Ország-Világ, 1935 (56. évfolyam, 1-38. szám)
1935-12-05 / 36. szám
4 Sürgős intézkedést mielőtt katasztrófa következik be A Margit-hídon egy autóbusz egy kerékpáros miatt kénytelen volt hirtelen lelassítani, minek folytán a hátulról jövő villamoskocsi beléje rohant és csaknem belelökte a Dunába. Hajszálon múlott, hogy ez be nem következett. Talán ez volt a szerencsés ómen, mely figyelmezteti hatóságainkat, hogy a Margit-hídon a hídkorlát gyönge és még el nem képzelhető katasztrófáknak lehet előidézője. Ha valami váratlan akadály egy gépkocsit, vagy autóbuszt egyszer hirtelen elfordulásra kényszerít, az utasostól nagy lendülettel bele fog zuhanni a Dunába. A rendőrség sürgősen írja elő, legalább az építés ideje alatt a 18—20 kilométeres sebességet, hídépítőink pedig sürgősen tegyenek előterjesztést egy hatalmas, széles vastartókból összeépített, mai kornak megfelelő korlát létesítésére. Az autóbusz-utasoknak a Margit-hídon legalább olyan biztonságban kell lenniük, mint a Lánchídon. Mindenesetre sürgetni kell a Margit-híd átépítési munkálatait, mert, amint hírlik, egy teljes évig, vagy talán tovább is el fog tartani, amíg a teherjárművek a Margit-hídon a villamos vágányokat felváltva fogják a forgalmi időben használni, ami szigorú rendszabályok alkalmazása nélkül nap-nap után lehet súlyos szerencsétlenségeknek okozója. Fenti balesetből két tanulságot lehet levonni. A Margit-híd kiszélesítését az óbudai híd létesítésének kellett volna megelőznie; másodszor a vágányoknak már régen a középen kellene mindenütt feküdniük. Az alagút csempézését abbahagyták Úgy látszik, sikerült megállítanunk az alagútnak a piszkos szinü lapokkal való burkolását. Csak egyet sajnálunk, hogy az illetékesek akkor jöttek rá arra, hogy a felhasznált seszinü lapok alkalmazása annyi, mintha semmiféle lapozás sem történt volna, amikor már igen nagy területnek történt meg a burkolása. Ismételten arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az alagút csempézésének csak akkor van értelme, ha az fehér, ragyogó lapokkal történik. Kár elfelejteni, hogy az volt tulajdonképpen a cél, hogy az alagút, amellett hogy tiszta benyomást keltsen, világosabbá váljék. Honnan vette nevét a Pál ucca, mely Molnár Ferenc Pál uccai Kuk című kitűnő elbeszélése hőseinek volt szintere Érdeklődésére azonnal válaszolunk. Már a múlt évben foglalkoztunk az uccaelnevezések kérdésével és mi is megállapítottuk, hogy a Közmunkák Tanácsa régebben az uccák elnevezését nem valami nagy leleményességgel eszközölte. Nem akarjuk megismételni azoknak az uccáknak neveit, melyek nemcsak hogy értelem nélküliek és egyenesen bántak, mert azok amúgy is ismertek minden pesti ember előtt, örvendünk, hogy arra a kérdésére, miért nevezték el a József körút egyik kis mellékuccáját Pál uccának, felelni tudunk. Volt Budapesten egy Krail Pál nevű nagy vagyonra szert tett vaskereskedő. Egyetlen leánya volt Irma, ki később jótékonyságáról vált híressé. Krail Irma első férje egy Farkas nevű földbirtokos, második férje gróf Somsich volt, ki iszákos hajlamú ember volt és egy alkalommal ennek következtében a Dunában lelte halálát. Harmadik férje volt a Nemzeti Színház híres drámai színésze, Bercsényi Béla, kinek elhalálozása után mint hatvankét éves asz szony, egy báró Strahlendorf nevű harminc éves fiatalemberhez ment nőül. Krail