Műemléklap, 2001 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1-2. szám

MŰEMLÉKLAP 2001. JANUÁR-FEBRUÁR Együttműködési megállapodás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Belügyminisztérium között a kulturális javak védelmére A magyar nemzeti kulturális vagyonra az egyik legnagyobb veszélyt az illegális műkincs-kereskedelem jelenti. E folya­mat visszaszorítása a kulturális javak védelme érdekében alapvető szempont amelynek megoldásához több tárca ös­­­szefogása szükséges. A védelem hatékonyságának előse­gítése érdekében 2000. november 30-án a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma és a Belügyminisztérium együtt­működési megállapodást kötött mely­ben a kulturális javakkal kapcsolatos bűnmegelőzés, bűnüldözés, valamint az informatika, az oktatás és képzés, to­vábbá a nemzetközi kapcsolatok fej­lesztésére vonatkozó együttműködés szabályait rögzítették. Mindkét tárca kiemelkedően fontos feladatnak tartja az ingó és ingatlan kulturális javakat veszélyeztető bűn­cselekmények (régészeti leletekkel, lelő­helyekkel, műemlékekkel kapcsolatos, muzeális tárgyakra és egyéb művészeti értékekre irányuló lopások, illegális műkincs-kereskedelem stb.) visszaszorí­tását és a kulturális örökség hatékony védelmét. Vállalják a folyamatok ala­kulásának figyelemmel kísérését, és a védelem érdekében hathatós intézkedé­seket tesznek. Az illegális műkincs-kereskedelem elleni fellépés és a nemzeti kulturális vagyon védelme összehangolt, hosszú távú, tervszerű tevékenységet igényel a rendőrség részéről, amelynek ellátása az Országos Rendőr-főkapitányságon belül felállításra kerülő műkincsvédel­mi osztály feladata lesz. Az illegális műkincs-kereskedelem ter­mészeténél fogva nem ismer határokat. A külföldre került kulturális javak fel­derítéséhez, a büntetőeljáráshoz szük­séges bizonyítékok beszerzéséhez haté­kony nemzetközi együttműködésre, in­formációáramlásra van szükség a szak­területtel foglalkozó külföldi és hazai rendőri szervek között. A bűnügyi felde­rítő tevékenység nagyon fontos, de ön­magában nem elegendő a bűncselekmé­nyekből származó műtárgyak felkuta­tására, vagy az elkövetőkkel szembeni eljárásra. Elengedhetetlen egy speciális NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA nyilvántartó és kereső rendszer kiépíté­se, amely alkalmas az egyedi azono­sítókkal nem rendelkező műtárgyak adatainak pontos rögzítésére és a gyors visszakeresésre. Mindezekkel kapcsola­tosan a kulturális tárca, illetve az álta­la kapcsolattartásra kijelölt szervezetek (a Kulturális Örökség Igazgatósága és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal) feladata a kulturális javakra vonat­kozó információs adatbázis kiépítése és gondozása, valamint a szükséges szak­értői közreműködés biztosítása. M. Virág Zsuzsanna Változások a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában Az NKÖM vezetőinek döntése szerint januártól a műemlékvédelmi és a kul­turális örökségvédelmi terület a közigaz­gatási államtitkár, dr. Baán László közvetlen felügyelete alá került. A vár­hatóan ez év első felében létrejövő kul­turális örökségvédelmi hivatal ugyan­csak a tárca közigazgatási államtit­kárához tartozik majd. A korábban műemlékvédelmi ügyek­kel is foglalkozó kulturális helyettes államtitkárság átszervezésre került. A nevében is megújuló Közgyűjteményi és Közművelődési Helyettes Államtitkár­ság vezetésére Rockenbauer Zoltán kul­turális miniszter dr. Ecsedy Istvánt, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgató­ságának korábbi vezetőjét kérte fel. • • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma HÍREK Helyreigazítás A Műemléklap 2000. november-decemberi számának 19. oldalán közölt fénykép aláírása tévesen jelent meg. Most közöljük a helyes szöveget. A kalotaszegi magyarlónai református templom belső tere Fotó: Simon Tamás

Next