Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1985 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1985-02-01 / 1. szám
A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1985. FEBRUÁR HO A Munkácsy ifibrigád Kléba Piroska, a nyíregyházi fermentáló üzem Munkácsy ifjúsági szocialista brigádjának vezetője a technológiai ellenőrző laborban gyártásközi mintát értékel. — Riportunk az ifibrigádról a 3. oldalon. (Gaál Béla felvétele.) Fejlődő munkahelyi demokrácia, új módszerek a bérezésben Jóna Pál igazgató megvalósításának Megkértük Jóna Pál elvtársat, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat igazgatóját, hogy idei első lapszámunkban nyilatkozzék, milyen módon kívánják megvalósítani a vállalati célokat az új szabályozó rendszer keretei között. — Már elöljáróban is kiemelhetem, hogy a munkahelyi demokrácia fejlesztésével és a teljesítménytől függő differenciáltabb bérezéssel akarjuk megalapozni célkitűzéseink teljesítését. — Az üzemi demokrácia különböző fórumain értékeltük vállalatunk elmúlt évi gazdasági és társadalmi munkáját és megvitattuk az idei célkitűzéseket. Egyértelműen megállapítást nyert, hogy az elmúlt négy évben bekövetkezett dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődésben, a gazdálkodásban érzékelhető kedvező tendenciák fokozódó érvényesülésében jelentős szerepe volt a munkahelyi demokrácia erősödésének és a differenciált anyagi ösztönzésre irányuló törekvéseknek. Ugyanakkor tárgyilagosan el kell ismernünk, hogy a legtöbb tartalékkal éppen e két területen rendelkezünk. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei is kiemelt fontosságot tulajdonítanak a munkahelyi demokrácia fejlesztésének, érdemi érvényesülésének és a teljesítménytől függő bérezésnek, anyagi ösztönzésnek. Jól megfontolt érdekeink is szükségszerűen előtérbe állítják az egyéni, csoport- és vállalati érdekek olyan viszonyának kialakítását, amelyben az egyén és csoport jobban érdekelt a vállalati célok megvalósításában. Még szélesebb körben kell kibontakoznia dolgozóink alkotó, kezdeményező készségének. Ugyanakkor a bérekben, keresetekben sokkal differenciáltabban kell kifejezésre jutnia a jobb minőségű, alkotó jellegű munka megbecsülésének. — Hogyan alakul mindez az új szabályozó rendszer keretei között? — Az új szabályozó rendszer ránk fokozott terhet ró más ipari vállalatokhoz képest, mivel nemcsak termelő, hanem készletező vállalat is vagyunk, és a három százalékos vagyonadó egymaga közel 50 százalékkal csökkenti érdekeltségi alapunkat. A piaci versenyképességünkhöz szükséges beruházások, dolgozóink keresetének növelése csak munkánk hatékonyságának további növelésével biztosítható. Ez pedig elképzelhetetlen dolgozóink alkotó, kezdeményező készsége és megfelelő érdekeltsége nélkül. — Milyen kapcsolatban van az új vállalatirányítási rendszer és az üzemi demokrácia? a vállalati célok alapjairól — Az új vállalatirányítási rendszerre való áttérés vállalatunkat — sajátos feladatkörénél fogva — egyelőre nem érinti. Továbbra is a MÉM irányítása alatt maradunk. Az a körülmény, hogy nem lépünk a vállalati önigazgatás magasabb fokára és nem vállalati tanács, illetve választott vezetőség fogja irányítani a vállalatot, közel sem jelenti azt, hogy az üzemi demokrácia érvényesülésében hátrányosabb helyzetben vagyunk. — Az üzemi demokrácia érvényesítése elsősorban tőlünk, nem pedig a formától függ. Rajtunk múlik, milyen szinten gyakoroljuk. Ebben rendkívül fontos és felelősségteljes szerepet töltenek be a gazdasági vezetők alsó, középső és felső szinten egyaránt — és a partner társadalmi tisztségviselők. — Miként fog alakulni 1985- ben és a következő években az érdekeltségi rendszer? — 1985-ben tovább kell fejlesztenünk vállalaton belüli elszámolási érdekeltségi rendszerünket. Az önálló vállalati gazdálkodás több év óta tapasztalt előnyeit megsokszorozhatjuk, ha