Örökmozgó, 1991. február-december (1-7. szám)

1991-02-01 / 1. szám

ÖRÖKMOZGÓ A MAGYAR FILMINTÉZET BUDAPESTI FILMMÚZEUMA 1991. februári műsor 1. LUIS BUNUEL ÉLETMŰSOROZAT II. RÉSZ ,,Bunuel az 1989 előtti, késő modern világ komisz, tiszta lelkű, hihetlen miszti­kusa, aki nem lépett, nem léphetett át a 89-cel tudatosodott, modernség utáni, más­­ világba. Műve azért is nagyszabású, mert tudja, üzeni, hogy mindaz, amit szembeszegez a tekintély, a paternalizmus, az elnyomás világával, maga is foglya marad annak. Nem esett saját csapdájába, átlátott saját szitáján, nem transzcen­­dentálta saját transzcendencia nélküliségét valamiféle negatív hitté (hazugsággá). Ami 1989-cel mint számmal körülírható, amely egy kétszáz éves trend vége (a francia forradalom bicentenáriumai), igen sokat tanulhat ettől a hazugság nélkü­liségtől és rendíthetetlenségtől, amely még azt sem engedhette meg magának, hogy szabadnak higgye, tekintse magát attól a világtól, társadalomtól, egyháztól, álmoktól, emberi társaságtól, amelynek következetes ellenfele volt. A konven­ciók elleni szabadság reménytelensége és általánossága — tiszteletet érdemlő, mely a nagyon is helyénvaló röhögést mintegy szakralizálja. Bunuel esetleges rendjében van valami titánian destruktív, az Atyát megköpködő halálmegvető bátorság, amely nem sandít saját üdvösségére.” (Balassa Péter: Egy komisz öreg­ember igaz pillantása. Filmkultúra 1990/6) 2. TRANSZCENDENTÁLIS STÍLUS A FILMMŰVÉSZETBEN I. RÓBERT BRESSON ,,Mivel a transzcendentális stílus alapvetően stílus, így megragadható, meghatá­rozható, elemezhető. Bár a transzcendentális művészet a láthatatlan és megfogha­tatlan felé törekszik, a stílus mindig látható és megragadható. Pontos eszközöket — a beállítás szöge, dialógok, vágás — használ előre meghatározott tanszcenden­­tális céllal." (Paul Schrader: Transcendental Style in Film,Ozu, Bresson, Dreyer U. C. Press, 1972.) Paul Schrader könyvében a transzcendentális stílus három képviselőjének művé­szetét elemzi; Jazuhiro Ozut a Zen festészettel és kertművészettel, valamint a haiku-versekkel, Robert Bresson filmjeit a bizánci ikonfestészettel, Cárl Theodor Dreyer műveit a gótikus építészettel állítva párhuzamba. Filmes sorozatunk első részében Robert Bresson filmjeit vetítjük, köztük egy Magyarországon még nem vetített alkotást, a Lancelot du lac című filmet. 3. A MAGYAR KÍSÉRLETI FILM TÖRTÉNETE II. A tavalyi évben indult sorozat következő részei az elmúlt 30 év filmjeit mutatják be. A februári program elsősorban a dokumentumfilm megújulásának tükrében vizsgálja az experimentalista magatartás filmes újjászületését,film és tény, narrá­­ció és hitelesség, montázs és fikció fogalmainak átértelmezését. A vetítések előtt bevezető előadások lesznek.

Next