Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-29 / 23. szám

2 Mi van Wilsonnal? Bécs, január 28. Az „Idho de Paris" jelentése szerint a washingtoni angol követ, Lloyd George visszaérkezett hazájába anélkül, hogy sikerült volna neki hivatalát átvenni, állítólag mág tíz más diplomáciai kép­viselő várja az alkalmat, hogy megbízó­leveleiket átnyújthassák az elnöknek. Nem tudják még, hogy Lord Grey vissza fog-e térni egyáltalán Washing­tonba. Új választások Csehországban Bécs, január 28. Mint a „Narodni Politika" jelenti, a nemzetgyűlés programmján elsősorban az alkotmánytörvények, a védtörvény, a budget és egyes pénzügyi és adótörvé­nyek állanak. Államnyelvük­­ elfogadja, a német hivatalnokok cseh lesz kötelez­tetnek a cseh nyelvet bizonyos határidőn belül elsajátítani. Nagy ellentétek vannak a pártok közt a területi beosztás tekintetében, va­lamint a szenátus kérdésében. A januári ülésszak igen rövid lesz. A választói törvény elfogadása után a parlament működése véget ér és kiírják az új vá­lasztásokat. Ezek március első felében fognak lefolyni. Hogyan lehet az oroszországi foglyokat hazahozatni ? Rengeteg pénzbe kerül Több ízben megemlékeztünk már arról, hogy hogyan lehet az oroszországi hadifoglyokat hazahozatni. Most egy svájci missziónál működő magyar ember ez ügyben következőket közli : Minden egyes hadifogolynak utazási és más költségekre 200 dollárt kell kül­deni s ezenkívül sürgönyköltségekre 30 svájci frankot. Ezt az összeget a magyar és osztrák hadifoglyok hazaszállítását irányító svájci különítményhez, Bem­, kell küldeni. Dollár helyett más pénzt, mint pl. sterlinget, lejt vagy frankot is lehet küldeni. Svájci vöröskereszt, sem pedig az átutalással foglalkozó svájci ha­tóságok a foglyok hazautazásának ke­resztülvihetőségéért, semminemű felelős­séget nem vállalnak, csupán a hozzájuk átutalt pénzek továbbítására vállalkoznak. Sőt a svájci misszió jelentése szerint hadifoglyok egyénenkénti hazautazását nem a engedélyezik az illetékes hatóságok. A foglyok hazaszállítása ezen a módon volna csak lehetséges, ha többen 5—600 an állnának össze e célból. Ha tekintetbe vesszüik a árfolyamát a magyar koronához dollár­rai képest, úgy a 206 dollár kereken 35000 koro­nának felel meg. Ilyen összeg elküldése még akkor is jól jön a szegény hadifo­golynak, ha nem útiköltségre költi, mert legutóbbi jelentések szerint az oroszor­szági, főként a szibériai hadifoglyoknak bizony igen nehéz a helyzetük. Mezőgazdasági gépek beszerzése Egy újságíró beszélgetést folytatott Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter­rel, a gazdasági helyzetről. A miniszter többek közt elmondotta, hogy a földmivelésügyi kormány sürgő­sen gondoskodni fog a mezőgazdasági gépekben beállott nagy hiány pótlásáról. Tárgyalások folynak Svédországgal, Hol­landiával és Csehországgal gépek beho­zatala dolgában, a feltételek azonban a nagy valutakülönbözet miatt­iak. Szó van arról is, hogy az igen súlyú­említett országoknak mi bort adnánk cserébe gépért. A kormány mindenesetre gondos­a­kodni fog, hogy tavaszra a gazdákat mindenütt, különösen a Tiszántúl, ahol a legnagyobb a hiány, ellássák mezőgaz­dasági gépekkel. Hatvan-száz milliós ren­delést akar foganatosítani a kormány, számít a magyar gépiparra is, amelynek ajánlatát a jövő hétre várják. Mii­e Wilsont