még jobban kiterjesztjük a vállalaton belüli egységek, üzemek tevékenységére. — Természetesen nem arról van szó, hogy vállalaton belül önálló elszámolási rendszert vezetünk be. Termelő üzemeink kis mérete ezt már önmagában is indokolatlanná teszi. Viszont az reálisan megvalósítható cél, hogy azokat a költségeket, amelyek üzemi működési területen merülnek fel és befolyásolásuk is üzemi hatáskörbe tartozik, szembeállítjuk egy belső elszámolási áron számított teljesítményértékkel. A különbözetként mutatkozó „üzemi nyereség” elsősorban tendenciájában jól érzékeltetné a vállalati eredmény változásához való üzemi hozzájárulást. A vállalati költség és eredmény alakulásához való jobb viszonyulás érdekében szükség van az ösztönző és ugyanakkor szankcionáló elemek alkalmazására is. Bízom benne, hogy a vázolt rendszer ez évben alapos megvitatás után bevezetésre is kerül és kedvező hatással lesz üzemeink tevékenységére. — Konkrétabban: mit vár ettől a rendszertől? (Folytatás a 2. oldalon) Téli szállítmány a nyíregyházi központ treppjénél. (G. B. felv.) A munkaverseny eredményei nyomán Teljesített vállalások 50 szocialista brigádjának kezdeményezésére vállalatunk egész dolgozó kollektívája csatlakozott a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, valamint az MSZMP XIII. kogresszusa tiszteletére indított országos méretű munkaverseny-mozgalomhoz. Vállalásainkban célul tűztük ki, hogy a belső tartalékok további feltárásával, a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázásával javítjuk gazdálkodásunk hatékonyságát. A vállalat kollektívája teljesítette vállalását. Ennek eredményeként sikerrel oldottuk meg a fajtaössztétel javítását, jelentősen növeltük a tőkés exportot, túlteljesítettük eredménytervünket, dolgozóink keresetét 5,700-kal emeltük, javítottuk dolgozóink munkakörülményeit és szociális helyzetét, kedvező feltételeket teremtettünk vállalatunk továbbfejlődéséhez. A vállalások jelentős része a belföldi fogyasztói igények maradéktalan kielégítésére és az export fokozására irányult. Teljesítésükkel elértük, hogy az igényesebb, értékesebb, jól exportálható Virginia jellegű dohányfajták terméshozama közel 100 kg-mal haladta meg az előző két év viszonylag magas terméshozamát. A Virginia fajtaicsoporton belül sikeres fajtaváltást valósítottunk meg, a kedvezőbb érési idejű, jobb minőséget adó fajták kerültek előtérbe. Az eredményt mutatja, hogy az előző évinél közel 100 tonnával több AV választékú dohányt vehettünk át a termelőktől. Az exportalapanyag biztosítása érdekében a vállalt 1000 tonnával szemben 1260 tonna Virginia jellegű dohány átválogatását végeztük el, aminek eredményeként 100 helyett 156 tonnával nőtt a legértékesebb exportalapanyag mennyisége. Mindezen túl a válogatás 4,2 millió forint termelési értéknövekedést eredményezett. A több exportalapanyagból több árualapot biztosítottunk export céljára. A Virginia fajtákon túl 354 tonna exportárualapot termeltünk az egyéb fajtákból is. Végül is tőkés exportunk a bázis 481 tonnával szemben 751 tonnában realizálódott, rubel elszámolású exportunk azonos szinten maradt. Az anyagfelhasználás javítására tett vállalásainkat jelentősen túlteljesítve igen jó eredményt értünk el az önköltség csökkentésében. A tervhez viszonyított megtakarítás mind a dohányanyagnál, mind az energiáknál jelentős. Az anyagfelhasználási mutató a fermentált dohánytermelésnél a vállalt 0,5 százalékkal szemben 3 százalékkal, a mesterséges szárításnál 1 százalékkal szemben 2,9 százalékkal csökkent. A tervhez viszonyított fajlagos technológiai fűtőanyag- és energiafelhasználásunk a vállalt 3 százalék helyett 3,5 százalékkal volt kevesebb. A tervhez viszonyított közvetlen költséghányad-csökkenés legjelentősebb tényezője az anyag- és energiafelhasználás csökkentése, de hozzájárultak még a következők is: (Folytatás a 2. oldalon)