Orosházi Hírlap, 1970. október-december (15. évfolyam, 115-152. szám)

1970-10-20 / 123. szám

A Laporte-ügy Kanada, a világ területileg egyik leghatalmasabb országa, ritka kivételektől eltek­intve, a hírek perifériáján szer­epel. Ilyen ritka kivétel volt, amikor a kor­mányfői székbe került „Kana­da Kennedyje”, Pierre Elliot Trudeau, aki nem is annyira politikai koncepciója, mint sze­mélyi érdekessége miatt került a világsajtó első oldalára. Az ország következő szenzá­ciója Charles de Gaulle tábor­nok emlékezetes québeci látoga­tása volt. A Francia Köztársa­ság akkori elnöke a diplomácia történetében meglehetősen szo­katlan módon nem közvetett gesztusokkal, hanem a lehető legnyíltabb beszédekben támo­gatta a francia nyelvű tartomány elszakadási törekvéseit. Lépésé­nek visszhangja érthető módon rendkívül vegyes volt — annyi bizonyos, hogy hónapokra volt szükség, amíg a kanadai körút viharai valamelyest lecsendesed­tek. Ezzel a második szenzációval már legalább­is tematikailag­­ feltétlenül összefügg az a szo­morú ok, amiért Kanada ezek­ben a napokban vezető helyre került az újságok lapjain, az éter hullámain és a legkülönbö­zőbb televíziós állomások kom­mentárjaiban. Mint emlékezetes, ez a leg­újabb kanadai ügy úgy kezdő­dött, hogy a québeci szeparatis­­ták, akik már korábban is ka­cérkodtak bizonyos anarchista módszerekkel — pokolgépes robbantásokat követtek­ el, meg­fenyegettek politikai személyi­ségeket stb. —, most egy nagy lépéssel tovább léptek az egyéni terr­or útján. Először Cross brit diplomatát rabolták el, majd miután mind a tartományi, mind a központi kormány megtagadta anyagi természetű, valamint be­börtönzött társaik kiszabadítá­sára irányuló követeléseiket, kertjében rajtaütöttek La­portén, a tartomány munkaügyi minisz­terén. Trudeau szövetségi és Robert Bourassa québeci kormányfő ez­után is nemet mondott, illetve csak a követelések egy részét volt hajlandó teljesíteni. A sze­­paratisták erre megölték Lapor­­tet — vagyis más körülmények között, de megismétlődött a guatemalai Spreti-ügy. Talán nem túlzás, ha azt állít­­juk, hogy körülbelül ugyanazzal a tanulsággal. Ezt a tanulságot az angol kom­munisták lapja példamutatóan elemzi. Kimutatja, hogy a qué­becieknek valóban okuk van az elkeseredésre és a francia ki­sebbség háttérbe szorítása még a brit imperializmus öröksége. A gyilkosságot ugyanakkor „megdöbbentő fejleménynek” nevezi a Morning Star, amelyet ,,a leghatározottabban el kell ítélni”. „Nem beszélve a cse­lekmény embertelen voltáról — írja a lap — politikailag is ér­telmetlen volt, mert semmit sem oldott meg, ami történt. A tömegtámogatásra számító ha­ladó mozgalmak nemcsak azért ítélik el az egyéni terrort, mert zsákutcába vezet, hanem azért is, mert rendszerint éppen azok­­nak az erőknek a kezére játszik, amelyek ellen állítólag irányul...’’ A KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkva A KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 49. ülésszakára Moszkvá­ba érkeztek a tagállamok: Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyel­­ország, Magyarország, Mongó­lia,, az NDK és Románia kor­­mányelnökhelyettesed. Magyar­­országot az ülésszakon Apró Antal, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökhelyet­tese képviseli. A vendégeket a seremetyevói repülőtéren M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, N. V. Faggyejekv, a KGST titkára és más személyiségek fogadták. Ildiién mutatkozik be az EM­Mi miniszterelnöke Harcok Jordániában • Egyiptom a béketárgyalások mellett Kairó A kairói Al Ahram hétfői szá­mának értesülései szerint Anvar Szadat, az EAK új elnöke egy „prominens személyiséget” vá­lasztott a miniszterelnöki poszt