Ország-Világ, 1937 (58. évfolyam, 1-41. szám)
1937-01-01 / 1. szám
2 Végül a Citadella már régen megérett arra, hogy lebonttassék és már régen helyén kellene állnia a Magyar Pantheonnak, egy gyönyörű hotelnek, vagy hasonló nagyszerű látványosságnak, melyhez a felvezető liftnek már tegnap meg kellett volna épülnie. Nagyon szomorú, hogy ezt a kereskedelmi és iparkamara elnökének kell magyarázni. Éppen Éber Antalnak, a pénzszakembernek kell tudnia, hogy csak olyan városban nincsen beruházásokra pénz és kell ennek folytán ismételten az adópréshez fordulni, ahol a polgárság adómilliói elsikkadnak. Ettől pedig Szendy Károly polgármester Karácsony másodnapján meghalt Buzáth János dr. a főváros ny. alpolgármestere. Elhunyta mindenütt őszinte részvétet keltett. Negyven évig állt a székesfőváros szolgálatában. Tanácsnokává 1920-ban választották meg, 1921-ben alpolgármester lett és nevéhez fűződik a főváros közüzemeinek a megszervezése. A háború előtt a főváros az ő javaslatára vette kezébe a Gázgyárat, az Elektromosműveket és juttatta ezzel a fővárost óriási jövedelmekhez. Megalapította a fővárosi múzeumot és a képtárat. Hivatali működése alatt szokatlan becsületes, egyenes és nyílt egyéniségével, fáradhatatlan munkásságával általános megbecsülést és tiszteletet vívott ki magának. A főváros katolikus hitéletének fellendítése körül szintén nagy érdemeket szerzett, de állandóan szívén viselte a többi felekezetek problémáit is. 1931-ben vonult nyugalomba. Kedden temették el a farkasréti termel,izlet, a székesfőváros előkelő társadalmának nagy részvéte mellett. a Margit-hídi szerencsétlenség elhárítható lett volna, írtuk 1936 július 9-én, amikor emlékeztettünk arra, hogy 1935. évi december 5-én, mielőtt katasztrófa következik be, sürgős intézkedést követeltünk. Azt írtuk akkor, ha valami véletlen akadály egy gépkocsit vagy autót hirtelen elfordulásra kényszerít, az utasostól nagy lendülettel bele fog zuhanni a Dunába. Ismételten felszólítottuk az illetékes hatóságokat, hogy a fokozódó autó- és autóbuszforgalom érdekében, üzembiztos korlátot kell szerelni az átépítésre kerülő Margit-hídra. Sajna, figyelmeztetésünk hiábavaló volt, mert nem csak hogy erősebb korlát nem készült a Margit-híd számára, amelyre a költségtöbbletet nem lett volna szabad sajnálni, hanem az új korlátrészek sokkal primitívebben, sokkal gyengében és még a mai szép rajzától is eltérőleg készültek. Mindezeket azért tartjuk ismételten szükségesnek elmondani, mert az illetékes hatóság ma sincs tisztában azzal, hogy a kék taxinak a soffőrje miért vezette gépkocsiját a korlátnak és zuhant bele a Dunába. Ha a Margit-híd korlátja olyan erős lett volna, mint amilyennek egy ilyen nagyforgalmú hídon lennie kell, még abban az esetben sem történhetett volna meg a szerencsétlenség, ha a kék taxi vezetője saját akaratából akart volna nekimenni a Dunának. A Ferenc József-híd, az Erzsébet-híd, a Lánchíd minden ilyen természetű és könnyen elképzelhető és bekövetkezhető balesetet és szerencsétlenséget kizárnak és éppen ezen megfelelő példák nyomán még most is érdemes és szükséges volna intézkedni — mert techni ORSZÁG-VILÁG sége alatt nincsen okunk félni. Már polgármesterségének első idejében megmondottuk, hogy egy-két éven belül az ő rendszere következtében minden szükséges és hasznos beruházásra lesz pénz, mert minden befolyt összeg oda fog menni, ahova való és ennek folyóin feltétlenül szükséges csillogó beruházások mellett az adók és közüzemi díjak leszállítása hamarosan be fog következni. Ezt a reménységet fűzi mindenki Szendy Károly polgármesterségéhez és fűzheti nyugodt lélekkel Éber Antal úgy is mint bankelnök, mint képviselő, de mint kamarai elnök is. kailag még az is elképzelhető, hogy a járda szélére, miután a hidakon nem járnak át egyik oldalról a másikra, tizenöt-húsz centiméter magas keretet alkalmazzanak, amely azután ki fog minden olyan szerencsétlenséget zárni, mint amilyenekre az utóbbi időben nem egy esetben volt példa. A Józsefvárosra nagyobb figyelmet kell fordítani A Józsefváros a háború előtt nemcsak legnagyobb, hanem úgyszólván legfontosabb és legforgalmasabb kerülete is volt a székesfővárosnak. A háború s a forradalmak után sokan hűtlenül megfeledkeztek erről a nevezetes kerületről. Most, úgy látszik, újból sokat nyer jelentőségben. Egyre-másra csinosítják üzleteit, sőt, amint halljuk, rövidesen új áruházat akarnak nyitni a József körúton. Arról is hallunk, hogy több régi ház rövidesen lebontásra kerül ebben a kerületben és helyükre modern palotásaik emelnek. Illő volna, ha a Józsefvárosra sokkal nagyobb figyelmet fordítanának az állami és