Orosházi Hírlap, 1962. január-március (7. évfolyam, 1-13. szám)
1962-01-04 / 1. szám
2 OROSHÁZI HÍRLAP Megjelent a rendelet a kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosításáról A Magyar Közlöny vasárnapi számában megjelent a kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosításáról szóló rendelet. Nagy jelentőségű intézkedés ez, amely újabb dolgozó réteget mentesít az öregkor bizonytalanságától. Megvalósult a kisiparosok sok évtizedes kívánsága, hogy öregségük, megrokkanásuk esetén nyugdíjban, elhalálozásuk esetén hozzátartozóik ellátásban részesüljenek. A biztosítás minden kisiparosra, háziiparosira és vándoriparosra kötelező. A biztosítás alapján a kisiparos jogosult 1. öregségi nyugdíjra, ha 60. életévét (nő az 55. évet) betöltötte és legalább 10 évi biztosítási ideje van; 2. rokkantsági nyugdíjra, ha munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette és legalább 10 évi biztosítási ideje van. A nyugdíj folyósításának természetes feltétele, hogy az iparos iparát megszüntesse. A kisiparos halála esetén özvegye nyugdíjra jogosult, ha az elhalt legalább 10 évi biztosítási időt szerzett. Ellátás illeti meg az elhalt árváját és az elhalt által eltartott rokkant szülőt is. Rendkívül méltányos esetekben kivételes ellátást kaphat az a kisiparos, aki a 10 évi biztosítási idő megszerzése előtt kénytelen iparát munkaképtelenség miatt feladni. Kivételes ellátás engedélyezhető indokolt esetben az özvegynek is, ha férje a 10 évi biztosítási idő megszerzése előtt hal meg Az öregségi és rokkantsági nyugdíj összege 10 évi biztosítási idő esetén havi 400 forint Ez az összeg minden további biztosítási évvel havi 20 forinttal emelkedik. Az özvegyi nyugdíj a férjet megillető összeg fele. Ennyi a szülői nyugdíj is. A fenti szolgáltatások ellenében havonta 80 forint nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ez a megállapítás rendkívül kedvező, mert 10 éven át fizetett járulék két évi nyugdíjjal már megtérül. Még kedvezőbb azoknak a helyzete, akik korábban munkaviszonyban álltak és ez az idejük nyugdíj szempontjából elveszne. A kisipari biztosítás megvalósulásával most már össze kell számítani a munkaviszonyban eltöltött időt és a kisipari biztosításban szerzett éveket, ha a kettő között 5 évnél hosszabb megszakítás nincsen. Ugyanez az eset, ha a kisiparos ktsz tagja volt. Lehetőség van arra, hogy az a kisiparos, aki 1962. január 1-én az 50., nő a 45. évét még nem töltötte be, nagyobb összegű nyugdíjra biztosíthatja magát. Ezek kétféle biztosítási forma között választhatnak. Az egyiknél 10 év után a nyugdíj havi 600 forint, ami minden évvel 30 forinttal emelkedik. Itt a havi járulék 150 forint. Választhatnak továbbá olyan megoldást is, amely 10 év után havi 800 forint nyugdíjat biztosít. Ez esetben havonta 200 forintot kell járulékként fizetniük. A magasabb nyugdíjra való igényt 1962. január 31-ig be kell jelenteni. A kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosítása 1962. január 1-gyel lép életbe. MOZAIKOK 1961-ből 1961-ben fejeződött be városunk területén a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek révén néhány parasztember kivételével a földművelők a szövetkezeti utat választották, s a közös gazdaságokban munkálkodnak, jobb sorsuk érdekében. A városban 7 szövetkezet működik, összesen 4258 rendes, 768 pártoló taggal. A szövetkezetek közös földterülete egy híján 24 ezer hold, míg a háztáji 4104 holdat tesz ki. A szövetkezetekhez tartozó