Numizmatikai Közlöny, 2003-2004 (102-103. évfolyam)
TANULMÁNYOK - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az első magyar tűzzománc jelvény gyárban készült iskolajelvények katalógusa. (4. rész)
gyetem gyakorló iskolájaként. A most bemutatásra kerülő, a Széchenyi család címerét is ábrázoló, koronás jelvényt ekkor viselték. Az iskola diákja volt Fejér Lipót és Kodolányi János. Miskolcon 1869-től működött református iskola. Református reálgimnázium, később a diákok a Lévay Gimnázium jelvényét viselték. 1917-től a megszűnt ungvári főreáliskola utódaként működött. Magyar Királyi Állami Hunfalvy János gimnázium. Minden átszervezés más-más jelvényt tett szükségessé. Az üzem kitűnő termékeit már jól ismerték Miskolcon. Orosházán már 1891-ben volt evangélikus iskola. Az Orosházi Evangélikus Gimnázium fehér alapon kék szegéllyel ellátott, kék kezdőbetűs, ízléses jelvényét 1937-től 1948-ig, az államosításig viselték. Mezőkövesden 1911 és 1948 között hordták a diákok a matyó mintát jelképező stilizált tulipános, közepén fehér és zöld színeket is mutató, felirat nélküli ékszerszerű jelvényt a római katolikus főgimnáziumban. Rajzát az iskola rajztanára készítette. Kisvárdán már 1910-től volt iskola. Az állami főgimnáziumot 1922-től 1924-ig nevezték el Bessenyei Györgyről. Ebben az időszakban készült az iskola mindkét jelvénye. A város címerét bemutató páncélos kart zöld félkoszorúval ábrázolja a sapkapajzs, és ennek egyszerűsített változatát a fazonjelvény. Kőszegen a Szent Domokosrendi Nővérek vezetése alatt álló római katolikus elemi iskolai tanítóképző és polgári leányiskola már 1926-tól működött. Az Állami Líceum és Tanítóképző Intézet jelvényén csőrében kardot tartó aranyszínű madár is látható. Tetszetős kék keretes pajzs alakú jelvényét 1935 és 1947 között rendelték meg. Nagykanizsán a Notre Dame női kanonokrend szerzetesei vették át az 1931-ben, a Nagykanizsai Iskolaegyesület által alapított iskolát. Leánylíceumot működtettek az 1948-as államosításig. Ennek a jelvényét rendelték meg az Első Magyar Tűzzománc Jelvény gyárban a kék-fehér színben, a szerzetesrend jelképeit feltüntető rajzzal. 1926 és 1939 között működött Nyíregyházán a Leánykálvineum. Az iskola rajztanára tervezte a jelvényt, és Ravasz Sándor püspök jóváhagyásával vált az iskola hivatalos jelvényévé. A rajta látható madarat a püspök javaslatára változtatták sirályról galambra. A szeretetet kívánta a művész kifejezni az égő szívből kiáramló sugarakkal. 1938 és 1944 között működött Nagysurányban, a visszatért Felvidéken a magyar állam fenntartásában a Magyar Királyi Állami Szlovák Gimnázium. Ebben a faluban sok volt a szlovák, kevés az értelmiségi. A helyi polgári iskolában helyezték el a tanintézetet.. Nyíregyházán 1940 és 1943 között működött az Állami Líceum. Ennek gazdagon díszített jelvénye a nemzeti jelképekkel a hazafiságra, a kereszttel a vallásosságra emlékeztet. Körmenden a gimnázium 1946-tól a község kezelésében működött. A jelvény Körmend oroszlános címerét ábrázolja. A második világháborút követő időből való a század elején alapított, nagy múltú polgári iskola utóda, Kál állami gimnáziumának jelvénye, az akkoriban szokásos nyitott könyvvel és rajta átfektetett tollal. Kecel általános iskolájának és gimnáziumának jelvénye - kétféle méretben -, amely teljesen a barcsi hasonló iskola jelvényének mintájára készült. Kunszentmárton Állami Általános gimnáziumának jelvénye, amelyik később József Attila nevét vette fel a megfelelő szöveggel ellátott új jelvénnyel. Monoron a József Attila Gimnázium, Nagybajomban a Csokonai V. Mihály Gimnázium is ebben az időszakban készíttettek jelvényt. Kiskunmajsán az Állami Általános Gimnáziumot 1956-ban alapították, ez az évszám látható a jelvényen is. A Péceli Reálgimnázium piros pajzsán az iskola nevének rövidítése olvasható. Kazincbarcika és Komló gimnáziumi jelvényein a ipari élet jelképeit ábrázolták, az ebben a korban szokásos nyitott, fehér könyvön átfektetett arany tollal pedig a kultúrára utaltak. Főiskolák, egyetemek Ebben az anyagban több felsőoktatási intézmény jelvénye szerepel. Ezek mind mintájukkal, mind kivitelükkel beleillenek a többi jelvény sorába. Kalocsán a polgári iskolát már 1869-ben tanítónőképzővel egészítették ki. Később óvónőképző és líceum is indult. Kiskunfélegyházán, Kőszegen, Nagykőrösön és Nyíregyházán is tanítóképző intézet készíttetett jelvényt az üzemben. A kiskunfélegyházi és a kőszegi jelvény is nagy méretű, karmai között kardot tartó madárdísszel ékesítve, a magyar címerrel hangsúlyozva a nemzeti jelleget. Mindkét intézmény az állam felügyelete alá tartozott. Az ugyancsak állami nyíregyházi tanítóképző jelvénye egész eseményt rajzol meg. Egy tanító látható