Ország-Világ, 1991. július-december (35. évfolyam, 26-50. szám)
1991-11-06 / 44. szám
MÁS ORSZÁG-MÁS VILÁG *** MÁS ORSZÁG - MÁS VILÁG *** MÁS ORSZÁG - MÁS VILÁG Ezt írta az Ország-Világ Folyamatosan, időrendben szemelvényeket közlünk 1870-ben alapított lapunk cikkeiből, híreiből. Kimazsolázzuk a letűnt idők emberének gondolkodásáról árulkodó írásokat, a kor szokásairól, különcségeiről, közéleti pletykáiról szóló tudósításokat Bizonyára kevés olvasó tudja, hogy a lap, amelyet kezében tart, a magyar sajtótörténet negyedik Ország-Világ című képeslapja. Negyedik akkor, ha az e címen a hosszabb szünet után újrainduló kiadványokat számoljuk - de ha a számtalan főszerkesztő által meghatározott különféle arculatokat is meg akarnánk különböztetni, valójában sokkal többedik. Most felvillantunk egy-két jellemző mozzanatot a sok Ország- Világ bő évszázados történetéből, a következő számunktól pedig rendszeresen válogatást közlünk elődeink érdekesebb híreiből. Az első Ország-Világ előfizetési díja negyedévre három forint volt. Ebből is látszik, hogy ez nem mostanában lehetett: a „mutatványszám” 1870. december 11 -én hagyta el a nyomdát. A vasárnaponként megjelenő „képes heti közlönyben" az események középpontjában a francia kommün állt, de terjedelmes tanulmány jelent meg Marxról és az Internacionáléról is. Persze már az akkori szerkesztők is tudták, hogy az embereket nemcsak a politika érdekli. A lap színvonalas irodalmi anyagokat is közölt, például Dickens és egy bizonyos „Turgenyew Iván” „beszélgeit”. A művek mellett elemző írások is voltak: Ábrányi Emil bemutatta például „Longfellow Henriket, az amerikai költészet legkiválóbb alakját”. Nem okozott csalódást a lap azoknak sem, akik nem az efféle emelkedett dolgokra voltak kíváncsiak. íme egy vidéki hír: „Berkesden a plébános megtudván, hogy egy nő a sógorával tiltott szerelmi viszonyban él, maga elé idéztette a két bűnöst, s tanúk jelenlétében egy szentelt vízbe áztatott kötéllel, ahol csak érte, úgy elverte nyájának juhocskáját, míg az fájdalmában össze nem rogyott. Ekkor a sógorra került a sor, azazhogy a kötél, s az erkölcsi prédikáció újrakezdődött. Ezen szertartás ORSZÁG-VILÁG 4 után a két bűnös pár ökölcsapással és lábrúgással kijjebbeztetett a Paradicsomból.” Természetesen nem hiányoztak a hirdetések sem: a nagyérdemű olvasóközönség megtudhatta, hol kaphatók kakas nélküli Lancaster vadászfegyverek, vagy éppen férfigallérok és vászonzsebkendők. Olyan üzlet is ajánlotta magát, ahol a teljes menyasszonyi készletek gyors elkészítése felvállaltatik, és minden áruk valódiságáért jótálltatik. Vidékről való megrendelések leggyorsabban teljesíttetnek." Mindeme hasznos információk ellenére a lap egyéves megjelenés után megszűnt. Az eddig leghosszabb életű Ország-Világ 1879-ben indult, a fiatal polgári értelmiségiek lapjaként, kéthetenként jelent meg „a művelt közönség számára”. Az első szerkesztő által jegyzett tíz számban a szépirodalom volt túlsúlyban. Távoli országok leírása is elkápráztatta az olvasókat, mint például Goldziher Ignác egyiptomi útibeszámolói. Az érdekes hírek némelyike jó lenne, ha ma is időszerű lenne, például: „Telephon-hálózatot akar egy társulat Budapesten létesíteni. A folyamodvány, melyben a társulat engedélyt kért, már leérkezett a közlekedési minisztériumtól a fővárosi hatósághoz, mely egy bizottságot küldvén ki ez ügyben, ez 15 évre kizárólagos szabadalmat adott a társulatnak. A hálózat közhasználatra fog bocsáttatni, de csak kifogástalan egyének vehetik igénybe.” (Vajon