földterület összesen 28 103 hold. * Az elmúlt esztendőben jelentősen növekedett a lakosság vásárlóereje, amelyet különösen az bizonyít, hogy igen sok, úgynevezett tartós használati cikk talált gazdára a boltokban. A járműboltban megtudtuk, hogy 1961- ben 221 motorkerékpárt, 1108 kerékpárt és 95 varrógépet vásároltak. A műszaki boltban pedig arról tájékoztattak bennünket, hogy 350 televíziókészüléket, 700 rádiót, két, egyenként 13 500 forintos zeneszekrényt, 400 mosógépet, 12 hűtőszekrényt, 50 villamos hősugárzót, 25 magnetofont, 80 porszívót és 30 padlókefélőt adtak el az orosházi és környékbeli dolgozóknak.• Igen szép évi forgalomról tanúskodnak a könyvesbolt adatai is. Mint megtudtuk, 1961-ben egymillió 550 ezer forint értékű könyv talált gazdára. A megvásárolt könyvek között igen sok a népszerű sorozat, a különböző értékes kötet, a szakkönyv, s szép számmal adtak el a bolt dolgozói hanglemezt is: opera-, operett, és táncdalfelvételeket... Természetesen a számadatok még önmagukban nem sokat mondanak, hiszen főleg a bolt dolgozói a megmondhatói annak, hogy hányan és hányan vásároltak értékes, hasznos könyveket egyszerű munkásemberek, szövetkezeti gazdák, akiknek hajdan a megélhetés is nagy gondot okozott, nemhogy kultúrálódásra lett volna lehetőségük. De érdemes megemlíteni azt is, hogy ezek az emberek milyen tervszerűen és célszerűen olvasnak, hiszen közülük igen sokan előjegyzésben vannak a könyvesboltban, hogy különböző sorozatokat, kiadványokat előre biztosítsanak maguknak. Orosházán 20, a járásban 25 tűzeset fordult elő. Az állami tűzoltóság 38, a községi tűzoltóság pedig 7 esetben lokalizálta a tüzet. A községi tűzoltóság 12 tűzesetnél közreműködött az oltásban az állami tűzoltósággal. A járási tűzoltóság ugyancsak 12 esetben adott segítséget a környező járások területén bekövetkezett tűzeseteknél. A tűzoltóság gyors beavatkozása és jó munkája eredményeként a tűzesetekből eredő kár a városban mindössze 20 ezer 200, a járásban pedig 37 ezer 200 forint. Haláleset egy alkalommal következett be a járásban. A városi tanács anyakönyvi hivatalában megtudtuk, hogy az elmúlt évben 524 újszülöttel gyarapodott Orosháza lakóinak száma. Ennél jóval kevesebb volt a haláleset: összesen 303. Ugyanakkor 211 jegyespár állt az anyakönyvvezető elé házasságkötés végett. Az 524 újszülött közül 80 a szocialista névadó ünnepség keretében kapott utónevet. Így az 1960- ban nyitott névadási emlékkönyvbe bejegyzett gyermekek száma 130-ra emelkedett. A városban 14 egyszobás, 16 kettőszobás, 2 háromszobás magántulajdont képező ház épült és kb. 20 építése folyamatban van. Legtöbb fürdőszobás, modern, 97 százaléka szilárd alapú, szigetelt a talajnedvesség ellen, a szobák padoltak, belső berendezésük korszerű. A házak cserépfedésűek. Állami beruházással — a hét üveggyári ikerlakáson kívül — 47 komfortos lakást építettek, melyek főleg kétszobásak. * Orosháza és a járás területén november 30-ig 26 közlekedési baleset fordult elő: legnagyobb számban, 12 esetben motorkerékpárral, 6 esetben tehergépkocsival, 3—3 esetben személygépkocsival, illetve fogatos járművel, 1—1 esetben pedig autóbusszal, illetve vontatóval. A balesetek következményeként 15 súlyos és 9 könnyű sérülés történt, 2 személy pedig meghalt. A balesetek 40 százalékát a járművezetők ittassága, 40 százalékát pedig gondatlanságuk okozta. Tíz nappal előbb teljesítették éves tervüket Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat galvanizáló