Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

2 MmimiL I 1912. julius 4 Bródy Ernő jelöléséről szólva, a­­ Nyirvidék­ tegnapelőtti számában egy a szerkesztőségnek küldött levelet tett közzé. Egy zsidó polgártárs írta. A levél tar­talmát, majdnem szó szerint én is elmondtam Dr. Bencs Kálmán polgármesterünknek és a Gazda Szövetség vezetőinek Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő jelenlétében, pár héttel ezelőtt, amikor először került szóba­­ Bródy Ernő jelölése. Nem a prioritást akarom reklamálni, de azt a levelet akarom kiegészí­teni. Ha én írtam volna a levélhez a beveze­tést, talán másként írtam volna, már­ csak azért is, nehogy­­ valami érzékeny lélek abból valami ijeszgetést magyarázzon ki. Bródy Ernő közéleti működését ismerjük minden elfogulatlan ember azt kifogástalan­nak kell, hogy tartsa. Kiváló képességű önzet­len politikusnak ismerjük, dúsgazdag függet­len ember lévén, közszereplése érdek­mentes is — férfias ambíció mellett, hazájának csak­ használni akarhat. Tehát minden gyanún felül áll közszereplése. Ez sem vagyok az eddigi regimnek híve sőt! Noha be kell vallanom, hogy a kormány mai összetétele sokunkat majdnem kielégít, ennek pro­grammja kedvező perspektívát en­ged a jövőre és mindamellett, hogy Bródy Ernő megválasztása ha azt tudnám, a nekem tetsző párt arányát megváltoztathatja és meg­választatása tőlem függene, bizony én is min­dent elkövetnék érdekében. Nekünk nyíregyháziaknak az országos érdekek mellett, local patriotizmust kell űz­nünk, annál is inkább, mert városunk az első alkotmányos korszak óta majdnem mindig ellenzéki képviselőt 1867?. küldött az országgyűlésekbe és ezek, ha akartak sem tehettek a városért semmit, a mindenkori kor­mányoknak mostoha gyermekei voltunk. Egyszerre, fájdalom, határszéli város lettünk forgalom és jelentőség dolgában, mérföldes csizmákban járunk, szükségünk van az intéző körök jóakaratú támogatására. Ellenzéki képviselő városunknak csak árthat. Mindezek mellett figyelembe jön a levélben hangoztatott felekezeti dolog is. Velem, a szorongatás napjaiban is, a leg­prononszírozottabb ébredő is, a legkifogásta­lanabb módon érintkezett, de ki áll jól érte, hogy egyes lelketlen izgatók, holmi torkukból élő emberek, nem fognak-e ellenem és a töb­biek ellen, sokadalmunkat provokálni ? Nem, erre nincs Hálatesten szükségünk, kell megemlékeznem, váro­sunk­­ lakosairól, hogy itt felekezeti kérdés sohasem volt. Ha néha mégis fellobbant a tüü­relmetlenség, az sohasem a város régibb la­kóiból tört ki. Hálatesten kell megemlékez­nem, hogy az itteni keresztény felekezetek mindenkori vezetőiről, kik vallásuk alaptör­vényeit követve, becsülték meg a m­ás fele­kezetűek-Bármennyire szeretném is, nincs dombfm­ e helyen azokról megemlékezni, maj­de a mostani vezetőket mégsem mellőzhetem. — Az ev. egyház ezidő szerínti vezetője a kitűnő Geduly Henrik püspök, mellette kiváló lel­kész társa Paulik János, mindenkor keres­­­einyi hivatásuk magaslatán állottak. Énekes János róm. kath. kanonok, emberszerető szívvel, ugyanígy Ruttkay g. kath. kanonok, a nagy emberbarát őrködött mindenkor, a