Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-24 / 68. szám

Nálunk ?!... gonddal fogunk hozzá soraink megírásához, mert a tények legtárgyilago­sabb egymásba kapcsolása is oly színeze­tet adhat ezeknek a hasáboknak, ame­lyekből a végső elkeseredés szülte kirobba­násnak szomorú következését róhatják bűnünknek. A szaksajtó krónikásának ne­héz és felelősségteljes munkáját abban kell összpontosítania, hogy az az elkese­redés, amely az iparostábor minden réte­gében marcangolja a kedélyeket, lecsil­lapíttassék. Ennek a missziónak azonban elérkeztünk a határához. Ma már a legbuz­góbb igyekezet is kevés ahhoz, hogy az az elkeseredés, amely az iparostábor min­den rétegében marcangolja a kedélyeket, lecsillapíttassék. — Ma már a legbuzgóbb igyekezett is kevés ahhoz, hogy az egymás után sokasodó rendeletek intézkedések közepette, meggyőződéssel vállaljuk annak az ódiumát, amely köte­lességszerűen reánk hárult. A mi dolgunk az, hogy útjába álljunk az egyik vagy megfordítva a másik oldalról jövő elhatá­rozásoknak és mérlegelve esetleg szép köntösbe öltöztetve továbbítsuk a kívánt címre, ámde a felsorakozott tényekből m­a már nincs módunk simotgatással, szépí­téssel eliminálni azt a sok hibát, amiből a mai veszedelmes hangulat váltódott ki. Az iparosság nagy zöme, helyesebben a kisiparosság teljes összessége teherbírá­sának ahhoz a határához érkezett, ame­lyen túl már nincs egyetlen lépés sem. A legteljesebb elszegényedés borzalmas nélkülözéseiről nem lehet írásban hozzá­vetőlegesen sem tiszta képet nyújtani, de még felesleges is, mert hiszen annyira be­lenevelődött a magyar kézmű­iparosság lelkületébe a becsületes igyekezés, hogy, a legteljesebb nélkülözés közepette is ele­get óhajt tenni hazája minden követelmé­nyeinek, ameddig csak bírja s ha már nem bírja, akkor szótlanul visszafordul azon az ú­ton, ah­ol kezdte és bérmunkássá válva éli­­ le jobb jövőt remélt életét. Az elmúlt évtized sok-sok küzdelme sok-sok lelkierőt megkívánó követelménye csak edzettebbé, életképességének minden áron való biztosítására képesebbé tette ha­zánk iparosságát és most, amikor végre arról kellene már tervezgetnünk, "hogy, fokozzuk a meglévő és társadalomfenntar­tó erőket, most sújt le a végzetszerű me­mentó, kalapácsütésszerű csapásokként sújtva, nehezebbnél-nehezebb és súlyo­sabbnál-súlyosabb rendelkezések formá­jában. Ha áttekintünk a szomszédos ha­tárokon, ha nézük a porig megalázott Né­m­e­tb­irodalom közgazdasági helyzetét, lát­juk azt, hogy a lerombolt semmivé tett pénzegység mellett is, az alkotó kéz nem állt meg, a kézművesipar nem vegetál, sőt még Ausztria köld és tar­sólyán is csak AZ ipari termelés az egyetlen díszelgő jel­vény. Ott dolgozik a kis és kézművesipar nálunk kényszerpangást idézett elő a bölcs semmibevevés. Ott számolnak az iparral, annak értékével és annak jelentő­ség­teljességével . Nálunk?!! Egy erélyes, intézkedéseiben pártat­lan, megértő és alkotni akaró vezetőre van­ szüksége a magyar iparnak, aki mó­dot és alkalmat nyújt és támogató kész­séggel menti meg " az iparosságot. A mi­niszteri bársonyszék is kézművesi­paros munkája és ha véletlenül lelke támadna an­nak a széknek, nem tudom nem-e roskad­na össze, fájlalván azt a közönyt, amellyel nézik belőle az össziparosság végső küz­ködését. Vincze Imre. — Tisztvise­ ö< igazolvany;ha z fényké­peket leggyorsabban olcsón s tartósan ké­szíti Csépány Jenő fényképész, Bessenyei­tér 7. II. emelet. Útlevélhez fényképek 8 óra alatt. 