Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1920-08-08 / 32. szám
XLI. ÉVFOLYAM. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ......... 160 kor. Fél évre .............. 80 kor. Negyed évre .. .. 40 kor. Egyes szám ára 5 korona. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó SZERKESZTŐSÉG : VI., HORN EDE-U. 18., földsz. 1. BUDAPEST, 1920. AUGUSZTUS 8. SZERKESZTIK: DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND ÍSIZÁM, ndí^epéldánY^^ előfizetési ára: J Egész évre ■■ h.. 300 kor. Fél évrfelT. Ug^Mfelpr. Egyes díszpéldány ára 10 kor. Az előfizetési pénzek az Ország* Világ kiadóhivatalába küldendők. KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V. HOLD UTCA 7. RÉVFY GÉZA. Jelen soroknak az a célja, hogy képben, írásban bemutassuk a legszorgalmasabb, legtehetségesebb magyar dalszerzők egyikét, akit az ország dalosai már, művei, férfikarai révén régen ismernek. Örülünk, hogy a magyar dalnak erről a lelkes bajnokáról szólhatunk , örülünk, mert példaképen állíthatjuk őt oda mindazok elé, akiknek a magyar dalosügyhöz — bármiféle vonatkozásban — valamelyes közük van. Révfy Géza temesvári állami tanítóképző-intézeti rendes tanár született Adán (Bács-Bodrog vm.) 1868-ban. Zentán és Kalocsán gimn. és tanítóképzőt végzett, ez utóbbi helyen tanítói oklevelet nyert, majd Budapesten a Pedagógiumban polg. isk. tanítói (történettud.) és zenetanári oklevelet érdemelt ki. Mint tanítóképzőintézeti tanár működött Eperjesen, Csáktornyán és Temesváron. Zongoraművészi kiképeztetésében atyja után legtöbbet köszönhet Almásy Miklósnak, Liszt Ferenc tanítványának. Mint zongoraművész az ország számos városában hangversenyzett. A bácstiszavidéki városokban rendezője volt Káldy Gyula zenetörténeti hangversenyeinek. Karnagya volt az Adai Dalkörnek, a becsei Polgári Magyar Dalkörnek, Temesvári Iparos Dalegyletnek, a Temesvári Magyar Dalárdának, a Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegyletnek. A Temesvár-Kerületi Tanári Kör Szabad Lyceumában több zenetörténeti felolvasást és hangversenyt rendezett. Számos dalegylet dísztagja. 1910- ben államsegéllyel tanulmányutat tett Németországban s a lipcsei Zenekonzervatóriumban 2 hónapon át Reger M. és dr. Merkl J. előadásait hallgatta. 1911— ben a Temesvári Arany János Társaság rendes tagjává választotta, az Országos Magyar Dalosszövetség pedig igazgatósági tagjává. Férfikarszerzeményeivel számos országos dalpályázaton nyert díjat. 1912-ben népdalával nyerte el a »Zene» keresk. Közlönye 300 koronás első díját. Férfikarai, dalai országszerte el vannak terjedve. Tőrülmetszett magyar, humoros férfikaraival úttörő munkát végzett. Megjelent zeneműveinek száma a 200-at meghaladja. Arany János balladáihoz melodrámákat írt. Több zenetörténeti tanulmányt, zenei cikket, értekezést, ismertetést írt. Gyűjteményes művei : Új magyar férfikarok zsebkönyve. (II. bőv. kiadás.) 46 magyar szerző 109 műve. 33 népdalegyveleg (99 népdal) férfikarra. Menich-féle Összhangzattan átdolgozása a képzőint. új tantervnek megfelelően. »Himfy szerelmed (Pekár Gy. novellája után). Magyar daljáték. (Kéziratban.) Uj M. Férfikarok. Zsebk. Második kötet, 204 kar. Kuruc- és inzurgens-nóták, szabadságharci dalok férfikarra, 14 kar. R. G. Nótáskönyve, 26 dal ének-zongorára. Szól a trombita, 20 dal. Uj nóták, 20 dal. Uj kurucnóták 20 dal stb. Révfy Géza az oláh szolgálati esküt megtagadta, miért is az oláhok kiutasították Temesvárról. A kultuszminisztérium szolgálattételre a Cinkotán levő, volt pozsonyi állami tanítóképző-intézethez osztotta be. E sorok írásakor vettük kézhez Révfy legújabb művét, 4 irredenta-dalát. Az elnyomottak sirámai, izzó hazafias érzés sugároznak ki e kedves dalokból. Megrázó a »Nagy Rákóczi sírja körül gyáva csehek járnak* kezdetű dal s igen megható templomi ének a »Magyarok imája*: Bús magyarok imádkoznak, Hallodd Atyánk, hallod, Se testünkkel, se lelkünkkel Nem kívántunk harcot, Megbocsátunk mindazoknak, Akik reánk törtek, Csak még egyszer add vissza a Drága