Ország-Világ, 1921 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-16 / 3. szám
26 — Csipkerózsa gondtalan, boldog kis leány volt. Ott ült egész nap a Vágyak tengerpartján. A nap, — melyet Ábrándnak neveztek — ragyogva sütött fent a felhőtlen égen és meleg sugaraival kicsalta a földből a bársonyos szirmú, pompás színű illúzió virágokat. Ott élt Csipkerózsa és várta a beláthatatlan, nagy tengeren a Szerelem hajót, amellyel megérkezik majd a várva-várt királyfi s koronát hoz számára szép tündérországból. A korona Örömök és Gyönyörűségek tiszta aranyából van verve, legszebb drágakövei a Bizalom és Megértés . .. De gonosz szelleminek kegyetlen vihart küldtek. Az ég beborult, a nap elsötétült, a virágok haldokoltak. Csalódás szél szárnyán jött a bús Bánathajó... Sírva bolyongott szegény Csipkerózsa. Köd vette körül. Nem tudta merre menjen ? Rossz, kegyetlen álomban vergődött. Jaj, mikor fog véget érni? Hol, merre késik a csodatévő királyfi, aki vérpiros tokban hordja Boldogé ország kapujának kulcsát? !... Kitaposott utat talált, ment rajta egy darabon... Erdei ösvényt fedezett fel, arrafelé indult... Hangok hívták, csalogatták, és ő ott állt bizonytalanul, tétovázva, egy — az egész lelkét betöltő — szent fohásszal : »Hol maradsz, miért késel csodatevő királyfi ?...« „ — A királyfi ott állt egy magas szirten. Ő is várta nagy, forró vággyal Csipkerózsát. Nem mozdult. Pedig Boldogország kapuját két kulccsal lehet csak fölnyitni, és az egyik ott volt Csipkerózsa njakán... A királyfi nem szállt le a szirtről. Csipkerózsa nem tudott fölmenni hozzá a meredek, büszke falakon. Talán nem is találkoznak soha... várnak a kietlen, csúnya, önző nagyvilágban. Pedig Csipkerózsa fel akar ébredni... A nő hangja elakadt. A férfi szívét hirteen elöntötte a meghatódás, a boldogságos öröm meleg hulláma. Megragadta Matild kezét, hogy megcsókolja. De annak közelebb volt égő piros szája. És Dénes ujjongó gyönyörűséggel vitte felé ajkán a lelkét, édesen fájdalmas, mámorba szédítő, ünnepi találkozóra. A MOZIRÓL. (Cseveg«és a magyar mozi köréből.) Egészen ünnepélyes keretek mellett folyt le az a zártkörű filmbemutató, melyet az »Egyetértés« filmvállalat tartott f. hó 4- én és 5-én a »Renaissanceszínházban. A meghívott, előkelő közönség előtt két hatásos olasz dráma: »Öt szerelmes hónap« és »A kis Beppo« pergett le a vásznon. De különösen nagy sikert aratott a Deésy Alfréd által rendezett két magyar Hollay darab: »A szürkeruhás leány« és aFalusi kislány Pesten«. E heti számunkban ezen utóbbi filmmel kívánunk foglalkozni. A többiekre legközelebb térünk rá. A »Falusi kislány Pesten című 5 felvonásos életkép a magyar filmtermelésnek számottevő alkotása. Úgy technikailag, mint művészileg bátran fölveheti a versenyt a külföldi képekkel. Deésy rendezése annyi művészi értékkel, oly alapos rutinnal érvényesül benne, amire méltán büszke lehet a hazai filmszakma. Nagyon ötletesen és igen hatásosan vannak beleszőve olyan részletek, amelyek magyar propaganda céljaira kiválóan alkalmasak. A címszerepet a kitűnő Hollay Kamilla játsza bájos közvetlenséggel és sokoldalú, nívós művészettel, amivel már számos, megérdemelt, meleg sikert aratott. Minden szereplő szépen megfelelt feladatának és elismerést érdemel elsősorban André León, aki Hollaynak méltó partnere. Arany Ferenc operatőr külön dicséretre tarthat számot a jól sikerült, nyugodt, tiszta, szép felvételekért. Evvel a filmmel újra bebizonyította az aránylag egészen fietal »Egyetértés« filmvállalat, hogy megfelelő szakértéssel és komoly buzgalommal tökéletesen versenyképes, magyar szellemű filmeket lehet nálunk előállítani. Lendületesen meginduló magas ívű fejlődése mellett már elérte azt, hogy minden filmje figyelemkeltő eseménye a szakmának. A vállalat művészi, kulturális működésében fő érdeme van a szakavatott, agilis vezetésnek, ami Rákosi J. elnökigazgató, dr. Rákosi Tibor és Rákosi Béla igazgatók biztos kezében van lefektetve. A külföldi filmpiac néhány jelentős darabjából találnak képeket e heti számunkban olvasóink. A mai valutáris viszonyok mellett nehéz helyzete van azoknak, akik művészi értékű filmekkel akarják ellátni a hazai mozik műsorát. Annál elismerésreméltóbb tehát, hogy a jónevű Művészfilm-vállalat nem enged ezen elvéből, s bár kevés, de mindig kiváló alkotásait szerzi meg a külföldi, — különösen a francia és olasz — termelésnek. A mozilátogatók előtt bizonyára emlékezetes maradt a »Vasgyáros« című nagysikerű film, melyben elsőrangú alakítást nyújt P. Menichelli. Ugyanezen művésznőnek most kerül bemutatásra egy másik parádés szerepe, az »Aranyasszony« című darab keretében. Dr. Horovitz Ernőnek, a Művészfilm-vállalat agilis igazgatójának, külföldi útja alkalmával sikerült megszerezni újabban a francia filmtermelés egyik kimagasló művét, melynek a Tetemrehívása címe. A darab nincs semmi összefüggésben Arany hasonló című balladájával. 5 felvonásában drámai lüktetésű, izgalmas cselekmények egész tömege van összesűrítve. Az Urániában i. h. 11-én került nagy siker mellett bemutatásra a szakközönség előtt. Mozijaink műsorán márciusban kezdi meg körútját. crs.) '■——n—n—n—n—;;—|1—n—n—.:—n—..—n—;;——. ÚTRA KELEK. Ha felpattanok vad paripára, alkonyati, bús elindulásra, süvítsenek szembe a szelek. Én hirtelen egyedül kelek beléhajrázni kusza éjszakába ! ! Ha felpattanok vad paripára vágtázni merészet, nagyszomorút, azt akarom, hogy senki se lássa, de porzzék fel utánam soká az út! Szilárd Tibor, P. Menichelli és Amleto Novelli a VASGYÁROS főszerepében. Séverin Mars a TETEMREHÍVÁS főszereplője. P. Menichelli az ARANYASSZONY címszerepében. Jelenet a TETEMREHIVÁS című Pathé-filmből. JELENETEK A »MŰVÉSZFILM-KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT« NAGYSIKERŰ FILMÚJDONSÁGAIBÓL. ORSZÁG-VILÁG 1921