Orosházi Hírlap, 1972. október-december (17. évfolyam, 115-152. szám)
1972-12-07 / 143. szám
1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Ära: SO fillér XVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM S Nemcsak aunkához van joguk... A nők megszokták, hogy jogaik mindenekelőtt a munkában érvényesülhetnek, úgyis mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez statisztikai adatokkal alátámasztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlálás alkalmával megállapították hogy például a húsz-huszonnégy év közötti, még nem családos nők 82 százaléka kereső foglalkozást folytat, de összességében is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949-ben. Ezzel azonban — és ezt mindenki tudja — távolról sem valósítottuk meg az egyenlő jogok elvét, sőt néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy talán le is mondtunk a megvalósításáról. Még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970-ben hozott határozata sem győzött meg mindnyájunkat arról, hogy az évek óta megszokott rossz, nem feltétlenül végzetes is egyben, s az óvatosabbak — magamat is ide sorolom — úgy védték, korai még az öröm, az elvi állásfoglalás nem azonos a gyakorlati alkalmazással. Mostanában úgy alakult, hogy lehetőségem nyílt néhány helyen megismerkedni a gyakorlati alkalmazással is, s őszintén meglepett, mennyi leleményes, ténylegesen javító intézkedésnek nyithat utat a Központi Bizottság által hozott határozat. Mert ami történt — és sok minden történt — a nők, életének könnyítéséért, az jobbára az utóbbi két esztendőben ment végbe. Ez a felismerés nemcsak örvendetes, de aggasztó is, hisz’ arra következtethetünk belőle, hogy legtöbbször valamirevaló szociális intézkedést a központi akaratnak kell sugallnia, különben nem jut el a megvalósulásig. Elvégre tudtuk, tudták eddig is, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a nők a munkában és a társadalmi életben, s a könnyítés módjai Ugyanúgy kéznél voltak, mint ezekben az években. Mégis, a gazdasági vezetők többnyire objektív nehézségekre, elháríthatatlan akadályokra hivatkoztak, közben pedig szinte uralkodóvá vált az előítélet, hogy a nő nem teljes értékű, munkaerő, ezért nem is remélhet férfi kollegájával azonos elbírálást. Kezdjük mindjárt az anyagi konzekvenciákkal járó intézkedésekkel. Eddig a többi rossz között természetesnek vettük, hogy a szülő nő jövedelme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt gyakran behozhatatlanul lemarad munkatársaié mögött. Vagyis míg a többiek bére emelkedik, az övé egyhelyben marad. Életszínvonalát tehát nemcsak 1- 1 fő megjelenése csökkenti — hisz’ a családi létszámemelkedéssel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem — hanem az árszintemelkedést figyelembe véve, még hátrányos helyzetbe is kerül azért, mert szülésre adta a fejét. Néhány gyárban „kitalálták”, hogy ezt a hátrányos helyzetet egyszerűen ki lehet küszöbölni, s a szabadságáról visszatérő anya bérét automatikusan 150—200 forinttal emelik. Maja’ minden üzemben vannak a többinél rosszabbul fizető munkahelyek, ahol valamilyen adminisztratív szabályozás következtében kevesebb az órabér, mint másutt. Az egyik ilyen műhelyben — ahol véletlenül majdnem kizárólag nők dolgoztak — megváltoztatták az úgynevezett besorolást, s ezzel sikerült végére járniuk egy sokéves panasznak: valamennyi itt dolgozó órabére egy forinttal több lett. Több helyen módon megvizsgálták a nagycsaládos, illetve a gyereküket egyedül nevelő anyák helyzetét. S miután kiderült, hogy sokkal súlyosabb terhek nehezednek rájuk, mint a többi állampolgárra, megpróbáltak legalább könnyíteni a terheken. Minden évben rendkívüli segélyben részesítik őket a gyerekek számától függően, kedvezményes áron és rendszeresen biztosítanak számukra helyet a vállalati üdülőben, elsőbbséget élveznek a bölcsődei-óvodai felvételeknél, de még az ipari tanulók felvételénél is. Végül, de nem utolsósorban, első helyen kapnak lakásépítési kölcsönt, méghozzá kamatmentesen, a vállalat fejlesztési alapjából. A felsoroltak nem tartalmazzák a törvény által előírt kedvezményeket, amelyet minden munkahelyen kötelesek megadni. Éppen azokat az intézkedéseket próbáltam összegyűjteni, amelyek egyéni leleményről tanúskodnak, s egyben azt is mutatják, mennyi mindent tehet egy-egy intézmény saját hatáskörén belül az ott dolgozó asszonyokért. Senki sem állítja, hogy a példaként említett változások hirtelen és látványos fordulatot hoznak az asszonyok sorsában, hogy egy csapásra másként értékelik nálunk a