Ország-Világ, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-20 / 29. szám
KÉPESLAP KARLOVY VARIBÓL Karlovy Vary-i filmfesztivál színes forgatagában nagy feltűnést keltett egy fiatal, koromfekete hajú és bőrt filmszínész. A autogramkérők sipera-hada jóformán szabad mozgásban is meggátolta. Filmen a fesztivál második napján láttuk. Az NDK és a lengyel filmművészek koprodukciójában készült »Néma csillag« című, az űrhajózás megvalósulásáról szóló utópisztikus filmnek egyik szerepét játssza. A vetítés után a Moszkva Szálló halljában ültünk le, hogy kifaggassam, mikor és hogyan lett filmszínész. A — Nem vagyok filmszínész — mondja kérdésemre — diák vagyok. Egyetemi hallgató. A leipzigi egyetem orvosi fakultására járok. A filmhez szükség volt egy afrikaira, Kurt Maetzig rendező megpróbálkozott hát velem. — Filmszínész marad? — Szó sincs róla! Ez csak egy kis kirándulás. 4 . — Honnan került az NDK-ba? — Kenyai vagyok. Ha végeztem, vissza akarok térni hazámba. Nagyon nagy szükség van rám otthon! El sem tudja képzelni, milyen szörnyű állapotok uralkodnak nálunk. Van ugyan egy-két kórház, de az az angoloké. Az európai betegeket fürdőszobáslakosztályokban helyezik el, az afrikaiakat a kórház egy elkülönített részébe dugják, ahol mérhetetlen a piszok és a zsúfoltság. Gyötrelmesen nehéz az élete az én népemnek. S hogy ez megváltozzon, ahhoz minél több tanult, művelt kenyai szakember szükséges. A szocialista országok segítenek minket és most már egyre több kenyai fiatalnak teszik lehetővé, hogy egyetemeiken és főiskoláikon tanuljanak. — ... Ne haragudjon, de búcsúzóul volna egy kérésem. A magyar orvosi egyetemen tanul egy honfitársam, Omoló, akinek nem tudom a címét. Kérem közöljék az én elmemet, azzal a kéréssel, hogy írjon nekem Omoló. Ugyanis, ha elvégeztem itt az egyetemet, én is Magyarországra szeretnék menni speciális tanulmányra, sebész akarok lenni és azt hiszem, a magyar sebészektől nagyon sokat tudnék tanulni. Címem: Julius Ongene, Leipzig, OS Robert Volkmann Strasse 2. DDR. KÖRMENDI JUDIT Julius Dugene egy Karlovy Vary-i utcán Vologyina szovjet filmszínésznő Karlovy Vary-ban a Moszkva szálló erkélyén (Fotó: Dolezsál) CARELLI az Újságíróklubban N úszón öt évvel ezelőtt egy fia- 11 tál magyar egyetemi hallgató jelentkezett az itt vendégszereplő Giglinél, s kérte, hogy hallgassa meg. Gigli magával vitte Rómába. Három évig tanította a fiatalembert, aki Gábor Corelli néven indult el a világsiker útján. Ma a ry Sn // New York-i Metropolitan tagja, sűrűn szerepel operai színpadokon, hangversenytermekben, rádióban, televízióban. Európai körútja során hazalátogatott és egyik első útja az Újságíróklubba vezetett. Itt, a sajtó képviselői előtt ugyanazzal a tenoráriával (Szerelmi bájital) kezdte operaáriákból és dalokból összeállított műsorát, amellyel annak idején elbúcsúzott Budapestről Külső megjelenésében élénken emlékeztet nagy mesterére és ezért nemcsak a belcanto minden fortélyával rendelkező hangjának behízelgő csengésével, hanem közvetlen, vonzó egyéniségével is őszinte sikert aratott. (Mts) tizttzezernyolcszáz kataszteri holdon hullámzik ez a tenger. Ha a szél beletúr, az embermagasságú zöld hullámok torlódni kezdenek.. Messziről olyan, mint a Duna „zöld árja“, ám ha az ember közelebb megy, a tenger medrét is láthatja. Hogyan is született a mezőfalvi hatalmas tenger, amely a dombokon futtatja Hullámait? Jóval a kukorica vetése előtt, két tartállyal két Super-Zetor indult el a Mezőfalvi Állami Gazdaság földjeire és csöveiből permetezni kezdte a vegyszert a porhanyós földre. Az idei tavasz kukorica-nyitányát Mezőfalván hosszas kísérletek előzték meg. Ennek az évnek kellett bebizonyítania, hogy megfelelő vegyszeres gyomirtással a mi viszonyaink között a kukoricát nem kell kapálni. Csak elvetni a szemet és aztán letörni a dús csöveket. A kapálás nélküli kukorica