kiknek lenne ma telefonjuk, ha az utóbbi szempont most is érvényes volna?) A sok színes hír mellett törhette a fejét a nyájas olvasó a sakkfeladványokon és „képtalányokon”, de tájékozódhatott a hazai és külföldi zenei, irodalmi, színházi élet legfrissebb eseményeiről is. A magyar sajtó históriájának tudós kutatói a múlt századi Ország-Világ történetéből az 1890-es évek második felét tartják a fénykornak. Ekkor Benedek Elek ült a főszerkesztői székben. A hazai szépirodalmat a lapban olyan nagyságok képviselték, mint Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, Justh Zsigmond, Ambrus Zoltán. A külföldit - hogy csak a legismertebbeket ragadjuk ki - Maupassant, Mérimée, Tolsztoj, Puskin írásai képviselték. „Élénk szellemű, sokfelé figyelő, érdekes lap” - méltatják ezt a korszakot a sajtótörténészek. Aki az Ország-Világ századunkra átnyúló évtizedeiről akar képet alkotni, annak 1938-ig kell végignéznie a vaskos kötetekbe kötött, elsárgult újságlapokat. Ekkor zárult ugyanis a lap folyamatos megjelenése. A következő Ország-Világ első évfolyamának első száma 1957. május 28-án látott napvilágot, a Kultúrkapcsolatok Intézetének hetilapjaként. Hol van már a negyedévi három forint! Ezért a képeslapért már számonként kellett két forintot fizetni... Kiknek szólt ez a lap? A beköszöntőből világosan kiderül: „Azoknak, akik az ellenforradalmi vihar elülte után feláradó fényben az igazság oldalára állnak, s miközben lassan felszáll a köd, hazájuk térségeiről körülnézni vágynak, mi történt azóta is a világban? Azoknak írjuk, akiknek a béke gondolata, a dolgozó emberek összefogásának, a magyar-szovjet barátságnak és együttműködésnek eszméje nem röpke szó, hanem élő tartalom s még élőbb vágy, cél és valóság” - így az Alpári Pál főszerkesztő nevével jegyzett lap. A szilárd gerinc természetesen a politika. Az Alkotmány ünnepén Dobi István köszöntötte az Ország-Világ olvasóit. Emlékeztetett rá, hogy a múlt év őszén a magyar nép hatalma ellen intézett támadást a nyugatról szított ellenforradalom, amelyen csak a Szovjetunió baráti segítségével tudtunk erőt venni”. Az imperializmus ugyan azóta is ugrásra készen áll, de izgalomra semmi ok, megvédjük a dolgozó nép hatalmát. A következő jeles ünnepen, november 7-én az olvasó tágabb összefüggéseket is átláthatott: Az élet új fejezete című dolgozatában Münnich Ferenc doktor méltatta a Nagy Októbert. Azért kellő teret kaptak a mindennapi élet politikamentes témái is, például olyan ártatlan dolgok, mint az üdítőitalok. A külföldi hírekre szomjazók megtudhatták, mennyire káros az egészségre „a »Coca-Cola« néven világszerte ismert frissítő, amelyet óriási reklám mellett elsősorban a gyarmati népekkel itatnak az USA-kölcsönök keretein belül. Az annak idején Ausztriának adott Marshall-segélyből a kis köztársaságnak annyi »Coca-Colát« kellett vásárolnia, hogy az osztrák nép éveken keresztül kénytelen volt kizárólag ezzel a kétes értékű itallal felfrissülni." Tárgyalásra kerül sok egyéb között a rock and roll és a dzsessz mint az imperializmus anarchizmusa. Elrettentő példaként a lap Elvis Presley egy koncertképét közli, napnál fényesebb bizonyítékául annak, hogyan szabadítja fel az emberek alantas ösztöneit ez a megveszekedett őserdei tamtamozás. A mai Ország-Világ már a jelen, a nyájas olvasó hétről hétre megvásárolhatja. De talán nem haszontalan néha visszapillantani az előzményekre, stílszerűen éppen elődeink hírein keresztül. Ezt a célt kívánja szolgálni a bevezetőben ígért sorozatunk. Bartók István