fe­lekezetközi béke fenntartása fölött. A puritán Bartók Jenő ref lelkészről sem mondhatunk­­ mást. Azt meg mindenki tudta, hogy városunk polgári hatóságai sohasem tettek kivételt a felekezetek között. Nemrég egy alkalommal Dr. Bencs Kál­mán polgármesterünk reám hivatkozva, azt mondta, hogy én tudom legjobban mit tett ő más városokban dühöngött az egyetértés és ' Nemrég velem konspiráll a kommün el­bizony sokszor, hatósági elnézéssel. Erről itt len több nyíregyházi gazda és egy héttel a ne essék szó; majd máskor, másutt, még be­szélünk erről, méltóbb alkalommal: — Nem hagyhatom ki a nyíregyházi jó népet a meg­emlékezésből. Én régen nézem és látom, Nyíregyháza jó népét. E nagyrészt önző, de minden egyéb népies erényekkel megáldott nép, sohsem en­gedte magát félrevezetni, és jóként sohsem nyúlt a más vallásuaknak a lelki kenyerébe­. Meglehet, hogy tudatában annak a mérhetet­len szenvedéseknek, amit maga is szenvedett vallásáért egykoron, nem kapható semmiféle nem tisztességtelen dolgokra. Kalapot emel­ve kell erről megemlékeznünk. rablók uralmának letörése előtt, midőn a postát foglaltuk el; felhívásunkra a két Za­jácz sietett a népet összegyűjteni; nézték, hogy melyik templomba járok, és nem Egyik-másik egy vagyont bízott reám. És midőn­ ezeket ismételten, hálatelten sorolom fel, én is azt kérdem, miért kell, akárcsak tudat­lanul, akaratlanul ezt a magasztos egyetér­tést megbontani ? É s ha csak egy ember akadna, ki megkí­sérelné a viszály magvát elhinteni, annak is elejét kell vennünk. Én hiszem, hogy ez si­kerülni fog! Sándor Mór. A cipészmesterek nyilatkoznak a béremelés kérdésében. Vettük a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A Nyirvidék 1. julius hó 2-iki számá­ban megjelent Nyilatkoznak a cipész­ipari munkások! című cikkére legyen sza­bad vál­aszol­nunk. Valótlan a cipészipari munkások kül­döttségének azon kijelentése, hogy ők nem 100 százalékos béremelést kérnek. E kijelentésük megcáfolása végett eredetben felmutatjuk a 25-iki gyűlésből a cipő­felsőrész készítőkhöz intézett beadványt, a­mely szerint nevezett munkások »eg­ vhaani~ gulag szái( azaz UH) százalékos bérjavítást kérnek­­, felmutatjuk továbbá a magyaror­szági cipész-csizmadia munkások és mun­kásnők szakegyes­ül­etének nyíregyházi he­lyi csoportja által összeállított, június 25-iki díjszabást, amelyből az eddig fize­tett és most követelt munkabérek össze­gének összehasonlításával megállapít­ható, hogy ezen munkások ugyancsak 100 százalékos béremelés érdekében sztrájkolnak. Valótlan álílítás az is, hogy minden pár cipőnek 3500 K az ára. Vannak 3500 K-ás cipők is, mégpedig az u. n. különle­ges luxuscipők, amelyek a fővárosban 6000 K-ba kerülnek, az átlagos sevró vagy box cipők ára azonban nem 3500, hanem 2000 -2200 K .­­­­ Ami a munkások keresetét illeti, a fel­­sőrész készítésnél napi 8 órai munkaidő mellett belenként nem­­ 350, hanem 1000- 1400 K bért fizettünk eddig; a többi mun­kások darabszámra dolgoztak és egy pár 3500 K-ás áru különleges luxuscipő elké­szítéséért 550­ (i(M) K-t míg a 2000 -2200 K-ás átlagosért 280 .