Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)

1971-06-10 / 66. szám

1971. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK Óra 80 fiLlér XVI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM • • A­z Önök országában igen eredményesen lehet dolgozni A növénytermesztési vándorgyűlés nemzetközi visszhangjából Az 1971. évi­­­ növénytermesz­tési első MAE vándorgyűlésen a­­ bolgár, a csehszlovák és a len­gyel tudományos testvéregyesü­letek küldték el képviselőjüket. A bolgár és a lengyel delegáció­val találkozott lapunk munka­társa, akik kérdésére a követ­kezőt válaszolták: Kosztadinka Cvetkova, a ple­­veni Agrártudományi Egyesület titkára, a pleveni Agrokomple­­xum közgazdásza: — Örömmel jöttünk Magyar­­országra, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület meghívására, hogy részt vegyünk ezen az igen nagy jelentőségű tanácskozáson. Véleményem szerint helyesen jár el a magyar testvéregyesü­­let, amikor társadalmi úton is megvitatja a következő tervidő­szak legfontosabb növényter­mesztési tennivalóit. Mi Bulgá­riában hasonlóan jártunk el, mi­előtt elhatároztuk volna az úgy­­­­nevezett agráripari komplexu­­­­mok létrehozását. Pleven kör­nyékén is működik egy ilyen komplexum, amely a mezőgaz­dasági növények termesztése mellett foglalkozik a termékfel­­dolgozással és a kereskedelem­mel. Hazánkban több ilyen ag­ráripari komplexum működik. Mi bolgárok úgy látjuk, helye­sen jártunk el, amikor ezeket létrehoztuk. Javult a kapcsolat a termelő, a feldolgozóipar és a kereskedelem között és e kap­csolatjavulás révén a fogyasz­tóhoz több és jobb minőségű áru jut. Stefan Ratal­csak, a poznani Vajdaság mezőgazdasági osztály­­vezető helyettese: Négy napot töltünk ebben a gyönyörű országban azért, hogy részt vegyünk a vándorgyűlésen. Nagyon megragadott dr. Soós Gábor, a MÉM miniszter első helyettesének, a MAB elnöké­nek vitaindító beszéde. Kicsit odahaza, a lengyel problémák­ban éreztem magam, mivel mi is célul tűztük a növénytermesz­tés hozamainak emelését. Ma­gyarországon azonban ehhez kedvezőbbek a feltételek, mint nálunk. Az ál­lami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hatá­ra nagyon gyönyörű. Meggyőző­désem, hogy az Önök országá­ban igen eredményesen lehet­­ dolgozni. Sok hasznos tapaszta­lattal térünk haza. Elmondjuk majd honfitársainknak, hogy Magyarországon a búza és a ku­korica termesztése, eredménye milyen áldozatos és következe­tes munkával jutott el a világ­­színvonalig. D. K. Könyvtár a város szívében Több mint tízezer kötet—Napilapok, folyóiratok — Népszerű a szakszervezeti könyvtár A könyvtárba az ember úgy­­ lép be, hogy az ajtó előtt hagy­­­­ja a város zaját, a mindenna­­pok gondját, az idegfeszítő ro­­­hanást, a hangoskodó beszédet. Mielőtt belép, egy mozdulattal igazít a ruháján, mint ahogyan­­ az illik, az alkotó emberi szel­lem tárháza előtt. Csendes hétköznapi délelőtt az orosházi szakszervezeti kör­­­zeti könyvtárban. A Petőfi Mű­velődési Központ emeletén a könyvek között pihentető nyu­galom, gondolkodásra ösztöké­lő békesség, és könyvek. Sora­koznak példás rend­ben a pol­cokon, s az ember nehezen me­het el mellettük anélkül, hogy legalább egyikbe-másikba bele ne lapozzon. A másik szobá­ban végig a fal mentén folyó­, iratok és újságok. A kényelmes fotelekben órákon át elüldögél­hetünk könyvet, vagy folyóira­tot lapozva. Most is van kíván­csiskodó, két fiatalember tech­nikai szaklapot forgat. • Fekete József­né könyvtáros j örömmel mutatja új birodalmát ! — Bozó Klára, a másik könyv­­­­táros délután lép szolgálatba­­ —, amellyel most már nagyon elégedett. Kilenc év után — hiszen 1962-ben nyo­lcszáz kö­tettel alakult meg a szakszer­vezeti könyvtár — végre olyan impozáns hely jutott a köny­veknek, amilyen azokat való­ban megilleti. Persze a jelen, ha csak­ azért is, hogy hason­lítani lehessen, felidézi a múl­tat. — Amikor megalakult a szakszervezeti körzeti könyvtár, jóformán alig volt rendes ott­hona — emlékezik Fekete Jó­­zsefné. Előbb a régi művelő­dési otthonban, majd a tanács­házán tároltuk a könyveket. Volt idő, amikor csupán két szakrény jelentette a birodal­munkat. Mégis örömmel csi­náltam. Most több, mint tízezer kötettel rendelkezünk, amióta itt vagyunk, egyre szaporodik az olvasóik tábora. Jelenleg 690 hivatalosan nyilvántartott olva­sónk van, az itteni kölcsönzött kötetek száma meghaladja az idén a nyolcezret.