részlegének csiszolóbrigádja, amely célul tűzte a szocialista cím elnyerését, már 1961. december 21-én teljesítette éves tervét. A brigád tagjai nagyszerű munkalendületükkel, a versenyben vállalt kötelezettségük teljesítésével, szorgalmukkal, emberi magatartásukkal feletteseik és dolgozótársaik elismerését, megbecsülését vívták ki. A szocialista brigád cím odaítélésének elbírálására január elején kerül sor. Üdvözlőkártya helyett Szerte a világon, ahol ilyenkor ünneplik az új esztendőt, mindenütt ezzel köszönnek egymásnak az emberek: boldog új évet! Az Orosházi Hírlap szerkesztőségét is elhalmozták az intézmények, üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, egyszerű dolgozók üdvözlőkártyákkal, amelyekben ez áll: „Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk”. Megértettük mi az üdvözlőkártyára írt mondatból is, hogy minden embernek más a vágya, mindenki másként képzeli el a személyes boldogságát. A fiatal lány vagy fiú szerető párt, a beteg egészséget, a lakásban szűkölködő lakást, a gyerek sikeres iskolai évet, a szülő gyermekei boldogulását kívánja és így tovább sorolhatnánk az egyéni vágyak rengetegét. Az egyéni vágyak bár különbözőek, de egyben megegyeznek, hogy teljesülésükhöz alapot, lehetőséget a közösség munkája ad: az enyém, a tiéd, mindenkié. A jó, derék, becsületes munka az, ami ráírja az 1962-es esztendő lapjára a boldogulás betűit. A dolgozók mindinkább értik, hogy az SZKP most elfogadott programja, valamint a saját népgazdasági tervünk a mi jövőnket mutatja, hiszen a szocialista országok történelmileg azonos időszakban lépnek a kommunizmus útjára a Szovjetunióval. Ez az óhaj is ott húzódik az új esztendő köszöntésében. Az a sok és nagy esemény, ami előttünk lepergett, bizakodóvá tette az embereket. És ez a bizakodás munkájuk eredményességében mutatkozik meg. Ismerek egy seregnyi munkást, akik gépeiken, munkaszervezésükben keresik a haladót, az újat. Az teszi igazán boldoggá őket, aminek megalkotásában két kezük munkájával maguk is részt vettek. Nagyszerű dolog, hogy a munkapadok mellett, a mezőn mind számosabban értik meg: egyéni boldogulásuk elválaszthatatlan a közösségtől, s ami ennek fordítottja: az általános felemelkedés az egyes családok életében tükröződik. Számos községben létesült az elmúlt években kultúrház, könyvtár, mozi, iskola, mind, mind azt hirdeti, hogy rátaláltunk a fejlődés útjára. A mi kívánságunk már nem üres, tartalmatlan szokás, hanem a boldog új esztendő kívánságában már a holnap kommunista társadalmának ragyogó képe tükröződik, így értelmezzük mi a jókívánságokat. Mi az üdvözlőkártyák helyett ezúton köszönjük meg a figyelmességeket, jókívánságokat és kívánjuk öregnek, fiatalnak, férfinak, nőnek és gyermeknek egyaránt, eredményekben gazdag új esztendőt. Bocskor János felelős szerkesztő A trágárság Egyes gyakorlati oktatók és szakmunkások, akikre az ipari tanulók nevelését, oktatását bízták, a fiatalok előtt is sokszor trágár szavakat használnak. A szülői munkaközösség ezért kérte az ipari tanuló iskola igazgatóságát, hívja fel erre az illetékesek figyelmét, mert a trágárságot nem egy fiatal „kitűnően elsajátította”, s ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartja. Ennek tulajdonítható, hogy többen otthon és baráti körben is „megfelejtkeznek” magukról. Fed sem tűnik nekik, hogy tiszteletlenséget követnek el és végeredményben önmagukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt. Azt leszögezhetjük, hogy a