Numizmatikai Közlöny, 1987-1988 (86-87. évfolyam)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Harkányi Ede plakett története
A mű megformálására a legkitűnőbb, rendszerint szabadkőműves művészeket kértek fel és nagy gonddal vitatták meg a legapróbb részleteket is. A szóbanforgó plakettet 1-2 (1. kép) a legradikálisabb páholy, a „Martinovics”-páholy készíttette el. Ez a páholy az általános, titkos, egyenlő választójog kivívását, a felekezetektől független, kötelező és ingyenes népoktatást, minden téren a demokratikus átalakulás megvalósulását tartotta elsőrendű szabadkőművesi feladatának. E célok szolgálatában állt Harkányi Ede is, a páholy fiatal alapító tagja. Harkányi Ede 1879-ben született Budapesten, vagyis 28 évesen lett a Martinovics páholy tagja, író és szociográfus volt. A budapesti, majd a lipcsei egyetemen tanult, ahol doktori és ügyvédi oklevelet szerzett. Négy nyelven írt és beszélt. Részt vett a TT (Társadalomtudományi Társulat) megalapításában Pikter Gyulával és Somló Bódoggal. A TT és a Társadalomtudományok Szabad Iskolája (a mai TIT őse) titkára és tanára, a Szabadgondolkodás Magyarországi Egyesületének alelnöke volt. „A magyar társadalom sokféle gazdasági és kulturális nyomorúságát fájdalmas keserűséggel szemlélte és e keserűség korbácsa s a nyomorgók, szenvedők helyzetének javítására irányuló szenvedélyes szeretet hajtotta őt a tömegek gazdasági, kulturális felemelésére vezető reformok lelkes munkálására.”4 Művei: A holnap férfiai (1904), A holnap asszonyai (1905), A nőfelszabadítás eszközeiről (1906), Babonák ellen (1907), Az úgynevezett reform-országgyűlés (1908), megjelenésükkor újszerűségükkel,5-11 meggyőző érvelésükkel hatottak. Sok cikket írt magyar és külföldi folyóiratokba. A „Huszadik Század” állandó munkatársa volt.12-16 A fiatalon elhunyt Harkányi Edéről — Dr. Bókay Árpád nagymester az egész magyar szabadkőművesség, Jászi Oszkár, a „Huszadik Század”, a Szabad Iskola, A Galilei kör, Jászai Samu, a szervezett munkásság, Pikter Gyula, a Társadalomtudományi Társulat, a fiatal Szakasits Árpád a Szabad Iskola diáksága nevében, sőt még az ellenséges tábor képviselője, Farkas Pál is —elismerően szólt.17-18 önzetlenségét, elvhűségét, tehetségét, világos gondolkodását, bátorságát, lelkesedését, szorgalmát dicsérték megindult szavakkal. Mindnyájuk elé példaképpen állították: Harkányi Ede jelentőségére vallanak az ország minden részéből érkező részvétnyilatkozatok. Személye országszerte ismert és közkedvelt volt, halála családján kívül az egész szabadkőművesség, sőt a haladás egésze számára jelentett nagy veszteséget.19 A levéltári iratokból kitűnik, hogy emlékét több módon igyekeztek megőrizni. Évről-évre testületileg megkoszorúzták a sírját. Tiszteletére ösztöndíjat alapítottak.20 Harkányi Edét lefestették és a Martinovicspáholy plakettet készíttetett az emlékére.21 Dr. Polacsek Károly ügyvéd testvér javasolta először, aki — mint erről a páholy jegyzőkönyve 1909. XII. 3.-án megemlékezik - „a plakett készítése ügyében Székely és Jászi testvérrel együtt eljárt Teles Ede22 és Vedres Márk23 szobrászművészeknél és nevezettek ajánlatait előterjeszti”. Az ügy fontosságához méltóképpen „előkészítő bizottsághoz utalják” a plakett kérdését. Előbb Vedres Márkot bízták meg a megalkotásával, majd pályázatot írtak ki,24 mert úgy látszik elhamarkodták a döntést. Marschal Géza javasolta, hogy kérjenek tervvázlatot. Két pályamű érkezett.25-26 Gerő Ödön 27 véleményezte, majd a bírálattal olyan nagyságokat bíztak meg, mint Teles Ede és Kernstock Károly.28 Utánuk — minthogy a műalkotás művészi becsében már kétség nem lehetett — a páholy teljes tagsága is több alkalommal megvitatta a plakett eszmei értékeit, valamint élethűségét. Csak ezek után készült el a Harkányi Ede plakett.29 „Szép vonalritmus, nemes formaszerepeltetés, megkapó egyszerűség, egyszerre gondoltság és egyetértés