Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-22 / 242. szám

I Nyíregyházi, október 21. Lelkek egysége. Szabó Dezső, a forradalom tanúságait lélekválsá­gok árán, átélések, megbánások, penitenciák árán meglátó és uj lelki virradatra jutó ifju magyarság izzó csillaga, a drága kincset, amelyet a jelenből kibányásznunk kell s amelynek aranyértékével szabad jövőnket megválthatjuk, a lelki egy­ségben keresi. Úgy lesz-e ma a ma­gyar közélet kohója, hogy abból ez a színarany, a lelkek egysége vá­lasztódna ki? A kohó mindenesetre forrásban van, iszonyú tűz lobog alatta, a szenvedés tüze. De véd-e mindenki ? Van szenvedő szén­me­nekült, szenvedő tisztviselő, mun­kás és szenvedő minden öntudatos, sorsától visszadöbbenő magyar. Van­nak azonban a cinizmus aszbeszt­jébe takart lelkek, akiket hiába nyaldos a láng. A szenvedők ös­­szébb kerülnek, eggyé forrasztód­nak és a nagy magyar égésből, las­san kiválik az egységes lélek. Ez a komoly szent egység fog paran­csolni, ez fog kormánykerékhez állni és imperative dönteni ennek a vergődő országnak ügyeiben. A cinikusak, az önösségből vagy vak gyűlöletből betegen tülekedők el fog­nak némuttatni. Forr a szenvedély tüzén a magyar kohó, meg-meg csil­lan a kiváló arany érc: a lelkek egy­sége. | Bodó Pál| Olyan szokatlan és hideg ez a név: Pál, amikor őt mindnyájan Pali bácsi­nak hívtuk, mert ez a név nőtt a szí­vünkhöz. Ezen a néven szerette, tisztelte és becsülte őt mindenki. A régi tábla­bírák kiveszőben levő típusából való volt, azzal a sajátos életfilozófiával, amely nem illeszthető bele a mai idők cinikus modorába. Mindig jókedvű volt, mindig mosolygott, az élet gondjai végigsuhan­tak fölötte anélkül, hogy érintették volna. Erős, szívós természete a legutolsó időkig dacolt minden betegséggel, még csak utól nem érte őt is mindnyájunk végzete. Haláláról családja a következő gyászje­lentést adta ki. Alólí­ottak a nagyszámú rokonság nevében és mélyen megszomorodott szívvel, fájdalomtól megtörten tudatjuk,hogy a felejthetetlen jó apa, após és nagyapa szelefarmosi Bodó Pál nyug. kir. járásbiró, életének 77 éves korában, halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó a hó 20-án csöndesen elhunyt. Megboldogult földi maradványai folyó hó 22-én délután fél 3 órakor fog a Viz utca 33 számu gyászház­ból a róm. kath. egyház szertartás szerint a Morgó sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 22-én délelőtt fél 9 órakor fog a helybeli­ róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nyiregyháza, 1920. október hó 21-én. Áldás és béke lengjen porai felett! Bodó Ernő, Bodó Zoltán, Bodó Martha, Bodó Rózsa gyermekei. Bodó Ernő­né szül. Uhlarik Aranka, Bodó Zol­tánná szül. Eördögh Ida, Greksa Lajos, Bodó L. László menyei és vejei. Greksa Gyurka, Bodó Lacika unokái. ím október SS Indítvány a termésrendelet módosítására Rekvirálás helyett gabonaadó Komárom vármegye közgyűlése feliratot intézett a kormányhoz, s ezt pártolás végett a tör­vényhatóságokhoz megküldötte, melyben feltárja az 1920. évi termésrendelet hiányait és a gazdák érdekeit sértő rendelkezéseit. A gabonaszükségletet a következő módon véli biztosíthatónak: 1. Minden gazda összes szántóföldjei után köteles gazdaságának katasztrális holdan­ként 40 kiló őszi búzát az államnak meghatá­rozott árban beszolgáltatni. Ez a gabonamen­­nyiség bőven fedezi a katonaság és a köztiszt­viselők részére szükséges lisztmennyiséget. 2. Ezzel szemben kijelenti a kormány, hogy az a gazda, aki a fentiek értelmében járó mennyiséget beszolgáltatta, többi terményéval a belforgalomban szabadon rendelkezik. 3. Gabonának a külföldre kivitele csak kormányengedéllyel történhetik, így a most ellátatlanok közül azok, akik sem katonák, sem nem tisztviselők, szabadon a piacon vásárol­hatják gabonaszükségletüket A kormány a katonaság és köztisztviselők részére szükséges gabonamennyiséget vásárlás útján szerezze be, előre meghatározott mérsé­kelt áron engedje át s az ekként felmerült árukülönbözet az egyenlő teherviselés elve alapján gabonaadóban vettessék ki. A nyíregyházi iskolák kapunyitása A leánygimnázium Múltkor rövid cikkben rajzoltuk meg a nyíregyházi iskolák kapunyitásánál jelenségeket s akkor a fiúgimnázium mutatkozó helyzeté­ről adtunk képet Ez alkalommal a leánygim­náziumba látogattunk el. Az iskoláról mostaná­ban többször esett szó s legutóbb a városi közgyűlésen került az évi segélyezéssel kapcso­latban megvitatás alá. Akkor főleg a tanulók felekezeti, helyesebben faji számarányát kifo­gásolták. A leánygimnáziumnak ma kétszáz-­­­három növendéke van s körülbelül húsz száza­lék az izraeliták térfoglalása. Huszonnyolcan jelentkeztek a most