18SS, mimm 24 Rendelet készül az ez évi közellátás biztosításáról Budapest, március 23. A korona zürichi leromlásával és az ebből az okból is bekövetkezett drágulással kapcsolatban a politika­­ nagy hom­lokterébe került az országos közélelmezés folyton súlyosbodó problémája. Minden gazdasági bonyodalom erre a kérdésre hat ki legtel­jesebben, minden ellensúlyozó eszköznek ezzel a­­ kérdéssel kell legelsősor­­ban összhangban állni. A korona vissza­javítása érdekében elhatározott intenzív kivitel is ebbe a nagy problémába ütközik bele több-kevesebb hatással úgy,­­hogy az az erőteljes és külkereskedelmi mérleget javító export addig, míg az ez évi közélel­mezési helyzet jól biztosítva nincs, nem indulhat meg olyan arányokban, amilyen tömegszerűnek jelezve volt. A kérdés komplexum legjelentősebb tételéről és az általánosan kiható legkö­zelebbi eseményekről legilletékesebb he­lyen a következők szerint informálták munkatársunkat: — A kormány ki­vi­teli tervei nem érinthetik az országos közélelmezés biz­tonságát. Különösen akkor nem, hogy­­ egyelőre kizárólag nullás liszt kiviteléről lehet­ szó. Ebből a cikkből horribilisra nö­vekedett készletünk van, his­zen hosszú idő óta teljesen szünetelt még ebben az egyébként gazdagon raktáron lévő export anyagban is a kivitel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy oly magasak a kiviteli és a külországok behozatali­ vámtételei, hogy alig lehetett volna versenyképes a mi exportálásunk a külpiacokon."­­ Az exportnak azonban ép az általá­nos gazdasági helyzet feljavítása szem­pontjából a legsürgősebben meg kell in­dulnia. Ezért lett nevezetes esemény, hogy a közélelmezési­ minisztérium elké­szült már azzal a rendelettervezetével melyben biztosítja és szabályozza az or­szágos közellátást és amely a rendeletter­vezetet a jövő héten tárgyalja -e a Közélel­mezési Tanács. Ilyenformán bizonyos, hogy április hó közepére már életbe is lépnek az új szabályrendeletek, amelyek pontos újítást hoznak az országos közellá­­tás körül. A kontemplált rendelet azon­ban nem lesz végleges érvényességű, csu­pán irányszabályzatokat fog és "hatalmas anyagot készít elő tartalmazni arra, hogy az alakuló viszonyokkal szerzett ké­­­sőbbi tapasztalatok tanulságait figyelem­b­­­e véve a Közélelmezési Tanács ankétjein­­ vezérfonalként szolgáljon. A végleges el­­­határozásnak májusig ki kell formálódni , amikor a közélelmezési miniszter általá­nos érvényű rendeletet bocsát ki a köz­élelmezés biztosítására és az exportlehe­tőségekre egyaránt . A kormánynak ezzal kapcsolatos sürgős feladata a bor értékesítésének le­hetőséget teremteni. A borkivitelt feltét­­lenül ki kell forszírozni, bár hihetetle­nül körülményesek erre a momentán ki­látások. De Magyarországnak ez a cikke az egyedüli, amelynek termelése nem szen­vedett érzékenyebb veszteséget, a trianoni békével. Bortermő területeink az erdélyi borvidékeket kivéve csaknem teljes egé­szében megmaradtak határaink között, termelési eredményünk tehát alig van a békés produktummennyiség átlaga alatt.­­ Az osztrák kormány tett már elfogadható ajánlatot borvásárlásra és a csehek is hajlandók magyar borimportra. A kor­mány azonban nagy piacot keres úgy, hogy külkereskedelmünk jelentős tételét tegye már a legközelebbi időben a borki­vitel.