Orosháza és Vidéke, 1949. április-június (4. évfolyam, 76-149. szám)
1949-05-15 / 112. szám
1949. május 15. | ~ Orosházaidét» * 11 ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]— 11 - 1 ... . ...........■ W .!—■ [UNK] [UNK] ----------1. * - 18 millió méter* gyapjúszövetet gyártunk az idén A gyapjúszövet gyártás az államosítás óta jelentékenyen emelkedett. 1947-ben, az első tervévben még csak 13.5 millió méter gyapjúszövetet gyártott a magyar ipar. A második tervévben már 16.8 millió métert, 1949-ben pedig 18 millió méter termelést irányoztunk elő,120 százalékkal többet, mint az 1938 évi termelés volt, amely a legnagyobb teljesítménye volt a háború előtti textiliparnak. Mit ír a Kis Ujság Szentiványi Sándorról? Justh Zsigmondi egykori „asztali katonájának" fia képviselőjelölt Szentiványi Sándor, a Kisgazdapárt orosházi képviselőjelöltje Szentetornyán született kis parasztviskóban, 1908-ban. Akkor már tizenkét esztendeje volt halott szentetornyai kastély lázrózsás pró cájú, szőke, krisztusszakállú, egykori híres ura, akit utolsó kívánsága szerint a lányai parkban épített parasztszínházának földje alá temettek. Alig harmincegy éves volt Justh Zsigmond, amikor nyugtalan életével végzett a tüdőbaj. De rövid élete elég volt ahhoz, hogy hiteles beszámolókban hírt adjon felbomló társadalmi osztályáról, a feudális nagybirtokos osztály haláltáncáról s feltartóztathatatlan végzetéről. Kora egyik legműveltebb magyar írója volt. Főúri barátai között akadt olyan is, aki már olvasta Marxot és töprengett a könyv igazságain A VILÁGJÁRÓ »ASZTALI KATONA« ÉS A HÁZASSÁGA Édesapám, Szentiványi István, Justh Zsigmond úgynevezett asztali katonája« volt — mondja Szentiványi Sándor, midőn felkerestük Orosházán, hogy beszélgessünk vele a paraszti múltról és jövendőről. — Tulajdonképpen egyidős volt Justh Zsigmonddal, aki ezért is kedvelte különösképpen édesapámat. Mint házi inasát, külföldi útjára is mindig magával vitte. Édesapám ilyen módon világlátott ember volt. Sok esztendőt töltött Párisban, bejárta a Földközi-tenger partvidékeit, ahol gazdája a tüdőbajára keresett gyógyulást. Vele volt Afrikában és Ázsiában, hosszabb ideig Indiában is. — Akkor bizonyára sok érdekes dolgot hallott az édesapjától? • — Nagyon szeretett beszélni az utazásairól. Édesapám két év előtt 1947 novemberében halt meg Szentetornyán nyolcvannégy esztendős korában. Még idős korában is sokszor beszélt tapasztalatairól. Különösen sokat mesélt nekünk Justh Zsigmond egyik barátjáról, a főúri környezetben csak »bolondbáró«-nak csúfolt, állandóan koldusgúnyában járó, elhanyagolt külsejű híres festőművészről, Mednyánszky Lászlóról, aki nagyon kedvelte édesapámat. És az édesanyja a Szentetornyai parasztcsalád leánya volt. Apja tizenhét holdon gazdálkodott.Érdekes volt a megismerkedésük. Justh Zsigmond a kastély parkjában parasztszínházat építtetett, amelyben műkedvelőkkel játszatott színdarabot. Egy francia író mulatságos darabjában, amelyikben mindketten játszottak, kezdődött el szüleim szerelme. Valószínű, hogy ez alkalommal éppen Molére mester volt az »asztali katona« és a fiatal parasztlány frigyének elindítója. Alert Justh Zsigmond a parasztlegényekből és parasztleányokból szervezett színtársulattal főleg Shakespeare és Moliére műveit játszatta el a messze környék úri vendégei előtt. Az osztálya pusztulását érző földesúr ösztönösen megérezte a jövő fejlődését, midőn így beszélt rajongással: »Nézd az Alföldet és nézd a földet túró népet. Az övék a magyar jövő, ők az igazi magyarok érzéseikben, lábukkal mélyen az anyaföldbe gyökerezve, magasba néző tekintetükkel.