trágárság nem a munkával összefüggő dolog, hiszen a munkások többsége nemcsak kerüli az ilyen kifejezések használatát, hanem el is ítéli azt, aki így próbál „kiemelkedni” a többi közül. A durva kifejezések használata éppen ezért nemcsak közvetlenül a munka eredményességét nem segíti elő, hanem a jó egyetértést, a kollektív szellem kialakítását sem. Mert vajon a jóérzésű emberek közül ki szeret olyan környezetben dolgozni vagy szórakozni, ahol minduntalan trágárságot, szitkozódást hall? De ellentétben áll az értelemmel és műveltséggel is, hiszen a kritika, az ellentétes vélemény, a valamivel kapcsolatos méltatlankodás kifejezésének ez az egészen leegyszerűsített primitív módja, amely kultúrálatlanságra vall, ugyanakkor a fiatalokat bizalmaskodásra, tiszteletlenségre szoktatja. A trágárság, a durva hangnem elkerülhető, amihez azoknak, akik azt már megszokták, elsősorban önfegyelemre van szükségük. Jó segítséget nyújt ehhez a szakmai, politikai továbbképzés, az általános műveltség fejlesztése. Ez formálja, csiszolja az ember értelmét és lefarag minden olyan sallangot, amit az ember felesleges teherként hordoz magával. Az ipari tanulókkal, a jövő szakmunkásaival szemben ma már szakmai, politikai és erkölcsi vitatkozásban, valamint az általános műveltség szempontjából is nagy követelményeket támasztunk. A társadalom fejlődése kívánja ezt, amit a nevelőiknek, oktatóiknak szem előtt kell tartaniok. Éppen ezért a nevelésnek olyan módszereit szükséges alkalmazni, ami nem gátolja, hanem elősegíti a fejlődésüket. GA/DÁC^f PPOC^PRIM 1962-BEN Beszélgetés a művelődési ház igazgatójával Milyen művelődési, szórakozási lehetőségeket nyújt a város közönségének a Petőfi művelődési ház, hogyan szolgálja az állandóan fejlődő kultúréletünk követelményeit az 192-es esztendőben? — erről beszélgettünk Feldmann József elvtárssal, a művelődési ház igazgatójával. túlmunka fejlesztéséhez szükséges legjobb módszerek, s a legjárhatóbb út keresésének időszaka volt, amely igen szép eredményeket hozott. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 1961-ben sok ezerrel több ember fordult meg a művelődési házban, mint 1960- ban, több volt az előadás, s jelentősen gyarapodott a kultúrcsoportok, az aktívák száma, javult a műsorpolitikánk. 1962-re vonatkozó tervünkben már a minőségi követelmények szerepelnek az első helyen a hivatásos művészek és az öntevékeny kultúrcsoportok szereplésében egyaránt. Ezt majd tapasztalhatja a közönség; a Jókai Színház 12, a Szegedi Nemzeti Színház 4 opera, és az Országos Rendező Iroda 4 könnyű műfajú előadásában is. De jellemzi a minőség javulását a művelődési ház színjátszó csoportjának ténykedése is. Már betanulták Friedrich Wolf Hazafiak című, a német kérdéssel foglalkozó négyfelvonásos drámáját, melyet üzemekben és tsz-ekben kívánunk előadni. A Petőfi-énekkar és a város legjobb szavai és Október fénye száll a földtekén címmel, zenés irodalmi műsort mutatnak be február első napjaiban —, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. Itt kívánom megemlíteni azt is, hogy célunk — a jobb minőségű szórakoztatás s nevelés — érdekében a művelődési ház kultúrmunkásai is növelik tudásukat. Ezért a 430 körüli aktíva-csoportnak ifjúsági és felnőtt akadémiát szervezünk, amelyen filmvetítéssel egybekötött, hasznos ismereteket terjesztő előadásokat hallgatnak... f. Mielőtt az új esztendőre vonatkozó terveinkről szólnék, meg kell említenem — mondotta —, hogy az 1961-es év az öntevékeny kul-