Ország-Világ, 1919 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1919-01-01 / 1. szám
XL. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1919. JANUÁRI ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ......... 40 kor. Fél évre .............. 20 kor. Negyed évre .. .. 10 kor. Egyes szám ára 80 fillér. Vasúti állomáson 90 fillér. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, V., HOLD UTCA 7. SZERKESZTIK: DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND / /-ak I.J9AM. ■— . : * * ■: díszpéldány előfizetési ára: Egész évre .........100 kor. Fél évre .. .. .. .. 50 kor. Egyes díszpéldány ára 2 kor. Az előfizetési pénzek az Ország- Világ kiadóhivatalába küldendők. MEGJELENIK: HETENKINT EGYSZER „TIKIAK." — Samassa Désy Annie könyve. — A karácsonyi könyvpiac egyik legkedvesebb jelensége ez a könyv, amellyel a szerző bokrétába gyűjtve nyújtja át az olvasók nagy közönségének azokat a gyönyörű apróságokat, amelyek lapunkban megjelentek. Olvasóink előtt nem kell ismertetnünk ennek a könyvnek tartalmát, mert nincs köztük egyetlen egy sem, aki a legnagyobb lelki élvezettel el nem olvasta volna. Csak most, mikor így együtt van az, amit az antik órák, az élet apró drámai reme®kei és a tenger végtelen tükre sugalltak a költőnőnek, jutnak teljesen érvényre azok a kvalitások, amelyek Samassa Désy Anniét a modern írónők gárdájának első sorába állították. Amilyen bájos könnyedséggel forgatja a tollat, épp olyan mélységes hatással vonja az olvasót saját képzeletének birodalmába, és aki őt teljes odaadással követi, végül emel® kedett lelki hangulatban, belsejében meggazdagodva teszi le a könyvet. Eddigi írói működésének mindenesetre egyik legértékesebb terméke ez a munka és kétségen® kívül hozzá fog járulni ahhoz, hogy eddig is nagyrabecsült nevét népszerűvé tegye. Isme® retes, hogy az ő működése az irodalom mellett nagy kiterjedésű társadalmi mozgalmakra is kihatott és ezen a téren is az ő szép lelki® világa járult hozzá sok nemes cél eléréséhez, sok gondolat megnemesítéséhez és sok szuny® nyadó energia mozgósításához. Ez is egyik oka annak, hogy lapunk mai számában olva® sóinknak az írónő sikerült képmásával kedves® kedünk. A »Tik®tak« különben a Pesti Könyv® nyomda r.s t. kiadásában jelent meg fényes kiállításban, amelyhez Kampis Margit igen sikerült rajzai is hozzájárulnak. A könyv ára 10 korona, kapható a szerzőnél, a Pesti Könyv® nyomda r.st.»nál (Budapest, V., Hold utca 7.) és minden könyvkereskedésben. CC^CCXZIXCCZDCCC=XXSZDCCCIDCX5C^0CCZX A NEMZETI SZÍNHÁZ december 20®án mutatta be Paul Hervieu »Bagatelle« című háromfelvonásos színművét. A darab hat éve fekszik a Nemzet Színház® nál és még Tóth Imre igazgatása alatt lett felvéve a játékrendbe. Közben kitört a háború, mely alatt a velünk hadilábon álló nemzetek életben levő íróitól nem hozott színre dara® bot a Nemzeti Színház. Amint tudjuk Shakes® peare, Moliére és más idegen elhalt íróktól nemcsak a műsoron szerepelt, de még újon® nan betanult darabok is kerültek a műsorba. Paul Hervieunek a »Bagatelle« negyedik da® rabja, mely a Nemzeti Színházban színre ke® rült. »A bilincs« 1897®ben Zempléni P. Gyula fordításában, »A rejtély« 1902-ben és »Ismerd meg magad« 1910-ben Ambrus Zoltán fór® dításában lett felvéve első színpadunk játék® rendjébe. Paul Hervieu 1857®ben született. Ügyvéd, majd diplomata lett és csak élte utolsó évei® ben szentelte minden idejét az irodalomnak. 