« A FIÚ SZERETI A SZÉP JÓ SZAGOT ÉS A GAZDÁLKODÁST. Mi történt az »asztali katonával«, amikor meghalt a gazdája? — Édesapám kétezer forint végkielégítést kapott Justh Zsigmondtól, mielőtt a földesúr meghalt. Akkor tizenkét hold földet vett ebből. Hatan voltunk testvérek, három fiú és három leány fiából képviselőjelölt lett — fordulok Szentiványi Sándorhoz. Szeretem a szép jószágokat mondja —, ezért is szeretek gazdálkodni. Amikor 1934-ben megnősültem, apámtól kaptam segítséget. Később három hold földet vettünk évjáradékért. A meglévő kilenc hold földet mind a mai napig saját magam műveltem meg Szentiványi Sándor felesége fényképeket vesz le a falról. A képeken büszkén mutatja a törzskönyvezett tehenét, lovát. A háborúban 1944 december 17-én fogságba esett Szentiványi Sándor, de alig egy év múlva, 1945 november végén már hazakerülhetett. Azóta együttműködik a különböző népi szervezetekben a demokratikus pártokkal. Múlt év novemberében a Kisgazdapárt szervezetének lett a titkárja, ez év januárja óta pedig az Orosháza és Vidéke című kisgazdapárti napilap vezetője a párt megbízásából. Február elején megyebizottsági tagnak választották meg, majd a párt járási titkára lett, most pedig az orosházi Népfront alelnöke A parasztságtól nem tudok elszakadni, ezért is veszek részt szívesen a parasztság felemelkedéséért vállalt munkában. A parasztság egyik legfontosabb kérdését ő is a termelés kor’Slmaisítésében látja, amit csak a szövetkezésen keresztül lehet megvalósítani. OLVAS ÉS FEJLŐDIK Olvasóé, tanulté? Jaj, kérem, nagyon szeret olvasni az uram — siet a felelettel a felesége. — Alig, hogy kifogja a lovakat, máris könyv van a kezében. Ezt a tulajdonságot a szüleimtől örököltem. Édesapám és édesanyám is nagyon szerettek olvasni. Régebben inkább csak gazdasági szakkönyveket kerestem, amikor a mezőgazdasági tanfolyamot végeztem. De érdeklődésem azóta nagyon kibővült. Lehetetlen még nem látni Szentiványi Sándor életében a megváltozott világ képét. Édesapja még csak urasági inas volt, a fiú pedig a magyar nép országgyűlésének lesz a tagja. Nagyot fordult a világ képe Szentetornyán is, ahol a Justh-kastély ugyancsak a népé lett, ma kultúrház céljaira szolgál, az egykori nagybirtokon pedig önálló kisparasztok dolgoznak. De Justh Zsigmond mégis nyugodtan aludhatja örök álmát a kastély parkjában. Mert a magyar jövő valóban a földet túró magyar népé már, pontosan úgy, ahogy ez a jobbérzékű, osztálya végzetét saját egyéni sorsában, a betegség belső lázában előre megérző földesúr még életében megsejtette. Környei Elek Most magáról mondjon valamit, aki az egykori urasági inas A magyar falu helyzete a maliban ÖNTÖZÉS A imillban: A csatornázás elsősorban a nagybirtokosok földjét vette figyelembe s az öntözés tervszerűtlensége évről-évre növelte az aszály okozta mérhetetlen károkat az Alföldön és a Tiszántúlon. A jelenben: 1947-ben 20.000, 1948-ban 35.000, 1949-ben 50.000 holdat tettünk öntözhetővé. A hároméves tervben 227 millió forintot fordítottunk öntözési célokra. Elkészült a hortobágyi