Irma atyjától hatalmas telkeket örökölt, melyek a József körút és a mai Csepreghy utca sarkán kezdődtek és csaknem az Üllői útnál végződtek. Krail Irma parcelláztatni akarta ezeket a telkeket és azzal a feltétellel adott a fővárosnak a mai Pál ucca helyén ucca céljaira telkeket, ha az uccát atyjáról, Krail Pálról nevezik el. Az illetékes hatóság csak félig ment bele a dologba és az uccát szellemesen Pál uccának nevezte el. Krail Irma egyebekben, mint említettük, jótékony, bőkezű hölgy volt és egyáltalán nem sajnáljuk, ha alkalmunk volt ezúttal róla is megemlékezni. Idegenforgalom Az elmúlt évek alatt végzett idegenforgalmi munkának eredménye a székesfőváros statisztikai hivatalának 1934. évi évkönyvéből és egyéb statisztikai kimutatásokból állapítható meg. Az idegenforgalom állandóan emelkedik, ami Budapest nagyszerű adottságának köszönhető. Igen érdekesek azok a számadatok, melyek a különféle nemzetiségű látogatók számát jelölik meg. Csak egy néhányat akarunk felemlíteni. Természetesen az osztrákok keresték fel legtöbben Budapestet. Második helyen állnak a németek, harmadikon az angolok, negyedik helyen az olaszok, ötödiken a franciák, hatodikon a lengyelek, hetediken, egészen kis számmal, 523-al, az amerikaiak. Az idegenforgalom évről-évre cca 126/o-kal emelkedik. Az emelkedés százalékának megállapítását azért tartjuk különösen fontosnak, mert igen sok reklámcikk jelenik meg az utóbbi időkben a Gyógyhely bizottság vezetője részéről, kinek adatai, ahogy nézzük, nem fedik a statisztikai hivatal számadatait. Különösen zavarosak a Gyógyhelybizottságnak a gyógykezelést keresők számszerűsége. Azt hisszük, hogy említett hivatal tévesen a budapesti egyéb szállodai forgalmat lebonyolító idegeneket is a fürdővendégek közé vette fel. Nagyon fontosnak tartanók, hogy teljesen hiteles adatok álljanak mindenkor az illetékesek és a nagyközönség rendelkezésére, hogy azokból esetleg olyan következtetéseket is le lehessen vonni, melyek megtakarításokkal járnak. Ha az illetékesek azt látják, hogy valamelyik intézményre nincs szükség, ha az nem áll a helyzet magaslatán és az eredmények a kiadott költségekkel sem állnak arányban, úgy olyan intézmények megszüntetése elől sem szabad elzárkózni. Amikor ma már külföldön mindenki Budapestről beszél és sikk Budapestre jönni, amikor a walesi herceg számokban ki nem fejezhető reklámot csinált Magyarországnak, az a nézetünk, hogy másképpen kell az idegenforgalmi kérdést elbírálni. Nem vagyunk ellenségei annak, hogy például külföldi orvosok költségeit részben fedezzük, mert azok igen sokat tudnak a magyar fürdőváros-ügynek használni, de fel kell hagyni végre azzal a szellemimel, mely annak látszatát kelti, mintha nekünk fizetnünk kellene valakinek, hogy gyönyörű városunkat, nagyszerű fürdőinket és művészeti értékeinket megtekintse. De leginkább az ellen tiltakozunk, hogy a Gyógyhely-bizottság érdemének tudja be azt, hogy nagy pénzen, szóval államköltségen, ennyi és ennyi idegent tudott idecsődíteni. Senki sem fog abban kételkedni, hogy fog akadni a nagy világon igen sok érdemes, értékes, előkelő társadalmi állású, tekintélyes ember, aki szívesen eljön Budapestre, ha utazási és itteni tartózkodásának költségeit megfizetjük, de abban sem lehet ma már kételkedni, hogy igen sokan saját költségükön is szívesen jönnek