betöltésére. A lap az illető sze­mélyt nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy olyan ember­ről van szó, aki „nagy tekintély­nek örvend országos és nemzet­közi szinten egyaránt”. Szadat­­ kedden mutatja be jelöltjét az Arab Szocialista Unió központi bizottságában. Amman jelentések szerint változatla­nul tartanak a harcok a kor­mánycsapatok páncélos egységei és a gerillák között Észak-Jor­­dániában, a szíriai határ közelé­ben. A bagdadi rádió úgy tudja, hogy a harcok átterjedtek a fő­városra is. A Reuter-iroda érte­sülései szerint a hadsereg hat­van harckocsira növelte az Irbid és Ramtha között fekvő gerilla­központok ellen bevetett páncé­los erőit. Az arabközi békéltető és felügyeleti bizottság vasárnap esti közleménye szerint a harci cselekmények „korlátozott” jel­legűek és nem befolyásolják a helyzet normalizálását. New York Mahmud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter New Yorkban el­hangzott tv-interjújában kije­lentette: az amerikai hírszerzés által készített fényképek koránt­sem bizonyítják, hogy az EAK megsértette volna a kilencven­napos tűzszüneti megállapodást.­­ A külügyminiszter szerint a Szuezi csatorna mentén telepí­tett rakétaállásokat nap mint nap áthelyezik, így a „tegnap készített fényképek ma már semmit sem mondanak”. Riad rámutatott, hogy az amerikai hírszerzés megfigyelései kizáró­lag a csatorna egyiptomi partjá­ra szorítkoztak, s így nem vet­tek tudomást a tűzszünet izraeli­­ részről történt sorozatos megsér­téséről. Interjújában a külügyminiszter ismételten kijelentette, hogy az EAK hozzájárul a tűzszünet ér­vényességének meghosszabbítá­sához, amennyiben Izrael haj­landó folytatni a Jarring ENSZ-megbízott védnökségével megkezdett közvetett béketár­gyalásokat. Befejezte munkáját a Béke Világtanács Új Delhi A Béke Világtanács Elnöksé­gének ülésszaka, amely október 16-án Delhiben nyílt meg, va­­sárnap befejezte munkáját.­­ Az ülésszakon elfogadták a­­ világ országainak kormányához­­ szóló felhívást. Az ülésszak főj dokumentuma arra hívja fel a­­ kormányokat, hogy „állítsák meg­­ az agresszív és háborús erőket”, j Az ülésszak résztvevői hatá­­­rozatot fogadtak el a közel-ke­­­­leti és az indokínai helyzetről,­­ valamint az európai biztonság kérdéseiről. i Szovjet űrhajósok az Egyesült Államokban A New York Andrian Nyik­lajev és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajó­sok vasárnap este tíznapos láto­gatásra az Egyesült Államokba érkeztek. A New York-i Ken­nedy -repülőtéren a szovjet űr­hajós-pilótákat amerikai kollé­gáik, Neil Armstrong és Edwin Adrin fogadták. A NASA, az Amerikai Űrha­józási Hivatal szóvivője kijelen­tette, hogy a két szovjet kozmo­nauta látogatásának célja az Egyesült Államok és a Szovjet­unió világűrkutatási együttmű­ködésének fejlesztése. A szovjet vendégek New York­ba érkezésük után nyomban folytatták útjukat Washington­ba. Gy­ümölcsozó magyar—lengyel együttműködés Varsó Stanyslaw Majewski, lengyel miniszterelnök-helyettes, a len­gyel—magyar gazdasági együtt­működési bizottság lengyel ta­gozatának elnöke, sajtónyilat­kozatot adott országaink gaz­dasági és kereskedelmi kapcso­latairól. — 1958 óta a magyar—len­gyel árucsereforgalom négysze­resére emelkedett — mondotta a többi között a miniszterel­nök-helyettes. Kétségkívül po­zitív eredménynek számít, hogy különösen gyorsan növekedett a gépek és berendezéseik szállí­tása. Az áruforgalomban jelen­tős helyet foglalnak el a nyers­anyagok. Lényegében Magyar­­ország biztosítja az egész len­gyel alumíniumkohászat tim­­földi szükségletét, Lengyelország viszont ként, kokszot és szenet szállít Magyarországnak. Igaz, hogy a termelési koo­­­perációban és szakosodásban ed­dig még