magyar földet. ("Molnár Kálmán ! íme, nagy vonásokban ez a Révfy Géza működése. Erős a reményünk, hogy még sok alkalmunk lesz a róla való megemlékezésre, s arra, hogy a magyar dalosügy terén kifejtett szorgoskodását méltassuk dolgozatainak a közlésével. A MOZIRÓL. (Csevegés a magyar mozi köréből.) Már említést tettünk e helyen arról a nagyarányú fejlődésről, ami által az »Astra« filmgyár a hazai moziiparnak számottevő tényezője lett. Ifj. Heltai Jenő vezérigazgató vezetése alatt a vállalat hatalmas lendülettel haladt előre , de nem egyedül abban az irányban, amely számbelileg, minél több film elkészítését tartja szem előtt, hanem arra is súlyt fektet, hogy ez a munka művészi értéket is jelentsen. Egyelőre 6 darab nagyszabású film elkészítését vették tervbe, amelyeknek tárgya rendkívül változatos és a megkapó, hatásos jelenetek gazdag sorozatát foglalja magában. Ezek közül jelenleg három filmen dolgoznak egyszerre ezek: »Pax vobiscum*, »A zöldszemű ember* és »Egy kártyás története*. A gondosan megválasztott és kidolgozott téma, az izgalmas, érdekfeszítő jelenetek fölépítése és a modern rendezői tudás ügyes alkalmazása, az idei szezon slágerei sorába emeli ezen filmeket. Nem régen két mozidarabot fejezett be az »Astra«. Egyik a »Tráni«, erről már volt alkalmunk beszámolni , most a másodikkal, amelynek » Páter Sebastian* a címe, — kívánunk foglalkozni. Ez a darab, egy fiatal pap életét mutatja be, akit a kolostor csendes falai közöt kísértésbe visz az a vágy, hogy az élet dús örömeivel megismerkedjék. Kimegy a nagyvilágba , élvezeteket, gyönyöröket hajszol, amelyek eddigi magányában szédítően édes ígéreteket súgtak a fülébe, s fölgyújtották lelkében a szomjas, követelő vágyak lobogó tüzét. De a valóság nem azt adja, amit az álom ígért. Az élvezetek nyomán ott leselkedik a bűn, s a bűnös élet magában hordja a fájdalmas kiábrándulás, a gyötrelmes csalódás keserű ízét. A darab hőse végül is visszatér a kolostor nyugalmas, elzárt falai közé, testben és lélekben megtörve. A főszerepeket: Bárdosi Ilona, Kertész Dezső, Vendrey Ferenc és Gere Zsigmond játszák, újabb tanújelét adva elsőrangú képességeiknek. Lajtay Károly rendező, a tőle megszokott rutinos tudással aknázza ki a darab minden részletét. A mai számunkban bemutatott képek külön is sejtetni engednek valamit abból a meleg hangulatból, amely az egész darabon végig vonul és ami a siker minden jelét magán viseli. RÉVFY GÉZA dalköltő. Most jelent meg négy magyar irredenta-dala: NAGYLELKŰ HAGYOMÁNY KÖZCÉLOKRA. A nemrég elhunyt egerhegyi Grúz Albert honvédelmi államtitkár néhai nemeslelkű neje nemes szándékainak megfelelően jótékony célú közcélokra végrendeletében a következő számottevő alapítványokat tette: a háborúban elesett katonák özvegyeinek és árváinak 56.000 koronát. A Magyar Vörös Kereszt Egyletnek 28.000 koronát, az Országos Nőképző Egyesületnek 40.000 koronát, a magyar unitárius egyháznak 20.000 koronát, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek 20.000 koronát, a budapesti egyetemen tanuló egy-egy orvosnövendék részére 20.000 koronát, külföldön tanuló egy-egy ifjú részére 20.000 koronás alapítványt tett. Budapest IV. kerületi szegényeinek pedig 60.000 koronát hagyományozott. TJ GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTÉSI ÉS konzerválási szakkönyv. Gazdáink a kerti termesztésnél a legnagyobb hibát a termények értékesítésénél követik el. Ezen a bajon segített most az Athenaeum, amikor megjelentette Buchta Győző, a kertészeti tanintézet tanárának, a kiváló szakírónak .Gyümölcs- és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása* című könyvét, amely a gazdasági szakirodalomban hézagpótló, mert ez az első ilyen irányú gyakorlati alapon megírt szakkönyv. Bolti ára 40 korona. A nemrég elhunyt egerhegyi GRÚZ ALBERT volt honvédelmi államtitkár és neje. Végrendeletükben nagy összegeket hagyományoztak jótékony célra. A GÁBOR ÁRON SZÉKELY MUNKÁS-SZÖVETSÉG ZÁSZLÓSZENTELÉSE. Eiser felvételei. SZÉKELY ARATÁSI ÜNNEPÉLY A MARGITSZIGETEN.