Örökségvédelem, 2003 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1-2. szám
2003. JANUÁR-FEBRUÁR ÖRÖKSÉGVÉDELEM cégének esetleges törlését készíti elő. A védetté nyilvánítási ügyek többsége a Felügyeleti Igazgatóság népi építészeti felügyelőinek javaslata és munkája alapján, kisebb része a tulajdonos vagy települési önkormányzat javaslatára, a törlések általában a tulajdonos kérelmére kerülnek Hivatalunkhoz. Az elmúlt évben a Védési Osztályon lévő 50 védetté nyilvánítási és 30 törlési kérelemből 40 ügyet zártunk le. A népi építészeti felügyelőkkel közösen végzett munka eredményeként 19 védetté nyilvánítási dokumentáció készült el, amelyből 9-et, a 21 kivizsgált törlési kérelemből 7-et rendelethozatal céljából felterjesztettünk a minisztériumba, 14 kérelmet pedig elutasított Hivatalunk. A 2002-ben felterjesztett dokumentációk alapján 2 védetté nyilvánítási és 1 törlési rendeletet adott ki a kulturális miniszter. * * * 2002. április elsejétől a Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság Védési Osztályán új régészeti referens (Nagy Levente) dolgozik, aki a régészetileg védett lelőhelyekkel és területekkel kapcsolatos nyilvántartási és topográfiai feladatok mellett, régészeti védési eljárások előkészítésével is foglalkozik. Hozzá tartoznak azok a földfelszín feletti falmaradványokkal rendelkező régészeti objektumok is, amelyek műemléki védelem alá kerülnek, hogy a nagyközönség számára bemutathatók legyenek. A Védési Osztály és a KÖH egyik jogelődje, a Kulturális Örökség Igazgatósága (KÖI) adattára 1999 óta 316 régészeti védési javaslatot tart nyilván. Ezek között 259 javaslat olyan régészeti lelőhelyre vonatkozik, amelyeket az 1950-es években már védetté nyilvánítottak, de revíziójuk mára elkerülhetetlenné vált, illetve olyan miniszteri határozattal védetté nyilvánított területekre, amelyek esetében az 1997 és 2000 között lefolytatott revízió során javaslat született a régészeti védelem kiterjesztésére, megújítására, szűkítésére vagy megszüntetésére. 2001 őszéig, még a KŐI fennállása idején, 21 régészeti védési és 3 törlési javaslat, 2002 áprilisától decemberéig 13 régészeti és 1 régészeti-műemléki védési javaslat került felterjesztésre a minisztériumba. Ezen kívül 2003 januárjában a VNyB elfogadott további 1 műemléki és egy műemléki-régészeti javaslatot. A védetté nyilvánítás előkészítésének hatékonyságát növelné, ha a Védési Osztályra még egy régész munkatárs kerülne, aki részt venne a dokumentációk elkészítésében. Budapest VII., Salgótarjáni út, izraelita temető, Bródy József síremléke Bemutatkozik a Hatósági Főfelügyelet KRISTÓF ÁGNES A Hivatalunk jelenlegi szerkezetét ábrázoló organigramon jól látható, hogy az egyes egységek igazgatóságok alá tagozódnak - kivétel ez alól a Hatósági Főfelügyelet, amelyik közvetlenül az elnökhöz tartozik. Az „elkülönülés” nem véletlen: az örökségvédelmi hatósági jogkör különböző szintjeinek, az első- és másodfok szintjének szétválását, szétválasztását mutatja ez a felépítés. A hatályos műemlékvédelmi, majd örökségvédelmi törvény az 1992 óta hatósági jogkörrel is rendelkező műemlékvédelmi, majd 2001 októberétől örökségvédelmi hivatal elnökét nevesíti a szakterület másodfokaként. A Főfelügyelet ezen feladata ellátásában segíti az elnököt. Mi is tulajdonképpen a másodfok, mi a feladata - mi a Hatósági Főfelügyelet munkája, kik és hogyan végzik azt és hogyan tölti be a szerepét most, az új (integrált) örökségvédelmi hatáskör és a megváltozott, régiós elsőfokú munkavégzés esetén? Az államigazgatási eljárások szabályai szerint az ügyfelek az ügyek érdemében hozott határozatai ellen fellebbezést nyújthatnak be. A szakhatósági állásfoglalás is megtámadható az érdemi határozat ellen benyújtott fellebbezésben. A jogorvoslati kérelmet a felettes közigazgatási szerv bírálja el, szakhatósági kérdésben a másodfokú szakhatóság véleménye figyelembevételével. Ahol a hivatalunk hatósági jogkört gyakorol, ott határozatot hoz az ellene benyújtott fellebbezést követően az adott ügyben a döntést a másodfokú eljárás lefolytatásával, majd a másodfokú határozattervezet elkészítésével a Főfelügyelet munkatársai készítik elő. Szakhatósági esetekben a Közigazgatási Hivatalok vagy egyéb, másodfokon eljáró hatóság megkeresése alapján a megtámadott elsőfokú szakhatósági véleménnyel kapcsolatban másodfokú szakhatósági véleménytervezetet készítünk. A másodfokú eljárás során a meghozott elsőfokú döntést és az ahhoz folytatott elsőfokú eljárást teljes egészében, szakmai, jogi, eljárásjogi szempontból kell vizsgálnunk - függetlenül attól, ki és miért fellebbezett. Ezért ismernünk kell az összes elsőfokú eljárásban keletkezett iratot, tervet, valamint - természetesen - az adott eljárásban szereplő örökségi elemet, annak minden aspektusát, tudományos, történeti hátterét, jelenlegi állapotát. Ehhez a gyűjtemények anyagaira, a nyilvántartási, tudományos munkatársakkal való konzultációkra, helyszíni szemlére, az ügy szereplőinek esetleges megkérdezésére, egyeztetésekre van szükség. A Hatósági Főfelügyelet tíz fővel dolgozik. Négy építész látja el a műemlékvédelmi főfelügyeleti munkát az országot négy területre osztva (a regionális határok figyelembevételével), míg egy régész-muzeológus az egész országra kiterjedően a régészeti és műtárgyvédelmi másodfokú előkészítést végzi. Egy jogász és egy közigazgatási referens segíti munkájukat. A döntéstervezeteket (másodfokú határozatokat, szakhatósági véleményeket) maguk a főfelügyelők írják meg, ezeket ellenőrzi a jogász és a Főfelügyelet vezetője - akik a teljes másodfokú eljárás során jogi és szakmai megbeszélések, konzultációk keretében segítik a főfelügyelőket az egyes döntések kialakításában-, majd a tervezeteket átadják az elnöknek aláírásra. A másodfokú határozat az elsőfokút helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, új eljárás