jelentősége országos viszonylatban szinte felmérhetetlen! A munkaigényes növényt megfosztani eddigi igényes rangjától, olyan távlatot nyit, amely a kukoricatermelést forradalmasíthatja. És valójában csak a messze jövő ígérete a kapálás nélküli kukorica? Zámbó Zoltán, az állami gazdaság igazgatója a feleletet — jó-e, nem-e a permetezés? — a földjeire, a tükrösi üzemegység négyszázholdas táblájára, az erdőmajori rész ötszázholdas táblájára és a Tyúkmajor kétszázhatvan holdas táblájára bízza. A gazdaság hibridkukorica előállításával foglalkozik, ehhez ilyen hatalmas tömböket kellett kialakítani. Sorra veszszük tehát a táblákat, a mezőfalvi kukoricatengert, hogy a Zámbó Zoltán, a Mezőfalvi Állami Gazdaság igazgatója (balról) és Cseke János saját magasságukkal mérik a dúsnövésű kukoricaszárakat. Egy fia gyomot sem találni a a növények tövében. (ifj. Schüler Alfréd felvételei vegyszeres gyomirtás eredményeiről meggyőződjünk. . — A simazin, ez a svájci gyártmányú gyomirtó — magyarázza útközben a lelkes fiatal igazgató — a kukoricán kívül minden növényre hat. Amelyik gyom nem pusztult el teljesen a kukorica között, az is megbetegedett. Egyedül a muhar állt ellen a hatásnak, de ez az eső hiányával magyarázható. Az Alföldön, ahol két héttel előbbre van a vegetáció, volt elég eső, ott a muhar is kipusztult a simazin permetezése után. A gazdaságban egyébként néhány területen locsolási kísérletet végeztek, hogy ezt a megállapítást igazolják. A kukoricatáblák azt mutatják, hogy amuhar főképp ott maradt meg, ahol tavaly is kukorica volt a földben. A legjobb képiét a vegyszeres gyomirtás a gabonafélék után mutatja. Az ilyen táblákban fia gyom se található, de a kukorica a permetezés után olyan lendülettel növekedett, hogy már a levelek hónaljában a csőképződés is megindult. A régebbi kísérletek során a vetéssel egy időben szórták el a vegyszert a kukoricatáblákon. Ma ez a művelet megelőzi a vetést. A növény fejlődésének a kezdeti szakasza a legdöntőbb, az első hónap gyomtalansága — mondja Zámbó Zoltán. — Azzal, hogy már vetés előtt végezzük el a simazin és a dikonirt kiszórását, az első kapálást kiiktattuk. Mi tudatosan törekedtünk arra és ezen van a hangsúly — hogy kézi műveléssel ne nyúljunk a kukoricához. Csak két táblán látható gépi kapálás nyoma. A többihez vetés óta nem nyúltak. Ha akad is itt-ott muhar vagy folyófű, a gyorsan fejlődő kukorica elnyomja, nem tud úrrá lenni a kultúrnövényen. De a táblák java része teljesen gyommentes. Az Állami Gazdaságban a kukoricára fordított összes költség csupán 55 százalékát teszi ki a múlt évinek. A kézi munkaidő igénye kataszteri holdanként 16 százaléka, bérigénye viszont 18 százaléka a múlt évinek. Az összes művelési költség 75 forintba kerül kataszteri holdanként, annyiba csupán, amennyi egy kapás napi bére. De ezek a számok, ha öszszegezzük őket, még szembeszőkébbek. A kukorica kapálásának megszüntetése a vegyszeres gyomirtással a Mezőfalvi Állami Gazdaságnak egymillió, egymillió kétszázezer forintos megtakarítást jelent ebben az évben. Hullámzik a mezőfalvi zöld tenger, holnap a hullámok átcsapnak, már tájakra is, hogy kevesebb munkával többet termeljen a dús ölű föld, s jobban éljen rajta a dolgozó ember ... Kovács Béla ORSZÁG-VILÁG, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetilapja. Főszerkesztő: Alpári Pál. Szerkesztő: Pető Miklós. — Szerkesztőség- Budapest VII Lenin körút 9—11. Tel.: 223—987. — Felelős kiadó: Sala Sándor, a Lapkiadó Vállalat Igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9—11 Tel.: 221—285. — 60.2464 Athenaeum Nyomda, Budapest. (F. v. Soproni Béla.) — Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra nyolc forint. Külföldön terjeszti: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, vagy a Kultúra külföldi képviseletei. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.