­­ Az általános drágulás folyamata közeleg az el­nyugvás stádiuma felé, amit a kormány a legerélyesebb eszközökkel forszíroz is. A zürichi koronajegyzést si­került a 0.10 és 0.12 pont között" megtar­tani, tehát fluktuációs veszély nem fenye­get és bizonyos, hogy az ez évi kitűnő termelési kilátások és a nemsokára meg­induló export vásárló­értékének megfe­lelő nívóra fogják felemelni a con .a magyar koronát, aminek világpra­azonnal érezhető jótékony hatása lesz az egész magyar gazdasági életre és feljavul min­­­den téren a helyzet. Az általános kereseti adót ápr. 20-ig kell bevallani Az általános kereseti adó bevallására vonatkozóan megjelent a m. kir. pénzügy- ,­miniszternek 1923. évi 5800. sz. körrendele­­­te, melyben intézkedik, hogy a pénzügy­igazgatóság (adófelügyelőség) az adóbevallá­sok beadására vonatkozó felhívást az 1922 évi 180.000 sz. végrehajtási utasítás vonat­kozó 100. §-ában foglalt rendelkezések értel­mében azonnal tétesse közzé. A rendelet a ke­reseti adó kivetéséhez szükséges adóbevallá­sok beadásának határidejét 1923. évi márc. hó 21-t­ől ápr. hó 20-ig terjedő időben álla­pítja meg. 1. Mivel a legutóbbi adóösszeírás óta igen sok az olyan új adóalany, aki még nincs a hatósági nyilvántartásban az összeírási mun­kálatokat azonnal meg kell kezdeni és a folyó évi április hó 30-ig be kell fejezni. 2. Az adóösszeírást minden törvényha­tósági joggal felruházott és rendezett taná­csú város, valamint a 10.000 lakosú községek foganatosítani tartoznak. A pénzügyigazga­tóságnak azonban joga van a 10.000-­nél ke­vesebb lakosú községekben is az összeírást elrendelni. 3. Az összeírási munkát a helyi viszonyok­kal ismerős közegek végezzék. 4. Az összeírás olyképpen mindenütt, hogy az adóalanyoknak eszközlendő hivatalból kézbesítik az összeírási ív nyomtatványokat és a kiállított íveket házról-házra összegyűjtik, azok helyes kiállítását ellenőrzik s ha hiányos vagy hibás a kitöltés, azt a helyszínen azon­nal pótolják vagy helyesbítik. Ha az összeíró fél maga nem tudná kitölteni az ivet, a hiva­talos közeg köteles a bevallott adatok­ alap­ján kitölteni és annak megtörténtét hivatal­ból igazolni. 5. Az iveket a valóságnak megfelelően kell kiállítani s ezt az összeíró közegek el­lenőrzik. Minden családfő, minden önálló keresettel rendelkező családtag, minden al­bérlő, még ha önálló keresettel nem is bír, (pl. tanulók) köteles az összeírási ívet ki­tölteni. Az összeírási ív az összeírott fél ál­landó lakóhelyén kívül, milyen üzlet, műhely raktártelep, iroda stb. helyén külön is kiál­lítandó, ha ezek nem ugyanabban a község­ben vagy közigazgatási kerületben vannak. Ez esetben az állandó lakhelyen kiállított ívre való hivatkozással csakis az ott összeírt jöve­delem forrása vagy vagyon­tárgyra vonatko­zó adatok írandók be az összeírási ívbe. A rendelet egyéb részeiben az össze­írást végző közegek belső ügyeit szabályozza. H­HHBmUHMHHHH 5 SUHANESZ LAJOS 5 Telefon: hgsfnftSRnm­ba TeUfo*- S »tut j-n. »»szoFcsarn­oka „­ui«ig3­». Jgg 9 Qft»«. kath. pügpfzki palota. 0 ® Ajánlj« saját készítményű raGbútorok­ és B a kárpitosmunkást Háló, ebédlő, úriszoba, M ÜV szalon, leányszoba, bőrbútorokban és K g egyéb bútorokban legnagyobb választék. I glSSSaSlMNIHIH

Next