Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)
1971-06-10 / 66. szám
1971. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK Óra 80 fiLlér XVI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM • • Az Önök országában igen eredményesen lehet dolgozni A növénytermesztési vándorgyűlés nemzetközi visszhangjából Az 1971. évi növénytermesztési első MAE vándorgyűlésen a bolgár, a csehszlovák és a lengyel tudományos testvéregyesületek küldték el képviselőjüket. A bolgár és a lengyel delegációval találkozott lapunk munkatársa, akik kérdésére a következőt válaszolták: Kosztadinka Cvetkova, a pleveni Agrártudományi Egyesület titkára, a pleveni Agrokomplexum közgazdásza: — Örömmel jöttünk Magyarországra, a Magyar Agrártudományi Egyesület meghívására, hogy részt vegyünk ezen az igen nagy jelentőségű tanácskozáson. Véleményem szerint helyesen jár el a magyar testvéregyesület, amikor társadalmi úton is megvitatja a következő tervidőszak legfontosabb növénytermesztési tennivalóit. Mi Bulgáriában hasonlóan jártunk el, mielőtt elhatároztuk volna az úgynevezett agráripari komplexumok létrehozását. Pleven környékén is működik egy ilyen komplexum, amely a mezőgazdasági növények termesztése mellett foglalkozik a termékfeldolgozással és a kereskedelemmel. Hazánkban több ilyen agráripari komplexum működik. Mi bolgárok úgy látjuk, helyesen jártunk el, amikor ezeket létrehoztuk. Javult a kapcsolat a termelő, a feldolgozóipar és a kereskedelem között és e kapcsolatjavulás révén a fogyasztóhoz több és jobb minőségű áru jut. Stefan Ratalcsak, a poznani Vajdaság mezőgazdasági osztályvezető helyettese: Négy napot töltünk ebben a gyönyörű országban azért, hogy részt vegyünk a vándorgyűlésen. Nagyon megragadott dr. Soós Gábor, a MÉM miniszter első helyettesének, a MAB elnökének vitaindító beszéde. Kicsit odahaza, a lengyel problémákban éreztem magam, mivel mi is célul tűztük a növénytermesztés hozamainak emelését. Magyarországon azonban ehhez kedvezőbbek a feltételek, mint nálunk. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek határa nagyon gyönyörű. Meggyőződésem, hogy az Önök országában igen eredményesen lehet dolgozni. Sok hasznos tapasztalattal térünk haza. Elmondjuk majd honfitársainknak, hogy Magyarországon a búza és a kukorica termesztése, eredménye milyen áldozatos és következetes munkával jutott el a világszínvonalig. D. K. Könyvtár a város szívében Több mint tízezer kötet—Napilapok, folyóiratok — Népszerű a szakszervezeti könyvtár A könyvtárba az ember úgy lép be, hogy az ajtó előtt hagyja a város zaját, a mindennapok gondját, az idegfeszítő rohanást, a hangoskodó beszédet. Mielőtt belép, egy mozdulattal igazít a ruháján, mint ahogyan az illik, az alkotó emberi szellem tárháza előtt. Csendes hétköznapi délelőtt az orosházi szakszervezeti körzeti könyvtárban. A Petőfi Művelődési Központ emeletén a könyvek között pihentető nyugalom, gondolkodásra ösztökélő békesség, és könyvek. Sorakoznak példás rendben a polcokon, s az ember nehezen mehet el mellettük anélkül, hogy legalább egyikbe-másikba bele ne lapozzon. A másik szobában végig a fal mentén folyó, iratok és újságok. A kényelmes fotelekben órákon át elüldögélhetünk könyvet, vagy folyóiratot lapozva. Most is van kíváncsiskodó, két fiatalember technikai szaklapot forgat. • Fekete Józsefné könyvtáros j örömmel mutatja új birodalmát ! — Bozó Klára, a másik könyvtáros délután lép szolgálatba —, amellyel most már nagyon elégedett. Kilenc év után — hiszen 1962-ben nyolcszáz kötettel alakult meg a szakszervezeti könyvtár — végre olyan impozáns hely jutott a könyveknek, amilyen azokat valóban megilleti. Persze a jelen, ha csak azért is, hogy hasonlítani lehessen, felidézi a múltat. — Amikor megalakult a szakszervezeti körzeti könyvtár, jóformán alig volt rendes otthona — emlékezik Fekete Józsefné. Előbb a régi művelődési otthonban, majd a tanácsházán tároltuk a könyveket. Volt idő, amikor csupán két szakrény jelentette a birodalmunkat. Mégis örömmel csináltam. Most több, mint tízezer kötettel rendelkezünk, amióta itt vagyunk, egyre szaporodik