fővárosi szervek, annál inkább, mert a Boráros téri új híd forgalombahelyezése mintegy varázsszóra fogja átalakítani úgy a József-, mint a Ferencvárost. A MFTR jövője A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. új elnöke, mint ez köztudomású, Winchkler István lett, az eddigi kereskedelmi miniszter. Winchkler már elfoglalta új állását és áttanulmányozta a MFTR helyzetét. Ez a helyzet bizony nem valami rózsás, ellenkezőleg, igen súlyos feladatnak látszik az olyan megoldás kiválasztása, amely alkalmasnak bizonyul a kibontakozásra. A MFTR főhitelezői, mint az állam, továbbá három nagy belföldi és négy külföldi bank, tőlük telhetőleg türelemmel viseltetnek és követeléseikkel továbbra is várni hajlandók. Viszont a legutóbbi évek stagnáló állapota nem tartható fenn tovább, mert a MFTR-t át kell szervezni az új idők követelményei szempontjából és akként, hogy végre újból aktívvá váljék. Hír szerint Winchkler István elnöknek megvan a saját elgondolása, amit az ünnepek után terjeszt elő a kormányhoz és amely terv lényege az, hogy a MFTR üzletköre bel- és külföldi vonatkozásban ki fog bővülni. Hír szerint ez a terv a MFTR igazi és teljes államosítását jelenti. Egyelőre a főváros közönsége azt várja, hogy legkésőbb tavaszkor, megindítja az átkelő forgalmat az Országház tér s Batthyány tér között, hogy a főváros legfontosabb és leglátogatottabb középületeit, melyek az Országház környékén fekszenek, ne kelljen kerülő úton a budai közönségnek megtalálni. 1937 január 1. Miért drága a hal a Duna partján!? Karácsony hetében a halpiac megdöbbentő árugrásokat produkált. Egy kiló balatoni fogasért 7—8 pengőt is elkértek, a szeletelt harcsa ára pedig példátlan magasságot ért el: 9 pengőt! Soha nem remélt konjunktúra virradt fel a tógazdaságokra, amelyek egyébként évek óta megtalálják busás számításaikat, főleg azóta, amióta Ausztria bármily nagy tételeket fölvesz a dunántúli halszállítmányokból. Tudunk olyan esetekről, amikor Zala és Somogy megyei nagybirtokosok, illetve nagybérlők a halastavakból fizették meg tartozásaikat és kerültek egyensúlyba régebbi eladósodásuk után. Szinte érthetetlen, hogyan tudták ily magasra feltornázni a halak árait? Állítólag a nagy gazdaságok és a mögöttük állók megszervezték a piacot. Abszurdum, hogy 7—8, sőt 9 pengőbe kerüljön Budapesten egy kilogramm hal, ha még olyan finom és keresett is a húsa. Ilyen haszonmarzsra még a halkonzervgyárak se mertek gondolni, holott azok külföldi nyersáruval dolgoznak és azok végeredményben kartelben állanak egymással... Régi morál Jó az Isten, mert lám mindenkor a legjobbat adja neked s nem kíván tőled egyebet vissza, csak a jót. Az emberi élet hasonlít a tavaszi kert kedvelt rózsabokrához, ha minden tövist le akarna róla az ember vágni, nem teremne rajta rózsa. Könnyen szálunk le az erény jegyéről az érzékiség völgyébe, de mily nehéz a visszatérés, csak az égnek valódi barátja tudja. Haragudni annyit tesz, mint mások hibáját önön magán megbeszélni. Az államvasutak elnökének és helyettesének kitüntetése. A kormányzó legfelsőbb elhatározásával kiváló és eredményes szolgálataik elismeréséül magas kitüntetésben részesítette Lenn Ottó dr.-t, a A MÁV igazgatósága államtitkári címmel felruházott elnökét és Láner Kornél dr. elnökhelyettest, Lenn Ottó dr.-nak a magyar érdemrend középkeresztjéhez a csillagot, Láner Kornél dr.-nak pedig a magyar érdemrend középkeresztjét adományozta. A legfelsőbb helyről jött magas kitüntetések a magyar közéletnek két olyan kiválóságát érték, akiknek érdemei a társadalom minden rétegében közismertek és megbecsültek. A Fővárosi Könyvtár Évkönyve. Enyvvári Jenő, a könyvtár kitűnő igazgatója ismerteti a könyvtár 1935. évi működésének adatait. A könytár olvasói az elmúlt évben 1.133.026 kötetet forgattak meg. A forgalom az 1934. évi adatokhoz viszonyítva 84.788 kötettel emelkedett, aminek okát azonban, sajnos, nem a könyvtár helyzetének javulásában, hanem az olvasóközönség rossz gazdasági helyzetében kell keresni. A könyvtár kölcsönzési forgalma két és félszer volt nagyobb, mint a többi budapesti könyvtáraké együttvéve. Ezzel szemben a könyvtár könyvbeszerzési hitelének évek óta tartó lemorzsolódása miatt alig képes nívóját biztosítani. Az Évkönyv gondos összeállításban közli a központi könyvtár új szerzeményeinek válogatott jegyzékét, valamint a Budapesti Gyűjtemény beszerzéseinek időrendi jegyzékét. A Fővárosi Könyvtár Évkönyvében ünnepli Budapest két nagy közéleti eseményét: Budavár 1686. évi visszafoglalásának és Liszt Ferenc halálának jubiláns évfordulóit. Mindkét alkalomra a könyvtár nagy bibliográfiai munkát jelentetett meg.