Az Érem, 1989 (45. évfolyam)
1989 / 1. szám - Óvári Ferenc: III. századi antoninianusok gyakorisági sorrendje. (I. rész)
III. századi antoninianusok gyakorisági sorrendje ÓVÁRI FERENC /. rész. III. Gordianus ezüstpénzeivel viszonylag gyakran találkozhat a gyűjtő. Mivel a fiatal császár több mint 5 évig uralkodott (238-244), így nagyon sokféle hátlapfelirat (legenda) található a pénzein. Az előlapon ugyan csupán háromféle felirat olvasható (kivéve néhány nagyon ritka pénzt) de ezek a hátlapi legendákkal variálódnak. A császár uralkodása kezdetén „IMP CRES MANT GORDIANVS AVG” felirat olvasható a pénzein. (Az előlapi legendák egybefüggőek, nem tartalmaznak helykihagyást.) Ezt követően egy rövid ideig „IMP CAES GORDIANVS PIVS FEL AVG” felirattal találkozhatunk. Az érmek döntő többségében azonban az „IMP GORDIANVS PIVS FEL AVG” legenda olvasható. Az előlapi feliratok terén tehát könnyen eligazodhat még a kezdő gyűjtő is, de nem így a hátlaplegendák között, ahol számos változat létezik. Hosszas munkával összegyűjtöttem 52 olyan III. századi római pénzlelet leírását, amelyekben több ezüstpénz található III. Gordianus császártól. A pénzeket a ROMAN IMPERIAL COINAGE (RIC) katalógus IV/III. kötete alapján rendszereztem és összesítettem. Ezt követően gyakorisági sorrendbe válogattam össze, kezdve a leggyakoribbal és befejezve a legritkábbal. Ezt a gyakorisági sorrendet bocsátom most rendelkezésre az alábbi táblázatban. Az adatok egy részéből készült összesítést már közöltem a NUMIZMATIKAI KÖZLÖNY 1977/78. évi számában, de az elmúlt 10 évben az adatok nagy mértékben bővültek, számos újabb leletleírást dolgoztam fel, így most a sorrend részint pontosabb, részint pedig itt közlöm már a ritka pénzek adatait is. A táblázatban 25.440 db pontosan meghatározott antoninianus (illetve dénár) szerepel. A táblázatból megtudható, hogy az egyes típusokból hány példány található az 52 leletben összesen. A RIC katalógusszámot a példányszám követi, majd megadom a hátlapfeliratot is. A táblázatban első helyen szerepel a VIRTVTI AVGVSTI hátlapfeliratú antoninianus, mint a leggyakoribb típus. A táblázat gyakorisági sorrendje nagy vonalakban megbízhatónak tekinthető, mivel óriási mennyiségű pénzdarab (25.440 db) előfordulási adatai alapján készült. Kisebb változások azonban elképzelhetők egy-egy újabb lelet felbukkanásakor. Ugyanakkor nagyon jó támpontot nyújthat mind a gyűjtés, mind pedig a kutatómunka során. A felsorolás tartalmazza III. Gordianus 12 féle dénárjának is a gyakorisági adatait. Ezekre a dénárokra a hátlapfelirat után zárójelben hívom fel a figyelmet, noha erre a RIC katalógusszám is egyértelműen utal. Ahol a hátlapfeliratok és az előlap legendái is megegyeznek, ott zárójelben rendszerint utalok a hátlapábrázolásra is. Helyszűke miatt a feldolgozott leleteknek csak a közismert elnevezését adom meg, amelyek a lelőhelyekre utalnak. A leletek pontos irodalmi hivatkozása több korábbi munkámban hozzáférhető az érdeklődők számára. (1. alább az irodalmi hivatkozásokat.) Tehát a felhasznált leletleírások a következők: Apetron, Baláca, Beachy Head, Budaörs, Carnuntum, Dorchester, Dolino, Enying, Gorsium, Glibovac, Görgeteg, Jablanica, Jagodina Krusevac, Kistormás, Nanterre, Nagyberek, Smederevo, Schwarzenacker, Serrania, Smyrna, Szakcs, Szalacska, Tulln, Tengelic, Korong, Sztálinváros, Neuhofen, Solymár, Singidunum, a belgrádi múzeum egy ismeretlen eredetű lelete, Limersheim, Hochneukirchen, Totes, Etaples, Chatenay-sur Seine, Yonne, Alonnes, Rouvroy-les-Merles, Nievre, Matishall, Plevna, Ruscsuk, Üskük, Elveden, Sully, Caister, Törökország délkeleti része, Lime-Street, Bruckendenburg, Doncaster, Bajat. 2