életbeléptetett felvételi vizsgára s valamennyien igen szép készültséget s megfelelő eredményt mutattak fel. Az egyes osztályok közül a hatodikban van a legkeve­sebb növendék, itt csak tizennégyen vannak. Az iskola több uj tanerőt nyert Az idén állot­­tak munkába Berágny Andor, Weiszer Gyula, Heitman Margit, Matán Margit, Salánky József, Mihovics József tanárok. Az iskola évi budget­je 282 000 K. Ezzel szemben 27 000 korona ii államsegélyben részesül, amelyhez mint a vá­ros 18.000 korona segéllyel járult. Az igy be­folyó 45 000 koronán kívül a kiadásokat a tan­díjból kell az iskolának fedeznie, mely bizony meglehetős magas, évi 1200 korona. igy A leánygimnázium számára az ág. ev. egyház a központi elemi iskola termeiből négyet engedett át s igy a tanítás délelőtti és dálu­táni csoportokkal felváltva folyik. A tanári tes­tület ilyen körülmények között az ötven perces tanítási órákkal kísérletezett s azok igen jól beváltak ugy a növendék, mint a tanár szem­pontjából. A leánygimnázium, melyet nemrégen Viszota Gyula dr. miniszteri tanácsos és Ady Lajos dr. tankerületi főigazgató megelégedéssel látogatott meg, átszenvedvén az itt is fosztogató román megszállást, a kezdetben rejlő nehéz­ségekkel a vezetői akarat s a tanári munka ideálizmusával küzdve meg, jelentős szép ai vatást vált valóra vármegyénk magasabb fokú leánynevelése terén. Legközelebb városunk többi iskoláiba látogatunk el. X­l I A nyugdíjas a legszerencsétlenebb az Úristennek. Ifjuságának teremtménye legszebb éveit, férfikorának erejét és egy em­beröltőn át leszűrt tapasztalatok bölcsességét áldozta föl , hogy majdan, ha megrokkant hazának, ener­giája pihenni vágyik, gondtalan nyu­galomban élje át a késő őszi­ na­pokat. Így is volt ez valamikor. A nyugdíj volt a boldogság kútfeje, az öregkor csöndes derűje. A kicsi, de biztos nyugdíj, amiből okos beosz­tással jutott mindenre, még élveze­tekre is. Manapság azonban más­ként állunk a nyugdíjjal. A nyugdíj ma egyenértékű a halállal, a nyug­díjazás a halálraítéléssel. A nyug­díjból nemcsak hogy élvezetekre nem telik, hanem semmire sem telik. Még sületlen gombra sem telik, mert az egész évi nyugdíj összevéve nem ér egy sületlen gombot. Ezért ál­dozta fel tehát a nyugdíjas egész életét, ezért dolgozott igavonó barom módjára, ezért volt becsületes, ma­kulátlan katonája az állami gépe­zetnek, hogy negyven évi szakadat­lan és pihenés nélküli munka után mint a kifacsart citromot, mint az elhasznált rongyot eldobják, hogy a kutya, is törődjön vele. Hogy korgó gyomruk borzalmas muzsikáját hallja senki, hogy erőtlen jaj szavuk is a pusztába kiáltott szó legyen. Segít­setek a nyugdíjasokon! — Előléptetés A kormányzó ur őfőmél­tósága Ricz Jenő, Pálffy Gábor és tiszaujhe­lyi Újhelyi Károly őrnagyokat alezredessé, Trajt­ler Tibor és Wack Károly századosokat őrnaggyá léptette elő. — Meghalt Zumpf Mátyás. A Korona sör­mérésének közismert és kedvelt Matyi bácsija, Zumpf Mátyás főpincér ma éjjel meghalt. Matyi bácsit a barbár oláh megszállás vitte a sir szélére. Emlékezetes még az a kegyetlenség amelylyel egy román katona megtámadta és bajonettjével nyakon szúrta Matyi bácsit, mert nem akart egy fehér kétszázkoronást felváltani. Akkor majd belehalt sebeibe s azóta is ennek kiújuló fájdalma gyötörte Temetése pénteken négy órakor lesz az Erzsébet kórházból. — Hétszázezer korona vármegyei útépí­tésre A vármegyében több atágazatban folyó munkálatokra a kereskedelemügyi minisztérium hétszázezer koronát utalt ki Szabolcs vármegye részére.­­ Tizenhatezer hadifogoly van útban hazafelé. A honvédelmi minisztérium hadifo­­­goly osztálya hivatalosan közli: A Vladivosz­tokból októberben elinduló Seharuhort 2000 hadifoglyot hoz. Ezek nagyrésze még 1914—15. került hadifogságba. November 20-án érkeznek Triesztbe. — Október 20 án indul a Maimam nevű hajó 1500 magyar fogollyal A Nansen akció hajóival újabb szállítmányok indulnak Az októ­ber végén induló Steigerwald hajón Vladivosz­tokból 1300, a november 13 án induló Frank­furton pedig 1500 hadifogoly jön. Ezeken kívül Szibériából 6000 fogoly van útban Keletszibé­ria felé, akik közül 700 magyar már megérke­zett Nikolkszba. Így előreláthatólag még ez év folyamán útbaindulnak többi hadifoglyaink is. álMAi-TlfA i-ÁM AIU->llA I AZT MIHDEHKI TUDJA. ölflPl­ia iPiI ÍPifPflP/lfH ' Had tudja meg Nyíregyháza és vidéke közön­jH111109 1 VuO i KjU IDIIUUU £.ÜO . séSe azt is, hogy legelőnyösebben cipőszükség­ ® • •••wilimi* B "Vli^WViiB VI letét a Központi Cipőáruházban szerezheti be,­­ahol tisztviselők és menekültek a szolid szabott árakból 5% árengedményben részesülnek. Takaréképület, Schwartz J. férfidivat üzlete.

Next