szivattyútelep, megindult a Duna—Tisza csatorna építése a jövőben. Az ötéves terv 200 ezer hold területet tesz öntözhetővé. Erre a célra 620 millió forintot fordít. Az öntözés az erdősítéssel együtt végleg megszünteti az Alföld fenyegető terméktelenné válását. MűTRÁGYAELLÁTÁS A maliban: A szegény kisparasztság műtrágyáról alig álmodhatott, mert az igen drága volt. A meglévő pétisó és szuperfoszfát így aztán nem a dolgozó parasztok termésátlagát, hanem elsősorban a nagybirtokét és a nagygazdákét emelte. A jelenben: A kedvezményeket már a kis- és középparasztság kapja. 1948 őszén a pétisó ára 80 forint, a szuperfoszfáté 50 forint. A népi demokrácia áron alul adta a műtrágyát, az eladási ár és a gyári ár közötti különbséget az állam viselte. 1949-ben már 6500 vágón pétisó és 7000 vágón szuperfoszfát fogyott. A jövőben: Négyszeresére emeljük pétisó és szuperfoszfát termelésünket. Ma minden holdra 6 kg. pétisó és 8 kg. szuperfoszfát jut. Az ötéves terv végén 20 kg pétisó és 20 kg. szuperfoszfát fog jutni. Ez búzaértékben kifejezve évi 4 millió mázsás terménytöbbletet jelent az országban, míg az istállótrágya gyarapodásával együtt ez a többlet évi 10 millió mázsára emelkedik. ERDŐTELEPÍTÉS A mulibann: Az ország erdőszegény volt s ami fásítás történt, tervszerűtlenül folyt. Tudósaink, kiváló mezőgazda szakértőink hiába figyelmeztették a kormányzatot a veszélyre, tudományos elképzeléseiket a teljes közöny miatt nem tudták megvalósítani. A jelenben: 1948-ban 26.586 hold erdőt telepítettünk, három és félszer annyit, mint 1938-ban. Ezenkívül 3000 holdat másként fásítottak és sokezer facsemetét osztottak ki. A meglévő fákat szigorúan védik. • • A jövőben: Az ötéves terv alapján 210.000 hold szikes, homokos, kopár területet fásítunk be s ezzel — és az öntözéssel — megjavítjuk az esőszegény területek csapadékviszonyait. Az új terv 280 millió forintot fordít erdősítésre a jelenben a jövőben FIATAL diákok, parasztinák, iparos tanulók, fiúk és leányok, egyforma lelkesedéssel, egyforma hittel készültek a mai vasárnapra, amikor életükben először nyílik alkatom arra, hogy ők is tevőlegesen beavatkozzanak országunk sorsának irányításába szavazatukkal. A fiatalok azzal, hogy leadják szavazatukat a Népfront programmjára, döntő módon befolyásolják későbbi jövőjüket. A jövő reménységei, a fiatalok ma állnak először az urnák elé, hogy kinyilvánítsák politikai akaratukat, azt, hogy merre akarnak haladni. És ez az akaratnyilvánítás minden bizonnyal méltó lesz azokhoz az eredményekhez, amelyeket népi demokráciánk éppen a fiatalság nevelése terén eddig elért. Új gyógyhelyek a Szovjetunióban A Szovjetunió déli részein befejezték a gyógy- és üdülőhelyek nyári évadának előkészítő munkálatait. A Kaspi-tenger partjain lévő szanatóriumok is felkészültek gyógyulást kereső dolgozók ezreinek befogadására. Kirovobad közelében másfélezer méter magasságban, festői fekvésű tó mellett üdülőotthon épül. Tavaly a Sihovhegyfokon, amely a Káspi-tengerbe nyúlik, melegvizű forrás tört elő. A tudományos vizsgálat megállapította, hogy a forrás vize gyógyhatású. Itt most gyógyfürdőt építenek. Az idén Azerbejdzsánnak körülbelül 30.000 dolgozója tölti nyári szabadságát szanatóriumokban és üdülőotthonokban A hároméves tervvel újjáépítettük az országot. Az ötéves tervvel új országot építünk! Szavazz a Népfrontra!