elnöknek Bukarest, január 21. A Le Petit Párisien kiküldötte Was­hingtonból irja : Wison elnöknek jelölése az utóbbi időben széles körben képezte a beszéd tárgyát. A New York World hivatalos lap tegnap reggeli számában erre nézve eze­ket írja: „Nem hisszük, hogy Wilson elnök valamiképen reménykedjék újra megvá­lasztásában. Egyetlen őszinte barátja sem kívánhatja ezt az elnöknek, hogy fényes karierjét ilyen nagy zuhanással végezze, — mert ez igazán leesés volna. Azt várják, hogy az elnök, egészsége kevésbé kielégítő — maga kinek is­merje el megnyitó beszédének utolsó sza­vait, melyet a Jackson bankettjén fog­nak felolvasni (Dimineata.) — Utazási igazolványhoz szük­séges orvosi bizonyítvány blanket­ták kaphatók a Jóba-nyomdában. 1920 január 29 A marnéi csata titka Kluck tábornagy nyilatkozik vereségéről Az Echo de Paris tudósítója legutóbb felkereste Németországban Kluck marsall, aki 1914-ben a sorsdöntő marnei csatát Joffre francia generalisszimusszal szemben elvesz­tette. A tábornag­gyal lefolytatott interjút a francia újságíró a következőképen írta le: — Kluck marsal erélyes vonású, karak­terisztikus fejű, őszinte kinézésű, talpig katona Egyáltalán nem diplomata. Gondolatait őszin­tén, kerülgetés nélkül, katonásan adja elő. Éppen most írja utolsó lapjait a marnei csatáról. Bevallja abban emlékiratának is nyíltan, hogy a győztes Joffre volt, aki éles szemmel előre látta a következményeket és aláírta a rendeleteket. Lehet, hogy Gallieni, Páris védel­mezője nagyobb tehetségű tábornok, azonban nem ő parancsnokolt a döntés alkalmával Charleroinál. Joffre túl sok erőt összpontosított a centrum ellen, nem tartotta szem előtt a né­met szárnyak mozgását és visszavonulása is túl hamar történt. Inkább kellett volna áldoza­tokat hoznia. Tüzérségét is ott hagyhatta volna a lassú visszavonulásnál, hiszen az ellenség kezében úgyis csak ócska vas. — Mindez azonban — jegyezte meg Kluck — csak jelentéktelen részletkérdés. Az én szememben Joffre jeles hadvezér, akinek el kell ismernem érdemeit. A Marne melletti csata előtt kiadott rendeletei fényesen bizonyít­ják, hogy nagyon jól felfogta a veszély súlyát. Belátta, hogy Páris vesztével elveszett volna Franciaország­­­ is. Páris Franciaország szíve, amelyet azonfelül még négyezer ágyú védett. Ezt sem téveszthette szem elől. Kluck mindenről szerűen és becsületesen tartózkodás nélkül egy­nyilatkozik A harc részleteiről ezt a pár sort mondotta a tudó­sítónak : — Manoury seregeit visszavertem volt. Annyi autót és társzekeret hagyott az uton, hogy alig tudtuk félrehuzatni, hogy gyorsabban haladhassunk előre. Ekkor megjelent előttünk egy ezred francia lovasság és nem számított őrült vakmerőséggel belerohant gépfegyvere­inkbe és tüzérségünk közé. Sikerült áttörnie vonalunkat. Ezzel megadták a vészjelt, már bekeritelt katonák és tisztek ugrálnak le az autókról, leszerelik a gépfegyvereket, puskát kapnak kezükbe és pillanatok alatt egész csatárláncot vonnak az út mellett néhány száz méter hosszúságban. A francia lovasság puska­harcba bocsátkozik velünk, összekaszabol né­hány századot, letiporja az ellenállókat. Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, gyermek patent harisnyák minden nagyságban, női- és férfi harisnyák nagy választékban a Hungária Cipőgyár üzletébe, Nyíregyháza, z:íS:

Next