Örökmozgó, 1991. február-december (1-7. szám)
1991-02-01 / 1. szám
ÖRÖKMOZGÓ A MAGYAR FILMINTÉZET BUDAPESTI FILMMÚZEUMA 1991. februári műsor 1. LUIS BUNUEL ÉLETMŰSOROZAT II. RÉSZ ,,Bunuel az 1989 előtti, késő modern világ komisz, tiszta lelkű, hihetlen misztikusa, aki nem lépett, nem léphetett át a 89-cel tudatosodott, modernség utáni, más világba. Műve azért is nagyszabású, mert tudja, üzeni, hogy mindaz, amit szembeszegez a tekintély, a paternalizmus, az elnyomás világával, maga is foglya marad annak. Nem esett saját csapdájába, átlátott saját szitáján, nem transzcendentálta saját transzcendencia nélküliségét valamiféle negatív hitté (hazugsággá). Ami 1989-cel mint számmal körülírható, amely egy kétszáz éves trend vége (a francia forradalom bicentenáriumai), igen sokat tanulhat ettől a hazugság nélküliségtől és rendíthetetlenségtől, amely még azt sem engedhette meg magának, hogy szabadnak higgye, tekintse magát attól a világtól, társadalomtól, egyháztól, álmoktól, emberi társaságtól, amelynek következetes ellenfele volt. A konvenciók elleni szabadság reménytelensége és általánossága — tiszteletet érdemlő, mely a nagyon is helyénvaló röhögést mintegy szakralizálja. Bunuel esetleges rendjében van valami titánian destruktív, az Atyát megköpködő halálmegvető bátorság, amely nem sandít saját üdvösségére.” (Balassa Péter: Egy komisz öregember igaz pillantása. Filmkultúra 1990/6) 2. TRANSZCENDENTÁLIS STÍLUS A FILMMŰVÉSZETBEN I. RÓBERT BRESSON ,,Mivel a transzcendentális stílus alapvetően stílus, így megragadható, meghatározható, elemezhető. Bár a transzcendentális művészet a láthatatlan és megfoghatatlan felé törekszik, a stílus mindig látható és megragadható. Pontos eszközöket — a beállítás szöge, dialógok, vágás — használ előre meghatározott tanszcendentális céllal." (Paul Schrader: Transcendental Style in Film,Ozu, Bresson, Dreyer U. C. Press, 1972.) Paul Schrader könyvében a transzcendentális stílus három képviselőjének művészetét elemzi; Jazuhiro Ozut a Zen festészettel és kertművészettel, valamint a haiku-versekkel, Robert Bresson filmjeit a bizánci ikonfestészettel, Cárl Theodor Dreyer műveit a gótikus építészettel állítva párhuzamba. Filmes sorozatunk első részében Robert Bresson filmjeit vetítjük, köztük egy Magyarországon még nem vetített alkotást, a Lancelot du lac című filmet. 3. A MAGYAR KÍSÉRLETI FILM TÖRTÉNETE II. A tavalyi évben indult sorozat következő részei az elmúlt 30 év filmjeit mutatják be. A februári program elsősorban a dokumentumfilm megújulásának tükrében vizsgálja az experimentalista magatartás filmes újjászületését,film és tény, narráció és hitelesség, montázs és fikció fogalmainak átértelmezését. A vetítések előtt bevezető előadások lesznek.