradalom eredményeként létrejött 1918. november 16-án a Magyar Népköztársaság. A köztársasági államformának megfelelő felségjelvényt is megállapította a Károlyi-kormány az 5746/ 1918 M. E. számú rendeletében. A rendelet 1. §-a szerint „a Magyar Népköztársaság címere abban tér el az eddig használt állami kis címertől, hogy a címerpajzson nyugvó királyi korona és a hármashalom középső részén volt nyílt korona elmarad... A címerpajzs körvonalai legyenek egyszerűek. Pajzstartó alakoknak, a címerpajzsot övező lombdíszek, vagy a köztársasági államformához illő egyéb ízléses díszítésnek alkalmazása szabad.”12 A katonai és külpolitikai helyzetnek megfelelően a 4. § kimondta, hogy a „Népköztársaság nagyobb (közép vagy egyesített) címerének megállapítása későbbi időpontra marad.”13 A polgári demokratikus Népköztársaság nehéz gazdasági-pénzügyi viszonyai miatt nem került sor érme és bankjegy kibocsátásra a címerrel. 1919. március 21-e után ennek a címernek a használata is megszűnt. A Tanácsköztársaság a nemzetközi munkásmozgalom jelvényeit használta hivatalos megnyilatkozásain. A proletárállam érmetervezetein is a munka és a szabadság szimbólumai jelentek meg. (lásd Huszár: 2238 és 2239).14 A Tanácsköztársaság bukása után az 1920: I. tc. visszaállította a királyság államformáját. Az ország címeréről az 1920. március 17-én kiadott 1700/1920. IM. E. számú rendelet rendelkezett, amely kimondta az Osztrák—Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzését. A rendszeresített pecsétrajz a korona nélküli kiscímert ábrázolta. Az ezt követően 1920. március 18-án kiadott 2394/1920. M. E. számú rendelet kimondta, hogy hatályban maradnak azok a törvényes rendelkezések is, amelyek értelmében a magyar állam címerein a magyar állami főhatalom jelképéül a szent koronát kell alkalmazni.15 Az első világháború és ennek jogi lezárását jelentő trianoni békeszerződés értelmében a területében nagymértékben megfogyatkozott