­­ A nyil­vántartási lapok felé nyúl, de aztán egy fiókos szekrénykére mutat, melyben a város üzemei­nek, intézményeinek neve sze­repel : — A letéti könyvtáraink nyilvántartása ez­t magyaráz­za. — A városban tizenkét ilyen könyvtárunk van, ahová több mint hétezer kötetet he­lyeztünk ki, cserélünk negyed­évenként. Számok, tények, eredmények. S a számok mögött embereik­­ vannak, akik életcéloknak te­­­­ki­ntik a kultúra, a tudás fej­lesztését, s emberek, akik be­­f­fogadják a kultúrát. A szak­­i szervezeti könyvtár, mely sze­­­­rényen húzódik a város köz­pontjában — még névtábla sem jelzi az épületen, hogy itt könyvtár van — következetesen végzi nemes munkáját, mellyel az emberi szellem alkotását, az írott betűt juttatja el az embe­r pékhez. A folyóirat-teremiben [ 131 bel- és külföldi szaklap várja az érdeklődőket. De ép­pen a drága pénzért vásárolt külföldi szakfolyóiratokat for­gatják kevesen. Miért? Talán sokan éppen a szakemberek közül nem is tudják, hogy van ilyen, no meg arra is gondolni kellene, hogy nem mindenki beszél angolul, franciául, len­­gyelül, vagy németül. Nem volna haszontalan melléjük rö­vid, magyar nyelvű tájékozta­tót csatolni, sőt e kivonatos is­mertetőket megküldenek az érintett üzemeknek, intézmé­­­­nyeknek. A művelődési ház ide­gen nyelveket beszélők klubjá­nak tagjai közül bizonyosan ke­­rülne vállalkozó a fordításokra, s talán szaktanárok is szívesen vállalkoznak. Mert a könyvtár egyik feladata kell, hogy legyen a rendszeres információnyújtás a szakemberek számára, melyet ők minden bizonnyal örömmel vennének, a könyvtár illetékes vezetői pedig szervezéssel meg­oldanának. A könyvtár gazdag és tartalmas anyaga megéri, hogy elidőzzünk benne. Ne saj­náljuk hát rá az időt. Fülöp Béla Ismét részt vehetnek az országos szemlén az orosházi ifjúgárdisták Mint ismeretes, a Megyei If­jú Gárda Szemlén az orosházi leányszakasz szerepelt a legjob­ban, és így továbbjutott az okto­szágos szemlére. A sikeres sze­replés alkalmával Ficsor János­tól, a Városi Ifjú Gárda pa­rancsnokától kértünk tájékozta­tót eddigi tevékenységükről, eredményeikről, felkészülésük­ről. •­ A városi K­ISZ-b bizottság kezdeményezésére már 1966- ban, az országban az elsők kö­zött megalakult Orosházán az Ifjú Gárda, melynek akkor har­minckét tagja volt. Célul tűz­tük ki a honvédelmi nevelő­­munka segítségét, a különböző rendezvények, városi szintű ün­nepségek alkalmával a díszőr­­ségiadást és egyéb rendezői fel­adatok ellátását. 1968-ban ala­kult a Megyei Ifjú Gárda Pa­rancsnokság, így azóta egységes alapelvek szerint dolgozunk. A létszám is gyarapodott, a ba­romfifeldolgozónál és az üveg­gyárban önálló szakasz, a gim­náziumban egy század alakult, és létrejött egy városi területi század is.­ A múlt évben került sor először a városi, majd me­gyei és országos szemlére, amely újabb lendületet adott a fiata­loknak. Nőtt a­­ lelkesedés, meg­élénkült a munka és az alapos felkészülés, a szorgalom ered­ménye nem maradt el: a tava­lyi országos szemlén egyik lányszakaszunk harmadik helye­zést ért el. A tapasztalatok so­kat segítettek az idén a kikép­zésben és a felkészülésben egy­aránt. A megyei szemlén a Táncsics Gimnázium leányszakasza a maximális 2200-ból 2023 pontot szerzett meg, s ezzel ismét to­vábbjutott az országos szemlére. A szakaszon belül három raj versenyzett, vezetőik Varga Ág­­nes, Halász Éva és Dávid Éva, a szakasz vezetője pedig Bara­nyai Gábor. Különösen a pol­gárvédelmi raj szerepelt kivá­lóan, ők elsők lettek a rajver­senyen, amiért a Megyei Pol­gárvédelmi Parancsnokságtól külön jutalmat kaptak. A sza­kasz most még nagyobb lelke­sedéssel készül az országos szemlére, hogy tavaly szerzett jó hírnevét megőrizze és öreg­bítse. T. * Adapterek, pótalkatrészek A gépjavító állomás tevékenységében egyre nagyobb szerep jut a gyártásnak. Képünkön az egyik legismertebb termék, a ku­koricabetakarító adapter összeszerelése látható. Az idén kezdődött a mezőgaz­dasági pótalkatrészek gyártása, amely sok termelőszövetkezet gondján enyhít majd. (Fotó: Somogy.,

Next