nem értünk el komo­lyabb eredményeket, de figyel­met érdemel az autógyártás és a vegyipar közötti együttműkö­dési szerződés. Több ilyen meg­állapodás már az egyeztetési vagy zárótárgyalási szakaszban van. A tudományos-műszaki együttműködés példájaként megemlíthető a színesfémipar­ban, a szervetlen vegyészetben és a textiliparban kibontakozó kapcsolat. Nem lehet azonban figyel­men kívül hagyni azt a tényt, hogy a mostani ötéves tervidő­szak közepe táján átmenetileg lefékeződött a kétoldalú áru­forgalom fejlődése. Éppen az együttműködési állandó bizott­ság lépett közbe, hogy újból ütemesen növekedjék a forga­­­­lom. A magyar—lengyel áru­csere az idén a tavalyihoz ké­pest 20 százalékkal emelkedik. A következő é­vekben elsősor­ban az elektronikai és elektro­technikai iparban akarjuk el­mélyíteni az együttműködést — mondotta végül Majewski. 2 am 1970, OKTÓBER 20. Gazdaságfejlesztésünk kiemelt programja A vezető új munkatársai • A negyedik ötéves terv legjel­legzetesebb vonása, hogy vala­mennyi programpontjával a gazdálkodás magasabb szintjé­nek megteremtésére szervezi a társadalom anyagi és szellemi erejét a gazdasági élet minden szektorában. Így is fogalmaz­hatnánk: kicsiben és nagyban is. Nagyban: cél az iparszerke­zet korszerűsítése — azoknak az ágazatoknak dinamikusabb fej­lesztését irányozza elő, amelyek korunk tudományos-technikai színvonalának teljes mértékben megfelelnek, hazai adottságokra épülhetnek, a társadalom gyara­podását hosszabb távon jobban szolgálják. Kicsiben: ehhez a gyarapodáshoz olyan eszközöket ír elő, amelyek a gazdálkodási minőségileg fejlettebb eszközei sorába tartoznak: intenzív fej­lesztés, hatékonyság fokozása, a műszaki haladás, a tudományos eredmények gyorsabb alkalma­zása. A jobb hatásfokú gazdálkodás egyik nélkülözhetetlen eszköze ma már a számítástechnika. A terv kiemelt fejlesztési prog­ramjai között ott szerepel a ha­zai számítástechnikai program is, így: „számítástechnikai prog­ram” — s nem leszűkítve: szá­mítógép-termelés. A számítógép ugyanis egymagában, megfelelő környezet, személyzet, kisegítő berendezések és nem utolsósor­ban — alkalmas, pontos progra­mok nélkül nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Közismertek legfőbb teendő­ink: a termelékenység javítása, a munka szervezettségének tö­kéletesítése, a beruházási piac egyensúlyának megteremtése, a vezetés színvonalának javítá­sa, a termékek versenyképessé­gének emelése — x m­indezek együtt vezethetnek a gazdálko­dás magasabb szintjéhez. Ezek a feladatok, amelyekbe be kell vonnunk a számítógépet — munkatársként és ellenőrként, amiért a IV. ötéves tervben el kell terjednie a számítástechni­ka eszközeinek, és szellemé­nek gazdasági életünkben. A számítástechnikai program lényegében több — s egyaránt fontos — fejezetre, teendő­ cso­portra oszlik, s legalább 4 tárca feladatköréhez tartozik. Feladat a számítógépek és tartozékok — ahogy a szakemberek mondják: perifériák — hazai gyártásának fejlesztése. Ez a Kohó­ és Gép­ipar feladata. Jelenleg 80 szá­mítógép dolgozik hazánkban, s ezek szinte kivétel nélkül kül­földi gyártmányok. A tervidő­szak végére összesen 400 számí­tógéppel kell r­endelkeznie az iparvállalatoknak, a kereskede­lemnek, közlekedésnek, a kuta­tó- és oktatási intézményeknek, az államapparátusnak. Ennek a számítógépparknak a mainál nagyobb aránya lesz már hazai gyártmány, illetve a felfutó ha­zai gyártás exportjából fedez­hetjük az importgépek beszer­zését. A hazai számítógépgyártás alapjait a III. ötéves terv idő­szakában megvetettük — ennek fejlesztése, bővítése most a cél. Az EMG 830-as típusú gépe már ismert konstrukció, a IV. ötéves tervben egy ennél fejlet­tebb, Cm. harmadik generációs