Orosházi Hírlap, 1971. július-szeptember (16. évfolyam, 75-112. szám)
1971-07-22 / 84. szám
Világ prolilórfok agyetOÍJaUk I »71. JÚLIUS 33., CSÜTÖRTÖK ÓRa: 80 fiLlér XVI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Nyári hírek a Szabadság Tsz-ből Betermő Vadkukoricából 123 holdon állít elő vetőmagot a jó hírű szövetkezet. Ha eleget tesznek a követelményeknek, s kiváló minőségű magot termelnek, az említett terület mintegy félmillió forint pluszjövedelmet hoz. Ezért a gazdaság vezetői állandóan figyelemmel kísérik a kukorica fejlődését. Amikor a rendkívüli időjárás miatt szinte egyik napról a másikra kihajtotta címerét a hibridkukorica, ’’mindenki a fedélzetre” jelszóval mozgósították a tagságot. Egyszerre nyolcvanan eíimerezték a füllesztő meleg kukoricatáblában. Ott voltak a vezetőségi tagok, a kertészek, a szakemberek, az állatgondozók egyaránt. A jó munkaszervezés meghozta gyümölcsét, a gyönyörűen fejlett hibrid kukoricatábla címerezése idejében befejeződött. ** » Kiváló eredményeket produkált ebben az esztendőben a szövetkezet kertészete. A földgázfűtéses hajtűkőházban és a fóliai sátraikban jól bevált a palántanevelés. Termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok megrendelésére mintegy 8—7 millió palántát neveltek a Szabadság Tsz-ben az idén, legtöbbet paradicsomból és paprikából kértek a termelők. A palántanevelés igen jó jövedelmet hozott, ezért az elkövetkező években még nagyobb mennyiségben állítanak elő közös- és háztáji kertészek számára. A nagyüzemi fólia alatti primőrzöldség termesztése ugyancsak bevált a Szabadság Tszben. asaiaEtcaaaaaBCBacaaaaaaeaai Elmúlt tanév — új tanév Harminchéten tanulnak tovább Az elmúlt tanévben a békéssámsoni általános iskolában biztosították a kisgyermekes, vagy gyermekgondozási szabadságról visszatérő tanítónők heti egy szabad napját, tanítási óráik elosztását a legkedvezőbb módon határozták meg, s a váltásos rendszerben dolgozók számára szabaddá tették a szombat délutánt. Rendszeres az óvoda egész éven át tartó folyamatos nyitvatartása, ezzel is segítik a termelőszövetkezetben, üzemben dolgozó anyákat. A tanulócsoportoknak, a szakrendszerű oktatás követelményeinek kellő számú nevelő állt rendelkezésbe. A tantermek száma viszont kevés, s a jövő évben két iskolai és két napközis csoport kénytelen délután járni foglalkozásra. A szemléltetőeszközök megfelelőek, elegendők, de gondolnak újak beszerzésére is. Erről folyamatosan gondoskodnak. A nevelőmunkáit igen jól segítették az úttörőrendezvények, így az ,,R—J—25” akcióprogram, az úttörőmozgalom 25. évfordulójára való felkészülés is. A honvédelmi ismeretek elméleti és gyakorlati anyagának jó elsajátítását bizonyítja a honvédelmi napok programja, eredményessége. Az iskola tanulmányi átlageredménye 3,48, s tanév végén 379 tanuló kapott osztályzatot. Érdekesség az, hogy a tanítási órákról 1724 napot mulasztottak a tanítványok, s ebben a statisztikában a 2. a. osztály a legjobb, itt ugyanis az átlagos mulasztás 1,7 nap. A pályaválasztási segítségadást már a 6. és 7. osztályokban megkezdték az osztályfőnökök. Békéssámsonban a bel- és külterületen 61 nyolcadik osztályos fejezte be tanulmányát. Közülük harmincheten tanulnak tovább. Gondolnak a községben a „szünidei feladatokra” is. Megtették az intézkedéseket a tantermek rendbehozására, tatarozására, s kijavíttatják a balesetveszélyessé vált lépcsőket, feljárókat, kerítéseket. Szocialista osztály a BARHEVÁL-nál Az elmúlt évi gazdasági eredmények alapján a munkaversenymozgalom keretében a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Orosházi Gyárának termelési osztálya elnyerte a Szocialista Osztály címet. Ebből az alkalomból a Martin Luther King brigád nótaesttel egybekötött vacsorán látta vendégül a termelésben dolgozó tíz szocialista brigádot. Az esten a rádióból és a televízióból ismert nóta- és népdalénekesek vettek részt így Tekeres Sándor és Szentendrei Klára. Az énekes-konferanszáé Csabai János volt. Szentendrei Klára énekel. Jó műsor, jó hangulat, jó vacsora a Halászcsárdában. Fotó: Somogyi Avatási előkészület Igaz, még 10 nap van hátra a Központi Tiszthelyettes Iskola végzős növendékeinek avatásáig, de az előkészítés már megkezdődött. Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjának olvasótermében a tisztihelyettes iskola főtisztjei adtak tájékoztatást az avatás előkészületeiről. A megbeszélésen jelen volt dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára, Babák György, a városi tanács elnökhelyettese, valamint a rendőrség, a munkásőrség és a KISZ városi bizottságának képviselője. Szendrő Zoltán honvéd főtiszt tájékoztatta az operatív előké■szítő bizottságot az avatás programjáról. Elmondta, hogy au■gusztus elsején — ugyanúgy, • mint tavaly — nyilvánosan avatják a honvédség új tiszthelyettesest. A népi rendőrség megalakulása Orosházán • A rendőrség megszervezése, szervezete Keresztes Mihály — Orosháza első kinevezett polgármestere — 1944. október 8-án,a kinevezés után nyomban egész sor azonnal végrehajtandó intézkedésben állapodott meg a felszabadító szovjet katonai egység parancsnokával. Ezek között nagyon fontos helyet foglaltak el a közbiztonság megszilárdítására teendő intézkedések. Még ezen a napon a munkásotthonban összejött baloldali személyek — nagyrészt kommunisták — elosztották egymás között a feladatokat. Szverle Mihály kőművest nevezték ki a rendőrség parancsnokának. Helyettese Székely Gyula lett. 48 főből álló rendőrség megszervezését bízták rájuk. Olyan határozatot hoznak, hogy „rendőr csak katonaviselt munkás, vagy agrárproletár lehet”. A rendőrség szervezésére kijelölt vezetők rövid idő alatt eleget tettek feladatuknak. Segítette őket az 1944. október 14-én hivatalosan is megalakult és azután gyorsan szervezkedő orosházi MKP-szervezet, amelynek vezetőségi tagja lett Szverle Mihály is. Az Orosházi Hírek jelentette: „... a felszabadító Vörös Hadsereg bevonulása után már két héttel befejeződött az orosházi községi rendőrség újjászervezési munkálata. Rendőrségünk — mint a járás más községeiben is —, október 20-án megkezdte a szolgálatot egyszerű, a rendőri munkára kiképzetten emberekkel. Az orosházi főjegyző 1944. november 1-én, a felszabadulás után először összehívott tanácsülésnek a következő jelentést tette: „.. .a községi rendőrséget az elöljáróság felállította. . A rendőrség létszáma 44. Ezen létszámból három tisztviselő, mégpedig egy rendőrbíró, egy parancsnok és egy írnok. A 41 rendőri létszámból három minit tolmács is szerepel. A rendőrség tagjainak szolgálati viszonyát az elöljáróság szolgálati szerződés megkötésével szabályozta. A rendőrség bajtársias és fegyelmezett viselkedését az elöljáróság megfelelő oktatással akarja biztosítani.” November 10-én a főjegyző a megyei közigazgatási főnöknek a következő jelentést írta: „A belterületen negyvennyolctagú községi rendőrséget szerveztem, akik éjjel-nappal járőrszolgálatot tartanak, s már eddig is sok visszáságot szüntettek vagy akadályoztak meg.” A közbiztonsági állapotok indokolták, hogy 1944. december 1-én a rendőr parancsnok és a főjegyző előterjesztésére a tanácsülés tíz fővel felemelje a rendőrség létszámát. 