­500­ K-t kaptak és te­kintettel arra, hogy ez utóbbiakból heten­ként 6—7 párt elkészítettek, heti átlagos keresetük 1885 K-t tett ki. A heti átlagos 1200, illetve 1885 K munkabért óhajtják a munkások kerek 100 sz­ázalékkal felemel­tetni. Nem hagyhatjuk végül szó nélkül a munkásoknak a saját keresetünkre vonat­kozó állítását sem és a leghatározottab­ban tiltakozunk az ellen, hogy a kerese­tünk cipőnként 1500 K volna. Idevonatko­zól­ag az i­s. igazság, hogy a mi keresetünk a különleges luxuscipőknél kevesebb, az átlagos cipőknél pedig körülbelül egyenlő a munkások eddigi bérével: minélfogva ha az edd­ligi keresetünkből adjuk meg a kért 100 százalékos munkabéremelést, ak­kor nekünk semmi sem marad. Tisztelettel: A Nyíregyházi Cipészek Szakcsoportja. Öt millió cseh koronával hajózhatóvá teszik a Felső Tiszát 4 .,FTfisföld" eredeti l­ifJjaitApn, Ungvár, július 3. A »Ruthénföld« kormányzóságának vízépítési osztálya, Liewald főmérnök ter­vei alapján a legközelebb megkezdi Csapnál a kereskedelmi Tisza-kikötő épí­tését és a Tisza medrének több helyen való kimélyítését. Tervbe van véve, hogy Ti­szauj­lakon is kikötőt építenek és hogy ha­józhatóvá teszik Csaptól a Szamos torko­latán tul terjedő folyórészt is, de előbb az alsó rész (C­s­a­pt­ól­­ Toka­j­ig) kotrását kell elvégezni és a Tisza medrét Csaptól Gőzhajók részére is hajózhatóvá tenni. A ruthén kormányzóságot ebben a munká­jában a Duna-bizottság erkölcsileg és a cseh kormány anyagilag támogatja. A prágai kormány öt millió koronát bocsát a kormányzóság rendelkezésére, a csapi kikötő építése és a medermélyítő munkálatok fedezésére. A nemzetközi Du­nabizottság hozzájárult a tervezett építke­zésekhez. Az előmunkálatokat még ez idén megkezdik, a­­ jövő év tavaszán fognak hozzá az építéshez . __ . Csap olyan vasúti gócpont, hogy nem­a felekezeti­­ béke érdekében; akkor, mikor csak a régi Északkeletmagyarország, hanem Románia, Lengyelország, Besszarábia és Ukrajna felé is könnyen­ veheti föl a teher­forgalmat s lehet közvetitő a vasúti és a vizi szállítás közt. Szakkörök véleménye szerint a mai ruthén föld ezelőtt évenkint 40.000 vasúti kocsi tűzifát szállított Magyarország­ba Az új viziúttal ezt a mennyiséget meg le­het duplázni és olyan olcsó lesz a szállítás, hogy a máramarosi, beregi, ungi fa lemehet Olaszországig, sőt Spanyolországig is. A mai szlovenszkó vasáruját eljuttathatja Romániá­ba és Olaszországba. A természeti kincsek­ben oly gazdag ruthén vidék csak ásvány­vízben ötmillió üveggel szállíthat az uj vizi­uton. Szóval nagyméretű gazdasági föllendülés előtt áll ugy Keletszlovenszkó, mint a Ruthénföld. Jelenleg a tul magas vasúti tarifák miatt a felvidék rengeteg faipari termékét nem le­het továbbszállítani és sokmillió érték kárba. A békeszerződés alapján a Tisza, vész Szamos torkolatától a Dunáig beletartozik a abba a vízrendszerbe, amelyen szabad lett a hajózás, így tehát a Tisza is nemzetközi lett. Csapról a világ minden tájéka felé ágaznak el vasúti vasúti vonalak — hála Nagy-Ma­gyarország gondosságának ! A Tisza mélyi-Hunyadi Emil az országos hirü komikus a közönség kedvence napról-napra nagyobb sikert arat a Modern

Next