1900®ban a francia Akadémia tagjai sorába választotta és 1916®ban meghalt Párisban. Iro® dalmi munkái regények, novellák, elbeszélések és színművek. Rendkívül termékeny író volt, aki szakadatlanul dolgozott és hamarosan világhírre tett szert. Műveit a világ minden nyelvére lefordították. Szellemes és problémá®kát kereső írásait mindenki gyönyörűséggel olvasta és színdarabjait a közönség örömmel élvezi. »A Bagatelle« nem is a legsikerültebb alkotása és Párisban még 1912-ben százakra menő előadáson tapsolták. Egy öregedő gazdag nő, aki három férj után maradt özvegyen, kastélyában bőséges vendégszeretetben részesíti látogatóit. Azt sze® véti, ha kiki túl teszi magát a társadalmi me® rév formákon és az élet pillanatnyi élvezeteit nem engedi tovarebbenni. Megragadja az al® karmat, amely gyönyört adhat és nem bánja, ha evvel valamelyest vét az erkölcs illem® szabályai ellen. Bagatelle az egész, nem kell róla sokat fecsegni. Ezért kastélya kapuja felett olvasható is ez az egy szó. Ne tessék fontoskodni, nem kell komolykodni. Ragadjuk meg a kínálkozó alkalmat és éljük az életet élvezettel. Carpe diem, ahogy ezt már Ho® ratius mondotta. Minden napnak, minden órának, minden percnek szakaszd le virágát — így bővíti Hervieu »Bagatelle«-jében a régi klasszikus mondást. Össze is gyűl állandóan vidám, mulatni tudó, és vigadni óhajtó társaság a kastélyban. Ahol itt a párok — ott a párok jelszóval megtalálja mindenki szórakozását. Egy napon beállít egy házaspár — a régi módi felfogás® sál — persze az asszony részéről. Hét éve házasok és még ma is boldogok, mint a mézeshetek legelején. Az asszony megbotránkozva látja a hangot, amely ebben a házban járja és szemrehányással illeti férjét, amiért ide hozta. A férj azonban épp azért jött, mert csapodár szenvedélyének keres kielégítést egy itt időző fiatal özvegynél, akit már régebben üldöz szerelmével. A fiatal özvegy menekülni akar és más® napra bejelenti a háziasszonynak elutazását. Közben azonban este megostromolja szerel® mével a férj és sikerül találkát kierőszakolnia. A beszélgetést a véletlenül a szomszéd szó® bábán időző feleség meghallja és kétségbeesik megingathatlannak gondolt férje hűtlenségén. És hogy valamikép bosszút álljon, találkára rendeli a fiatal özvegy szobájába férje legjobb barátját, akiben az ura vakon megbízik és aki talán épp ezért már évek óta meghódítani iparkodik az asszonykát. Éjjeli 121 órakor tényleg összekerül az özvegy szobájában az egész társaság. Előbb a férj, majd a felesége és utóbb a férj jó® barátja jelenik meg. Nincs semmiféle menekvés. A házasok válni fognak, a jóbarátok szétmennek és a két legjobb barátnő pedig ezentúl gyűlöli egymást. Íme, ez az eredmény, ha az élet apró kedvteléseit túl komolyan vesszük. Bagatell az egész és amikor nem annak vesszük, megutáljuk az életet. Az asszonyé az utolsó szó, aki »Undor, undor!« felkiáltással hagyja el a szobát. Nem mondja a szerző, de mintha a cse® lekménnyel elmagyarázni akarná, hogy ne legyünk túl erényesek, mert ez boldogságunk megrontója lesz. A Nemzeti Színház Csathó Kálmán ren®dezésében kerek, szépen gördülő előadást nyújtott. A szereplők élén járt F. Váradi Aranka, aki az erényes asszony szerepét a lehető legtökéletesebb alakításban hozta elénk. Kristályosan csöndülő kitűnő magyar beszéde, stílusosan megnyilvánuló pompás játéka és ízléses öltözékei egyaránt elragadták a közönséget. Nemcsak az eszével, de a lelkével és a szívével mélyedt szerepébe és el tudta velünk hitetni a hűséges feleség kínzó fájdalmát, amikor ura csélcsap dolgairól tudomást szerez. De elragadóan bájos volt, amikor a szerelmét féltő és a szerelmét gondozó boldog fiatalasszony hűséges odaadását tolmácsolta. Mellette Odry Árpád, mint férj, kitűnően állta meg helyét, Kürthy György, a jóbarát igen nehéz szerepét pompásan adta. Bizonyságot nyújtott, hogy komoly feladatokra is hivatott igazi művész, Gaál Gyula, az öregedő gavallért sok szeretetreméltó vonással ruházta fel. Tasnády Ilona helyes érzékkel adta a társalkodónét. A többi szereplők iparkodtak beilleszkedni az együttesbe. Külön ki kell emelnem Ábrányi Emil nagyszerű fordítását, amely visszaadja az eredeti szöveg valamennyi szépségét. Dr. TalkZsigmond: SAMASSA DÉSY ANNIE. Most jelent meg a könyvpiacon »Tik-tak« című kötete. Az „égenyvícicsákói mai számunkhoz postautalvány van mellékelve.