női munkát, s megváltozik a nők — valljuk be nem egyszer torz — önértékelése. Azt azonban feltétlenül bizonyítják, bizonyíthatják, hogy a jogok gyakorlására megfelelő lehetőségeket kell teremteni, sőt talán azt is, hogy még jócskán akadnak felfedezetlen lehetőségek. Fenakel Judit növekvő tejtermelést az állami gazdaságban . Több mint két évtizedes múltra tekint vissza az Orosházi Állami Gazdaság tásikerületében a szarvasmarhatenyésztés. Számos oklevél, díj bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló a fáradozás. A tejtermelésben vezető helyet foglal el az orosházi gazdaság, az j idled terv 8370 kilogramm tej * egy tehénre. Jelenleg kilenc és fél literes az istállóátlag, s így várhatóan a tervezettnél kedvezőbb lesz a termelés. Ennek, a márdonképpen figyelemre méltó eredménynek az elérésében nagy részük van a fejőgulyásoknak, s akik az év minden szakában kora hajnaltól késő estig dolgoznak. Különös élcsandrást érdemel a tehenészetben dolgozó szocialista brigád, amelynek minden tagja példásan helytáll : Új OTP-fiók nyílt Tótkomlóson A közelmúltban ismét ünnepeltek Tótkomlóson. Nemrég nyitották az Országos Takarékpénztár új tótkomlósa fiókját. Az ünnepséget Martincsek László, az OTP megyei igazgatója nyitotta meg. A meghívott vendégek üdvözítse után röviden beszámolt a tótkomlósi fiók 14 év alatt elért eredményeiről. Elmondta, hogy napjainkban már 52 millió forint a fiók betétállománya és a hitelállománya is rohamosan emelkedik. A gépkocsinyereménybetét létezése óta 16 gépkocsit nyertek a községben. Az ifjúsági takarékbetétek száma 233 db. Az egyre növekvő forgalom szükségessé tette egy nagyobb, a kor követelményeinek megfelelő ffiókhelyiség létrehozását. Képek a táncversenyről Izgalmas, színvonalas táncversenyen készültek ezek a felvételek A Petőfi Művelődési Központ koncerttermében több száz érdeklődő figyelte a táncosokat. A D/1-es kategória győztesei az emelvényen. Az első és második helyezett orosházi páros. (Fotó: Somogyi)s 4 tanácsülés tárgyalta Hogyan segítette a végrehajtó bizottság a lakosság igényeinek kielégítését December 2-án, szombaton délelőtt tartotta idei utolsó ülését a városi tanács. Elsőként —■ Mihály András tanácselnök előterjesztésében — beszámoló hangzott el a végrehajtó bizottság idei munkájáról. Ezt követően — dr. Zilahi Lajos művelődésügyi osztályvezető előterjesztésében — az oktatási és közművelődési feladatok ellátásáról, a célkitűzések megvalósításáról szóló jelentést vitatta meg a tanácsülés. Ehhez kapcsolódott az oktatási és közművelődési bizottság beszámolója, amely napirend előadója Baki Béla, a bizottság elnöke volt. Az igazgatási bizottság beszámolóját dr. Süle József terjesztette elő, s ugyancsak ő volt az ötödik napirend előadója, amely a lakásigénylések elbírálásával, az idevonatkozó tanácsrendeletek végrehajjtásával foglalkozott. Ezúttal a végrehajtó bizottság tevékenységéről szóló beszámolót ismertetjük. A jelenlegi összetételű végrehajtó bizottság 1971. májusában kezdte meg munkáját. Sürgős és alapos munkát jelentett akkor a jelölőgyűléseken elhangzott lakossági igények feldolgozása, a javaslatok megvalósítása. A nagyságrendre jellemző, hogy a jelölőgyűléseken a lakosság - a nagy létesítményeken kívül -mintegy 60 millió forintos igényt jelentett be. Természetesen az egyik napról a másikra nem valósulhatott meg, s a végrehajtó bizottságnak mérlegelnie kellett, melyek a legsürgősebb tennivalók. Ennek alapján a város egyes területeit — Rákóczi telepet, Szentetomyát, a Szőlőt — kiemelt figyelemmel kezelte, hiszen e területek alapellátási színvonala alacsony volt. Ennek megfelelően Rákóczitelep igényei nagyrészt teljesültek. Több mint négy kilométer járda épült, korszerű orvosi rendelő készült, székházat kapott a közművelődés, javult a kereskedelmi ellátás, amelyekhez nagyban hozzájárult az állampolgárok és az ottani üzemek társadalmi munkája. Szentetomyán is több mint négy kilométer járda épült, a vízellátás javítása Rákócziteleppel párhuzamosan a következő évek feladata lesz. Nagy gondot fordít a végrehajtó bizottság a város lakáshelyzetének javítására. A negyedik ötéves tervben a városban 206 állami lakás épül, amely nem elégíti ki az igényeket. Éppen ezért felhasználta a végrehajtó bizottság a tanács és az OTP közötti megállapodás lehetőségét, s vállalta, hogy a negyedik ötéves terv végéig épülő OTP-s lakások 70 százalékára a tanács jelöli ki a vevőket. Ezzel segítik a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező, rossz lakáskörülmények között élő embereket.