Ország-Világ, 1937 (58. évfolyam, 1-41. szám)

1937-05-14 / 13. szám

4 ORSZÁG-VILÁG Szendy Károly polgármester a Nemzeti Stadionról nyilatkozik Már 1936 január havában szóvátettük, hogy a Boráros-téri hidat nem lett volna szabad felépíteni és ugyanakkor fényképet hoztunk a híd budai hídfője körüli csaknem 200 hold be nem épített, részben sivár homoktengerről, részben iszapos, mocsaras területrészekről. De úgy látszik minden rosszban van valami jó, mert azáltal, hogy a híd budai hídfőjénél uralkodó állapotokra rátereltük a figyelmet, az a gondolat merült fel, hogy a Nemzeti Stadiont ezen a helyen építsék fel. 1936 február havában ebben az ügyben kérdést intéztünk Karafiáth Jenő ny. kultuszminiszterhez, akit azóta a székesfőváros főpolgármesterévé neveztek ki, aki felkérésünkre elmondotta, hogy a Nemzeti Stadionnnak a kormányzó úr Öfőméltósága véleménye szerint is a Dunához, mint a „Népek országútijához“ közel kell elhelyezést nyernie, tehát alkalmasabb területet, a híd budai hídfője körüli területnél, találni nem lehet. Később 1936 május havában Usetty Béla dr., a Labdarúgó Szövetség elnöke is nyilatkozott a Nemzeti Stadionnak említett helyen való elhelyezésével kapcsolatban, majd a Lágymányos környékén lakó budai polgárok indítottak mozgalmat emellett az elhelyezés mellett. Tekintettel arra, hogy a Horthy Miklós híd budai hídfője körüli terület csaknem egészében közterület és ma minden telekspekuláció ki van zárva, nyugodtan hoztuk a kérdést ismételten szőnyegre. Kérdést intéztünk Szendy Károly polgármesterhez, felhívtuk figyelmét azokra az óriási előnyökre, amelyek a Nemzeti Stadion említett elhelyezésének előnyei, mint pl., hogy többek között egyidejűleg megoldódik a Nemzetközi Vásár és állandó kiállítási csarnok létesítésének kérdése. A polgármestert kérdésünk nem találta készületlenül és ő is úgy látja, hogy ezen a területen találkoznék az építkezés a legkisebb akadályokkal, mert hatalmas szabadterület áll rendelkezésre, itt a főváros fejlődésére nem kell tekintettel lenni, mert a területnek szabályozatlan állapota fogja előidézni azt a kedvező helyzetet, hogy a Stadion létesítményeihez fog a fejlődés alkalmazkodni, vagyis a Stadion létesítményei fogják a szabályozás irányát megszabni. A szükségessé váló vízteremtési, feltöltési munkálatok sokkal jelentéktelenebb összeget fognak igényelni, mintha a területet csupán bérházakkal akarnák beépíttetni amellett gyönyörű palotasorok fogják a sportligetet körülövező közterületeket jövedelmezővé tenni. Nem is vitás, hogy az elmondottak mellett ennek a lágymányosi területnek könnyű megközelíthetősége, a közlekedési eszközök számára ott központi pályaudvar létesíthetése, hajójáratok berendezése és a gyalogosok által való elérhetése révén kizárná azokat az ázsiai állapotokat, amelyek ma egy egyszerű futballverseny után lázítják fel a sportot kedvelő közönséget. örömmel állapítjuk meg, hogy a legilletékesebbek megtalálták a módját, hogy helyrehozzák azt az óriási hibát, melyet a Borárostéri hídnak egy homok- és iszapsivatagba való bevezetésével elkövettek és hogy ma már azt mondhatjuk, hogy a Horthy Miklós-híd megtalálta igazi rendeltetését és a közutak tengelyében valóban olyan szolgálatot fog tenni tudni, amely idegenforgalmunk szempontjából is nagy jelentőséggel fog bírni. A Margit hídról ismét majdnem a Duna hullámai közé repült az egyik teherautó. Pillanatra sem vitás, hogy ez a nehéz jármű is áttörte volna a híd korlátját, de szerencsére az utolsó pillanatban közbefurakodott az egyik Les jelzésű villamos, amely eltérítette eredeti úíjából a teherautót, egyúttal lefokozta annak erejét. — Lassanként már elszorul a szíve minden autóvezetőnek, — mondotta munkatársunknak az egyik taxi soffőrje, — amikor a Margit hídra érkezik. Annyi szerencsétlenség fenyegeti ott a járműveket, hogy érthető a szorongó érzés. Nem tudjuk megérteni, miért nem csináltat a főváros a híd két oldalán, a gyalogjáró szélére vasperemet? Ez a perem nem kerülne sok pénzbe, ellenben nagy biztonságot adna az autóvezetőknek épúgy, mint a gyalogjáróknak, valamint a gépkocsi utasainak is. Ez a perem alkalmas lenne arra, hogy a gépkocsi ne futhasson föl a gyalogjáróra, mert ha odáig eljut, akkor az Isten legyen izgalmas, a híd lehetetlen és veszélyes korlátja a legkisebb lökőerő hatására leomlik! De alkalmas a perem még arra is, hogy a gyalogjáró közönség ne léphessen le egykönnyen a kocsiútra, mert ily módon is aránytalanul sok veszély fenyegeti a járműveket, gyalogosokat egyaránt. Csodálkozunk azon, hogy amikor milliókat kiadnak a Margithíd kibővítésére és átalakítására, ugyanakkor ilyen elemi védőintézkedésekre sajnálják a pénzt. Talán csak amiatt, mert egyikmásik kezdeményező úr halálosan megsértődött, amiért nem az ő agyacskájából pattant ki ez az egyszerű ötlet. Ha már erről szólunk, szerényen