Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1
A MAGYAR SZÓFEJTÉS ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE. 3 mindenből mindent ki lehetett magyarázni. Nem volt az a lehetetlen hangváltozás, amelyet a szók magyarázatánál meg ne engedtek volna; szabad volt egyes betűket, egész szótagokat közbeszúrni és viszont elhagyni, szabad volt a legkülömbözőbb jelentéseket összeegyeztetni, ha valakinek eszébe jutott, hogy két szónak azonos eredetét bebizonyítsa. Ez a féktelen etymologizálás mint valami betegség öröklődött egyik nemzedékről a másikra, az ókor egész tudományos tevékenységén végig és később valóságos rendszerbe öntik, az őrületesség számára módszert teremtenek)) (WHITNEY 639. 1.). A görögöknek etymologiai játékait az ú. n. Etymologicum Magnum és az alexandriai iskolából való több más munka részletesen fönntartotta számunkra. Ezekből csak ízelítőül közlöm a görög etymologusoknak egyik alapelvét, azt t. i. hogy «a szóval ugyanaz történik mint a vele megjelölt dologgal». Ezen elvből kifolyólag aztán a philetes «tolvaj» szót pl. a hyphelesthai igétől származtatták, s avval magyarázták a hy szótagnak állítólagos hiányát a philetes szóban, hogy a tolvaj is hiányt okoz. A rómaiak mindenben utánozták a görögöket s így utánozták az etymologia balgatag, nevetséges alapelveiben is. így jutottak pl. hozzá, hogy a lucus berek, liget szót a non lucendo-ból származtatták, «mivel a nap nem süt benne.» Ez az etymologia az egész világon elterjedt szálló igévé lett, de nem egyedüli a maga nemében. A görögök kal antiphrasi vagyis az ellentétes jelentésű szóból való származtatásának képtelen elvét értékesítve szintén megtaláljuk a rómaiaknál még olyan külömben higgadt írónál is mint VARRÓ. EZ a párkák nevét a parcus «kímélő, takarékos)) szóból származtatja, «mivel senkit se kímélnek, quia nulli parcant»; a coelum «ég» szót a coelatum «eltakart» szótól,«mivel nyitva van», a bellum «háború»-t a bellus «szép»-től«mivel semmi szép sincs rajta», ellenben a foedus «szövetség» szót a foedus «rút» szótól, «mivel semmi rút sincs benne» (WHITNEY 656.1.). — (W. O. LERSCH: Sprachphilosophie der Alten. STEINTHAL : Geschichte der Sprachwissenschaft bei den Griechen und Kömern.) A görögöknek és rómaiaknak ez a játékszerű etymologiája uralkodott az egész középkoron át, sőt elhúzódott egész a legújabb időkig, egész a XIX. századig, míg a mai nyelvtudomány megalakult. Nem csoda, hogy VOLTAIRE az etymologiát gúnyosan így határozta meg: a L'étymologie est une science ou les voyelles ne