Orosházi Friss Hírek, 1939. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
2 Tánciskola Kir. Értesítm a ti. iparos és kereskedő szülőket és az ifjúságot, hogy tánciskolámban (Ipartestület táncterme) MA nagy vendég est, Újévtől új tanfolyam kezdődik, amelyre kezdő és haladó tanulók iratkozhatnak a tanórák alatt. Szíves pártfogást kér tisztelettel: Németh Mihályok!, tánctanító ...................................................................... l'l III—l—IH I 1HI nnrír ' •" T-nr"r imi Orosháziak kitüntetése a népművelésért Békés vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága a Községi népművelés szervezése és továbbfejlesztése, a magyar népművelési gondolatnak szóban és írásban való terjesztése érdekében, huzamosabb időn át kifejlett önzetlen, kiválóan eredményes munkálkodásnak nem lankadó támogatásáért legteljesebb elismerése, hálája és szeretete kifejezéséül díszoklevélél tüntette ki Kovács Andor esperesi kományfőtanácsost, Molnár János pápai prelátust és Holecska Gyula tanonciskolai igazgatót. A gyönyörű kivitelű, művészies díszokleveleket a vármegyei elnökség Holecska Gyula, a helyi népművelési bizottság elnökéhez küldte meg, aki a tegnapi nap folyamán adta át a kitüntetetteknek. A három díszoklevél méltó elismerése annak haalmas kulturmunkának, amelyet már több mint egy évtizede folytat a három kitüntetett. Kovács Andor és Molnár János az egyházi belmissziói munkásság keretében tevékenykedik, Hofecska Gyula már 1925. óta állandó lelkes munkása a népművelésnek, 7 esztendeje pedig mint a Népművelési bizottság helyi elnöke fejt ki eredményes működést. Két hosszúsorban Berta Lajos féle földből 5 és fél kishold eladó Értekezni: VRANKA JÓZSEF ügyvédnél APONOr MOZGÓ TELEFONSZÁM 9. Január 1-én vasárnap 3-5-7 és 9 órakor Január 2-án hétfőn 7 és 9 órakor Vig újévi műsor! Fox Világhiradó Táncoló ifjúság a modern testnevelés fejlődése, gyönyört, új színes felvételekkel Budapesttel egyidőben ! A legvigabb magyar film! Nincsenek véletlenek Solt Endre vígjátékéból filmre írta : Békeffy István. Rendezte: Kaimer László. Főszereplők: Klári Túrás Ida — Pali Szilassy László — Zita Szombathelyi Blanka — Simkó Juhász József — Böske Árpád Margit — Soffer Tompa Sándor — Patakné Keresztessy Mária Paski Mihalffy Béla ----------------------- | Január 3-án, kedden fél 9 órakor Január 4-én, szerdán 7 és 9 órakor Magyar Világhíradó HARCIAS MACSKÁK hangos rajzfilm Mi történt a paradicsomban? Víg történet egy tékozló fiúról és egy erélyes lányról. Rendezte: Karl Harti. Főszereplők: Hilde Krahl, Sima Oszkár, Albert Matterstock, Georg Alexander, Gustav Waldau. OROSHÁZI FRISS HÍREK 1939. január 1. Változások lesznek a községi alkalmazottak státusában Leépítésekkel, elbocsátásokkal, állások megszüntetésével kezdődik a község újéve Bizony, sok községi alkalmazottnak rosszul kezdődik azijesztendő. Van olyan, aki maga szerezte magának a bajt, mertkötelességét nem úgy végezte, mint ahogyan a rend megkívánja, de van több olyan, aki maga hibáján kívül esik ki az ásásból. Ez utóbbiakközé tartozik a község érdemes kocsisa, az öreg Lénárt András, akinél csak éppen az a baj, hogy öreg. A szegődményesek közül elbocsátja a község Kun Gábort és Király Jánost, a gyopárosi parkcsőszt. Elbocsátják Ácsai Mihály gyopárházi postai kézbesítőt is, mert a postaügynökség postahivatala alakult, így a község nemköteles kézbesítőt adni. Nem lesz szükség a jövőben Deák János vezető kisbiróra azét, mert a községi rendőrség feláltásával a kisbirók felett a közisági rendőrbiztos veszi majd át a parancsnokságot. Szemenyei Pál községi utász alkalmaztatása is megszűnik, mer a vármegye — tekintettel arra, hogy a mérnök mellé állandó segéderőt alkalmazott a község — az állást törölte. Értesülésünk szerint azonban az elöljáróság javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy Szemenyeit továbbra is alkalmazza, mert a községi külső munkáknál ellenőrzés ésirányí tás szempontjából Szemenyei nélkülözhetetlen. Leépítésre kerül az új esztendőben néhány községi szellemi inségmunkás is, mert alkalmaztatási idejük lejárt Bizonyára vigasztalásul szolgál nekik, ha megírjuk, hogy rájuk nemsokára újból szükség lesz, így remény van, hogy visszakerülnek a köszségihez. A jövőben ugyanis ismét olyan munkatöbblet szakad