Budapestre. Legalább ezt bizonyítják a statisztikai adatok. Elérkezett az ideje, hogy végre mi is öntudatra ébredjünk és ne szórjuk a pénzt ott el, ahol már tisztában vannak azzal, hogy érdemes Magyarországra jönni. ORSZÁG-VILÁG A kormányzó névnapja A főváros és az egész ország meleg szeretettel ünnepelte meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó nevenapját. Az igaz szeretet és őszinte rajongás spontán megnyilatkozását valóban megérdemli az a férfi, akinek országunk annyit köszönhet. A magyarok istene tartsa meg őt sokáig!! Liber Endre h.polgármester névnapja Liber Endrét névnapja alkalmából számosan üdvözölték. Elsők között Szendy Károly polgármester köszöntötte, majd Lamotte Károly alpolgármester gratulált. Az elöljárók nevében Duday Lajos, a FANSz képviseletében Erődy Kálmán, a József fiúárvaház volt növendékeinek egyesületének nevében Schuler Alajos igazgató keresték fel, hogy névnapja alkalmából jókívánságaikat tolmácsolják. Liber Endre hálatelt szavakkal köszönte meg a gratulációkat. Csendélet a VIII. ker, Kálvária téren A következő panaszos levelet kaptuk: Az Ország-Világ tekintetes Szerkesztőségének Budapest. Évek óta tisztelettel és megbecsüléssel olvasom értékes nb. lapjukat, élénk figyelemmel kísértem mindenkor igazságos és erélyes fellépésüket és örömmel tapasztaltam, hogy az a legtöbb esetben eredményre vezetett. A következő kéréssel fordulok most a tekintetes Szerkesztőséghez: A Kálvária téri háztulajdonosok nagy áldozattal igyekeznek házaikat modernizálni, szépíteni, aminek következtében ma már igen sok intelligens ember költözött erre a vidékre, sőt a térnek szép és előkelő filmpalotája, színháza is van. Múlt év december havában a Kálvária-tér háztulajdonosai küldöttségileg keresték fel Szendy polgármester urat és neki memorandumot nyújtottak át. A memorandum fő célja a tér útbetorkolásainak rendezése, füvel való bevetése volt. Nevezetesen a Karpfenstein-utca sarkától a Dankó Pista utcáig szabad »Gurnd« van, ahol állandó footbalozás folyik. Eltekintve attól, hogy ez a terület a közvetlen mellette fekvő villamosvágányok miatt is életveszélyes, életveszélyes az ott footbalozó és játszadozó gyermekek számára is. Emellett a járókelők állandó inzultusoknak van kitéve, mert a környék legrosszabb nevelésben részesült gyermekei és még felnőttek is, itt footbaloznak. Itt valóságos sportpálya van. Télen korcsolyáznak, ródliznak, stb. és éktelen lármát csapnak. Az arra járó nők és férfiak arcába dobálják a hatalmas bőrlabdát, ablakokat törnek, zúznak be. Rendőrt pedig a téren aranyért sem látni, holott éjjelnappal verekedések is gyakran előfordulnak. Tisztelettel felkérem a tekintetes Szerkesztőséget, szíveskedjék erélyesen közbelépni, hogy az életveszélyes területet sürgősen kerítsék be, mert már igazán tarthatatlan állapotok uralkodnak. Nem kerülne nagy költségbe a veszélyes és parkírozandó terület bekerítése és az amúgy is nehéz gondokkal küzdők megérdemelnek egy kis nyugalmat. Köszönetem előzetes kifejezése mellett maradok Budapest, 1935 november 18-án hű tisztelőjük: Egy nyugalmazott ezredorvos. (Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a tér rendezése folyamatban van)! [A szerk.] Vásároljon telket a kiépített Széher-uton! Hárshegyi Gazdaság rt.T. 318-18,641-82, hol építéshez kő, homok, kertekhez sárga sóder kapható.