gép gyártását kell a gyárnak felfuttatnia A számítógépek nemzetközi mezőnyében a telje­­sítmények alapján megkülön­böztetnek kis-, közép- és nagy­teljesítményű egységeket. A ma­gyar ipar a kis számítógépek gyártására rendezkedik be, míg a KGST keretében mások a kö­zép és nagy gépekre szakosod­nak, majd kölcsönös szállítások­kal tesszük teljessé egymás szá­mítástechnikai rendszerét. Ugyanígy a perifériák gyár­tásában is szakosított program­ban állapodtunk meg a baráti országokkal: a MOM, a BRG, az ORION, a VILATI és az EMG különféle lyukszalagtech­nikai berendezéseket, memória­­egységeket, jelolvasó és leolva­só berendezéseket — parifériá­­kat­­— gyárt­ majd, más szüksé­ges ber­endezéseket pedig a KGST keretében szerezhetünk be. Erre a gyártásfejlesztésre mintegy 7 milliárdot fordítunk. Az is kétségtelen, hogy ennek a gyártásnak a kibontakozása az egész magyar elektrotechnikai iparra serkentőleg hat majd. Feladat a program szerint — újabb fejezetként — gondoskod­ni a számítástechnika alkalma­zásának szellemi bázisáról. Új technika ez — új szakma is egyben. Különböző szinten kép­zett szakembereket kíván: alap­foktól — felsőfokig. A gyártás­ban és az alkalmazásban egy­aránt. A gyártóműveknél meg fog jelenni a specializált szak­munkás, a computer-technikus és mérnök. Ezek képzése a fel­sőfokú intézményekben már kézzelfogható szándék. Hasonló­képp meg kell szervezni, illetve ki kell terjeszteni a karbantar­tók körét is. A szakemberek másik csoport­jának oktatását részben már megszervezték: alap-, és közép­fokon a programozók oktatását. Ezek a szakemberek „etetik” majd a gépet, értik majd a nyelvét a gépeknek, ők állítják majd össze a programokat, illetve ők kezelik majd a be­rendezéseket. Ezek mind az ok­tatásügy feladatai, amelyek a tárca IV. ötéves tervében szin­tén szerepelnek. Az a gondolat is bontakozik, hogy a­ felsőokta­tásban meg kell szervezni — mérnököknél, közgazdászoknál mindenképp — hogy a válasz­tott szakmájukra való felkészí­tés közben — kötelező tantárgy­ként — számítástechnikai isme­reteket is szerezzenek. A terme­lésirányítás, de a kereskedelem, a közlekedés irányítása — kö­zép- és felső szinten egyaránt — már ma nélkülözhetetlenül megköveteli azokat az ismerete­ket, amelyek alapján bárki pon­tosan felmérheti mit várhat a számítástechnikától, hol segíthet a számítógép, s milyen feltéte­lek között A felhasználás feltételeinek megteremtése is feladat ugyan­is ebben a programban. A szá­mítógépet nem lehet bárhol al­kalmazni. Csak ott, ahol az adatszolgáltatás pontos, jól szer­vezett, az ügyvitel fegyelmezett, a termelésben, a gazdálkodásban rend van. Ahol nincs kapkodás, ahol pontosan tudják, eldöntöt­ték mi a szándékuk, tervük — legalábbis középtávon. Ahol te­hát okos, lényegre törő kérdése­ket tudnak feltenni a gépnek, s ahol arra használják a számí­tástechnikát, amire kell — nem az írógép vagy a „tíz ujjuk” he­lyett. A gép ugyanis mindig pontosan annyit tud — amen­­­nyit a gazdája, csak azt „gyor­sabban”, tévedhetetlenebből vagy ha úgy tetszik „könyörte­lenebből” tudja. A valóban hatékony termelés­irányítás, de általában a ma­gas szintű, eredményes munka, vezetés, programozás, szervezés előfeltétele ma már a számítás­­technika. A gazdálkodás maga­sabb szintjéhez a legbiztosabb lépcsőfok. Ezért lett kiemelt programja a tervnek — s lénye­gében ezért tartozik, szinte va­lamennyiünkre e program vég­rehajtása. A számítástechnika tudománya a közeljövő üzenete. Akik holnap, holnapután is­­ helyt akarnak állni előbb-utóbb I meg kell ismerkedniük vele, de az irányítás kulcspontjain már ma kötelesség megtanulni — akárcsak a múlt század derekán a gőzgép működési elvét. Gerencsér Ferenc

Next