a község nyakába, hogy a mai létszámmal nem bírja elvégezni a munkát. Maga a mezőgazdassági munkásság öregségi biztosítása nagyobb adminisztrációt igényel, miint az ipari munkásság. OTI ügykezelése, de lesz még a községi tejakción kívül is másik tejakció is amit még most tanulmányoz a község főjegyzője. ro- ›«► • «F víz ›S‡ «·›«• *$‹ Mit dolgozik a községi iktató Naponta mintegy 70 ügyirat érkezik a községi elöljárósághoz Itt adunk egy statisztikát, amelyik azt mutatja, hogy a község iktatójának sincs valami irigylésreméltó dolga. A községhez1938-ban összesen 20778 ügydarab érkezett, amit újonan be kell iktatni. Ha ezta tömeget napokra elosztjuk, egy-egy napom 57ügydarabot kell beiktatnia Keresztes Lajos iktatónak, de számítva, hogy igen sok ügydarab érkezik, amelynek már előszáma is van s az ilyeneket ugyanazon számra kele vezetni, akkor mintegy 70 iktatást kell végeznie a napi hatóraimunkaidő alatt. Ez pedig annyit jelent, hogy 5 perc átlagidő alatt kell beiktatnia egy-egy ügydarabot. Aki az iktatás »mesterségét« ismeri, jól tudja, hogy ez az 5 perc próbára teszi az iktató munkaképességét, hiszen az ügydarabot megfelelő áttanulmányozás után lehet csak beiktatni. Jól és szorgalmasan kell dolgoznia az iktatónak, ha napi penzumát lelkiismeretesen akarja végezni. Az 1938. évben a községhez 14.710 kézbesítendő közigazgatási, 2692 kézbesítendő bírósági ügydarab érkezett, ami viszont a kézbe vesztők erejét és idejét tette próbára. HULITA Ennek a szónak a csengése igazán idegenszerű. Hiába keresnénk benne magyar reminiszcenciát, nemzed vonatkozást, nem találnánk, pedig ritka derék magyar úr hallgat erre a névre. Hulita Vilmos, a füleki gyár igazgatója. Valahol Krassószörény megyébenlátta meg a napviágot közel 60 esztendővel ezelőtt. Nem tudom, hogy folyt az élete, azt tudom csak róla, hogy amikor befutott a vonat velünk Fülekre, tízméteres nemzetiszinű lobogók és magyar szövegű »Fülek« felírás fogadott bennünket. Ki csinálta ezt? kérdem. Huhta... — mondják. Milyen volt itt a magyar sors? kérdem. Magyar embert foglalkoztatott a gyárban Hinnta... — mondják. Este a füleki vár fényözönbe öltözött, a megnövekedett Felvidék kontúrjait villanykörték tükrözték a várrom falán. Gyönyörű volt. Ki csinálta ezt?... kérdem. Hiuta.. . volt a válasz. December 6-án, Kormányzó urunk névnapján tűzijáték, lampionos kivilágítás. Ki rendezte ezt?... kérdezem. Hulta... — volt a válasz. Mindenütt és mindenben ez a név cseng Füleken: Hulita. Érdekelni kezdett ez az ember. Azt a megtisztelő parancsot kaptam egyszer, hogy a Felvidék viszszacsatolásával kapcsoatban tanúsított magatartásáért nyert honvédelmi miniszteri elismerést adjam tudomására Huitának. No, végre, megismerkedem vele. Képzeljenek el gyárüzemet, amelyik csökkentett létszámmal, csupán 1200 munkással dolgozik. Gyártanak benne a mezőgazdasági gépektől kezdve le és felfelé a fakanálig minden cikket. Hát ennek a gyárigazgatója ez a Huhta. Kényelmetlen érzésekkel indultam hozzá. A gyár kapujánál kérdezem a portást: — Huita igazgató urat itt találom-e most? — Igen, parancsoljon! És vezet a portás egy nagy terembe, ahol, — nagyítani nem akarok — talán száz íróasztal mellett ugyanannyi tisztviselő dolgozik. Megállunk a hatamas terem egyik iróasztajánál, szakállas, idős ember kel fel a szélkírők Magamhoz sem térhetek, mikor a portás mondja: — Az igazgató úr. — Hu ita. — Petrik főhadnagy. — Parancsoljon, mivel lehetek szolgálatára? Elmondom, hogy miért jöttem. — Semmi az egész. Mindazzal, amit tettem ezekben a napokban és azelőtt is s ezután is fogok tenni, tartozom magyar testvéreimnek. Leültet az íróasztal mellé, amelyik semmivel sem díszesebb, különb, mint a "hatalmas terem bármelyik íróasztala. Beszélgetünk s azzal a meggyőződéssel búcsúztam, hogy kivételes tehetségü, energiájú, gondolkozású embert ismertem meg. Kvalitás, erő, akinek fontos szerepe lehetne a magyar gazdasági életben. Párszor találkoztam még vele. Néhány szót mondott terveiről, a magyar piacba való bekapcsolódás lehetőségeiről. Akkor még nem tudta — úgy látszik —, hogy a füleki gyár termelvényei árban nem, csak minőséggel versenyezhetnek a magyar piacon. Derék Hunta! Minden tehetségével, akarásával, jószándékával, üzleti zsenijével sem bírta legyűrni a... a karteleket. ..