Ország-Világ, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-10 / 2. szám

nak szintén 60 százaléka megy nyugati or­szágokba. Szükséges tehát a külföldi igé­nyek ismerete. Ez a munka szintén sokol­dalú. Egyrészt tanulmányozzák az angol, amerikai, francia, nyugatnémet folyóirato­kat, a szocialista országok szakirodalmát. Hazánk is tagja a Nemzetközi Hűtőügyi Szervezetnek (Organisation Internationale du Froid), amelynek legutóbbi Madridban tartott ülésén Gulyás Béla vezérigazgató képviselte a vállalatot. Nem kevésbé fontos, hogy a laborató­riumot felkeresik külföldi üzletemberek, akik megkóstolják a vásárlásra kínált éte­leket, és egyben meggyőződnek a labora­tórium, a vállalat felkészültségéről. Érde­kes lapozgatni a laboratórium vendég­könyvében. Egy angol szakember, Mr. Ho­mewood köszönetet mond az »excellent lunchért« (kitűnő ebédért), amellyel a vegykonyha fehér asztalánál megkínálták. Ezek a lunchok nemcsak a külföldiek­nek fontosak, az ő megjegyzéseikből fény derül az illető piac igényeire, az ottani íz­lésre, a csomagolás követelményeire. Egye­sek gyártmányaikból is hoznak mintákat. Tapasztalatcsere és piackutatás történik »excellent lunch« formájában!­ ­ Magyarosan? Mindjárt el kell oszlatni egy tévhitet. A magyar konyha világhírnevéből sokan azt következtetik, hogy magyaros ételeink könnyen széles körű piacra találnak kül­földön. Szó sincs róla. Magyaros ételeink­kel nem lehet meghódítani a széles vevő­közönséget, pedig csak ennek van értel­me. Egy cseh üzletembernek ízlett a ma­gyar bográcsgulyás, érdekli is, de nem a mi ízlésünk szerint kell elkészíteni. Ilyen tapasztalatot szerzett a laboratórium cseh­országi »vendégszereplése« során is, ami­kor Prágában, Pilsenben és Ostravában tartottak bemutatót. Jártak már a laboratóriumban finn, NDK-, lengyel, holland, bolgár és szovjet szakemberek. A nyugatnémet vevők va­das alapanyagú ételeket rendeltek, íme né­hány étvágygerjesztő példa: őz-ragu, pá­rolt szarvascomb, tűzdelt szarvas- és őzge­rint... De szintén az ő ízlésük szerint kí­vánják elkészíttetni. A svédekkel is ez a helyzet, ők különben a műszaki fejlesztés iránt is érdeklődnek, gépeket ajánlanak, amelyek fejében gyorsfagyasztott ételeket kell szállítanunk. Az Unilevel angol cég képviselője mintát kért az­­itt bemutatott ételekről, az angliai piacon évente kétfé­lét tudna bevezetni. De csak saját neve alatt, ami az elhelyezést egyrészt megkön­­nyíti, másrészt világos belőle: milyen ne­héz utat törni bizonyos piacokra. Helyesen mondják a vállalat vezetői, hogy »vegykonyhájuk, a mának és a jö­vőnek dolgozik egyszerre. Nem kis rész­ben ettől a munkától függ, hogy elérjük a világszintet, kielégítsük a belföldi és kül­földi igényeket, méltó helyet foglaljunk el a külföldi piacon. Valami mégsem tetszik. Székesfehérváron igényes bemutató helyi­ség van, Budapesten nincs. Az a külföldi, aki a laboratóriumba ellátogat, a főváros egyik legkevésbé mutatós negyedében száll ki a gépkocsijából. A dicsért »lunchet« szűk, zsúfolt szobában fogyasztja el. Pe­dig a kóstoláshoz nemcsak a párolgó étel csinál étvágyat, hanem a megfelelő kör­nyezet is. S ez az étvágy, tudjuk, aranyat ér. . . Ha­rádi József Főzelék a mikroszkóp alatt. Mataschek Márta technikus mikrobiológiai vizsgálatokat végez 4 grill­sütő mellett Takács Mihályné szakmunkás (Hor­nyék Antal felvételei ) Lieber Erzsébet technológus a párolt bab zsengeségét vizsgálja­­ .

Next