1944. november 27-én a járási főjegyző — akit hivatalosan járási közigazgatási főnöknek neveztek — elrendelte a járás községeiben szervezett rendőrségek járási irányítását és ezzel a feladattal Orosháza község rendőrparancsnokát bízta meg. Ettől kezdve a községi rendőrség járási rendőrparancsnokságként működött, a községi rendőrparancsnok a „járási rendőrparancsnok” nevet vette fel. 1945. májusáig a járási rendőrparancsnok 18 körparancsot küldött a községekbe, amelyekben — központi irányítás és szabályok hiányában — szabályozta a rendőri szolgálatot és tartalmilag is meghatározta a községi rendőrségek feladatait. Rendelkezéseket adott a község rendőrparancsnokságok létszámára, a rendőrök felvételére és elbocsájtására vonatkozóan is. Az 1944. december 2-án kiadott FI. sz. körparancsban Gerendás községben négy főben, a többi községekben pedig 10—10 főben állapította meg a létszámot Az V. számú körparancsban 1945. január 12-én, arról rendelkezett, hogy a községi rendőr-parancsnokok az önként jelentkezők közül maguk vegyék fel a rendőröket. A kiválasztott személyek névsorát véglegesítés előtt be kell mutatni a községi elöljáróságnak. Az elöljáróság kifogása esetén a járási főszolgabíró döntése volt szükséges. Az 1945. április 11-én megjelent XIV. sz. körparancsban a járási rendőrparancsnok megváltoztatta a korábbi utasítást, és úgy rendelkezett, hogy a községi rendőrparancsnok a község elöljáróságával és a Nemzeti Bizottsággal közösen állapítsa meg a rendőrség létszámát és a rendőrök felvételénél is kérje ki a Nemzeti Bizottság véleményét. Az orosházi rendőrség tagjainak szolgálati viszonyát úgy rendezték, hogy az önként jelentkező személyekkel szolgálati szerződést kötöttek. Fizetésüket havi 240 pengőben állapították meg. Ehhez hozzájött a feleség után 60, gyermekenként pedig 30 pengő. A rendőrparancsnoknak 50 százalékkal, az őrmesternek (ilyen három volt) 25 százalékkal magasabb fizetés járt. A rendőrségi szolgálatot egyszerű, erre a munkára kiképzetten, de emelett őszintén rendet akaró becsületes emberek vállalták. Szakértelmük hiányát pótolta lelkesedésük és az új, demokratikus, szabadabb élet reményébe vetett hitük. Az új helyzetnek megfelelő törvényeket, a szolgálati szabályzatot a Kommunista Párt iránymutatása alapján és józan proletár ösztönükre hallgatva maguk alakították meg. Szakmai ismereteket „loptak el” attól a néhány volt csendőrtől és községi rendőrtől, akik — alapos ellenőrzés mellett —bekapcsolódtak a rendőri munkába. Érdekes a rendőrök politizálására vonatkozó parancs, amely az akkori politikai helyzet alapján is bírálható, de tartalmát és szellemét tekintve mégis a kibontakozó új demokratikus viszonyokat segítette: „A rendőrség nem politikai testület. Ez annyit jelent, hogy a rendőrség hivatalból nem politizál. Elfogadja a fennálló polgári rend által helybenhagyott, vagy megtűrt politikai irányzatokat és azok között folyó politikai vitákba csak akkor avatkozik, ha az a vita a közrendre veszélyes kimenetelűnek mutatkozik. De megfigyel és igyekszik leszerelni, ártalmatlanná tenni minden olyan politikai megnyilvánulást, amelyik a fennálló polgári rend ellen irányul.” A járási rendőrparancsnok a községi rendőrparancsnokokat tette felelőssé a rendőrlegénység megbízhatóságáért és arra adott utasítást, hogy „akik az új kor szellemét megérteni nem tudják... bocsássák el”. Az ügyek kivizsgálásának egységesítése és az eljárások megkönnyítése érdekében a járási rendőrparancsnok jelentés- és kihallgatása jegyzőkönyvmintákat bocsájtott a községi rendőrparancsnokság rendelkezésére. ✓ A lakosság ügyeinek és a rendkívüli események intézése végett minden rendőrparancsnokságon ügyeleti szolgálatot szerveztek. A megjelenő körparancsokat felhasználták körözések elrendelésére, kinevezések, fenyítések, dicséretek és jutalmazások közlésére is.