megjegyezzük, hogy sokkal jobb ötlet lett volna az, ha a Margit híd szerencsétlen kibővítése helyett megépítették volna az óbudai új hidat, illetve, ha a Margit híd kibővítése és a Boráros téri új híd helyett is az óbudait építették volna meg legelőször és legsürgősebben. A Margithidat alapjában elrontották, mert máris látnivaló, hogy nem fog megfelelni rendeltetésének és nem fogja győzni a folyton növekvő forgalom lebonyolítását. Még azt is megkérdezzük nyilvánosság előtt, bizonyos-e, hogy a Margit híd elbírja azt az óriási, fantasztikusan nagy terhet, amely ránehezül, főleg bizonyos időközökben?! Közreadtuk ezt a véleményt azzal, hogy a híd pereme nélkül ez a szorongó érzés egyre általánosabb lesz azok lelkében, akiket jóvagy balsorsa arra utalt, hogy állandóan a Margithidat vegyék igénybe. Követeljük ilyen perem elkészítését most, még mielőtt a kibővítés munkálatait befejeznék. Úgyis túllépték az előirányzott költségvetést és az a pár ezer pengő, amibe ilyen perem kerül, már se nem oszt, se nem szoroz. A kifmrgsík járdájának szélére alacsony korlátszerű peremet kell alkalmazni 1937 május 14. Lázár Andor igazságügyminiszter a protestáns diákszövetség díszközgyűlésén Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából szombaton este Szegeden díszközgyűlést tartott. A közgyűlésre a városba érkezett Lázár Andor dr. igazságügyminiszter, a díszközgyűlés ünnepi szónoka. A minisztert Pazonyi Béla, a Luther-szövetség elnöke üdvözölte. A közgyűlésen megjelentek: vitéz Imecs György dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, Láng-Miticzky Ernő ítélőtáblás elnök stb. A díszközgyűlést Kaas Albert báró, a szövetség tanári elnöke nyitottameg. Lázár Andor dr. igazságügyminiszter nagy érdeklődés közben többek között a következőket mondotta: — Irígylésreméltó sors fiatalnak lenni, előttünk látni messze kéklő ködben a nagy ismeretlent, az életet, a jövőt, álmokat, képzeleteket szőni ebből a nagy ismeretlenből, felkészülni a vele való találkozásra, bízva önmagunkban és sohasem gondolva arra, hogy van olyan nehézség, amit fiatal erőnk és lelkesedésünk nem tudna legyőzni. Majd idézte ezután Deák Ferenc mondását az ámításról: „Sem a népnek, sem az országnak nem barátja az, aki elérhetetlen vágyakat ébreszt." A munka szabadságához békére, szociális nyugalomra van szükség. Ezt a nemzet csak úgy érheti el, ha kiközösíti környezetéből a bajkeverőket, az ámítókat és lelkiismeretlen ígérgetőket. Lázár Andor beszéde után Szentgyörgyi Kósa István az elmúlt év munkájáról számolt be, majd a Szövetség dísztagjává választotta: Darányi Kálmán miniszterelnököt, Lázár Andor igazságügyminisztert, Hóman Bálint kultuszminisztert, Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert, Makláry Károlyt, a tiszántúli egyházkerület püspökét, Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettest és Hlatky Endrét, a rádió igazgatóját. Lázár Andor igazságügyminiszternek nyomban átadták a dísztagságról szóló oklevelet. Episzód a római Grand Hotelben A római Grand Hotelban zajlik le mondhatni egész Európa diplomáciai élete. Ott szállnak meg az európai államfők, ott adja vissza Mussolini a látogatásokat és folytatja a tárgyalások egy részét is. Ott volt megszállva legutóbb Darányi magyar miniszterelnök, Kánya Kálmán társaságában. A Grand Hotelba egyszerre érkeztek Mussolini és a magyar miniszterek autói. Mussolinit a portás segítette ki autójából és Darányi Kálmánt pedig Mussolini sajátkezűleg. A jelenlevők nagy csodálkozására Mussolini a kapu előtt a hotel portás vállára tette kezét és így szólt hozzá: Ne képzelje, hogy megfeledkeztem kérelméről, elintézés alatt áll. Az olasz kormányfő óriási gondjai közepette meg tudott emlékezni a hotelportás kis családi ügyéről. Jó volna Mussolinitől eltanulni a szívélyességet, a jó emlékezőtehetséget a különféle európai államférfiaknak, akik ma, nagyvonalúságuk mellett, egyebet sem tesznek, mint lépten-nyomon szenvedést és bajt okoznak az emberek millióinak. Az indiai alkotmány kudarca Április 1-én lépett életbe az új indiai alkotmány, de az indusok nem hajlandók annak minden pontját elfogadni. Tiltakoznak a kormányzó vétójoga ellen és mindenáron annak törlését kívánják. Azt mondják, hogy ez nem jelent autonómiát számukra. Az új választáson a beosztott 11 tartományban, hatban a kongressisták győztek, akik állást foglaltak az új alkotmány ellen. A forrongások egyre tartanak és addig nem lesz békesség, amíg az autonómiát még jobban ki nem terjesztik. Az angolok természetesen azt állítják, hogy a kormányzó vétójoga nem csorbítja az indusok rendelkezési jogát, ezzel szemben azonban a kongressisták, nemzetiek, feltétlenül kitartanak kívánságaik mellett. Hol fog végződni a vita, nem lehet tudni, mindenesetre az angol államnak igen sok nehézséget kell leküzdenie gyarmatain és kolóniáján.