az olvasóik tábora. Jelenleg 690 hivatalosan nyilvántartott olvasónk van, az itteni kölcsönzött kötetek száma meghaladja az idén a nyolcezret. A nyilvántartási lapok felé nyúl, de aztán egy fiókos szekrénykére mutat, melyben a város üzemeinek, intézményeinek neve szerepel : — A letéti könyvtáraink nyilvántartása ezt magyarázza. — A városban tizenkét ilyen könyvtárunk van, ahová több mint hétezer kötetet helyeztünk ki, cserélünk negyedévenként. Számok, tények, eredmények. S a számok mögött embereik vannak, akik életcéloknak tekintik a kultúra, a tudás fejlesztését, s emberek, akik beffogadják a kultúrát. A szaki szervezeti könyvtár, mely szerényen húzódik a város központjában — még névtábla sem jelzi az épületen, hogy itt könyvtár van — következetesen végzi nemes munkáját, mellyel az emberi szellem alkotását, az írott betűt juttatja el az ember pékhez. A folyóirat-teremiben [ 131 bel- és külföldi szaklap várja az érdeklődőket. De éppen a drága pénzért vásárolt külföldi szakfolyóiratokat forgatják kevesen. Miért? Talán sokan éppen a szakemberek közül nem is tudják, hogy van ilyen, no meg arra is gondolni kellene, hogy nem mindenki beszél angolul, franciául, lengyelül, vagy németül. Nem volna haszontalan melléjük rövid, magyar nyelvű tájékoztatót csatolni, sőt e kivonatos ismertetőket megküldenek az érintett üzemeknek, intézményeknek. A művelődési ház idegen nyelveket beszélők klubjának tagjai közül bizonyosan kerülne vállalkozó a fordításokra, s talán szaktanárok is szívesen vállalkoznak. Mert a könyvtár egyik feladata kell, hogy legyen a rendszeres információnyújtás a szakemberek számára, melyet ők minden bizonnyal örömmel vennének, a könyvtár illetékes vezetői pedig szervezéssel megoldanának. A könyvtár gazdag és tartalmas anyaga megéri, hogy elidőzzünk benne. Ne sajnáljuk hát rá az időt. Fülöp Béla Ismét részt vehetnek az országos szemlén az orosházi ifjúgárdisták Mint ismeretes, a Megyei Ifjú Gárda Szemlén az orosházi leányszakasz szerepelt a legjobban, és így továbbjutott az oktoszágos szemlére. A sikeres szereplés alkalmával Ficsor Jánostól, a Városi Ifjú Gárda parancsnokától kértünk tájékoztatót eddigi tevékenységükről, eredményeikről, felkészülésükről. • A városi KISZ-b bizottság kezdeményezésére már 1966- ban, az országban az elsők között megalakult Orosházán az Ifjú Gárda, melynek akkor harminckét tagja volt. Célul tűztük ki a honvédelmi nevelőmunka segítségét, a különböző rendezvények, városi szintű ünnepségek alkalmával a díszőrségiadást és egyéb rendezői feladatok ellátását. 1968-ban alakult a Megyei Ifjú Gárda Parancsnokság, így azóta egységes alapelvek szerint dolgozunk. A létszám is gyarapodott, a baromfifeldolgozónál és az üveggyárban önálló szakasz, a gimnáziumban egy század alakult, és létrejött egy városi területi század is. A múlt évben került sor először a városi, majd megyei és országos szemlére, amely újabb lendületet adott a fiataloknak. Nőtt a lelkesedés, megélénkült a munka és az alapos felkészülés, a szorgalom eredménye nem maradt el: a tavalyi országos szemlén egyik lányszakaszunk harmadik helyezést ért el. A tapasztalatok sokat segítettek az idén a kiképzésben és a felkészülésben egyaránt. A megyei szemlén a Táncsics Gimnázium leányszakasza a maximális 2200-ból 2023 pontot szerzett meg, s ezzel ismét továbbjutott az országos szemlére. A szakaszon belül három raj versenyzett, vezetőik Varga Ágnes, Halász Éva és Dávid Éva, a szakasz vezetője pedig Baranyai Gábor. Különösen a polgárvédelmi raj szerepelt kiválóan, ők elsők lettek a rajversenyen, amiért a Megyei Polgárvédelmi Parancsnokságtól külön jutalmat kaptak. A szakasz most még nagyobb lelkesedéssel készül az országos szemlére, hogy tavaly szerzett jó hírnevét megőrizze és öregbítse. T. * Adapterek, pótalkatrészek A gépjavító állomás tevékenységében egyre nagyobb szerep jut a gyártásnak. Képünkön az egyik legismertebb termék, a kukoricabetakarító adapter összeszerelése látható. Az idén kezdődött a mezőgazdasági pótalkatrészek gyártása, amely sok termelőszövetkezet gondján enyhít majd. (Fotó: Somogy.,