Orvosi Hetilap, 1858. november (2. évfolyam, 44-47. szám)

1858-11-21 / 46. szám

719 720 mes egyéneknél, mindig legsavas haméreggel (nitras kali) gyermekeknél pedig legsavas szikéreggel (nitras natri.) legyen összekötve. Ha tán a helybelisülés lob jeleivel lépne föl a hörgők hajszáledényeiben , mint hajszáledé­­nyes hörglob (bronchitis capillaris), vagy épen lebenyes tüdőlok (pneumonia lobularis) fenyegetőznek, mi a tüdők alsó lebenyeiben szokott történni, ekkor helybeli vérürí­­tésre is leend szükség piócák vagy inkább véres köpö­­lyök által. Azonban főszabályként megtartandó, hogy áta­­lános vérbocsátás csak a legkivételesebb terimbeles tüdő­­lábnál , és csupán vérmes tiszta vérvegyű egyéneknél tétessék, különben a hurutár szerencsés lefolyása a vál­ságos (criticus) időpontnak késleltetése, vagy épen aka­dályozása által kétségessé válhatik. A láz megszűnte után a lakhártya elválasztásának szor­galmazására különös jó szolgálatot tesznek a narancsszínű dárdánykénet (sulphur stibiatum rubeum­) adagai, súlyo­sabb köhögés csillapítására szépnönye (belladonna) és beléndek (hyosciamus) vonatával összekötve. Különös jó szolgálatot tesznek továbbá ezen időszakban , a bőrizga­­tók vagy épen hólyagzók, minek a mustártészta és hó­lyagzótapasz. A gyomor-bélhuzam fakhártyájára történt helybelisülés­­nél, vagy dugulással v. hasmenéssel van dolga az orvosnak. Első esetben, ha a csorvás epés jelek a baj első időszakában figyelembe nem vétettek, vagy tán a beteg késő jelent­kezett a körülményekhez képest hánygyökérből (radix specacyanhae) hánytató, vagy himbolajból (oleum ricini) hashajtó málhatlanul beadandó. Második esetben hány­­gyökér forrázata mákony kicsi adagaival , vagy édes mandola olajos fejet a javalt gyógyszerek. Különös figye­lem fordítandó a járvány mindegyik időszakában a bőr­rendszer működésére, mely célból a bérhuzam fakhártyá­­i­ helybelisülésnél, a bőrizgatók szinte kitűnő jó szolgá­lót tesznek. A kimenetel időszakában folyvást a lakhártya elvá­lasztása s a bőrrendszer , és ha tán a válság (crisis) ideje lassaban következnék be, a vizelet rendszere is figyel­met igényel, mely célból a senegagyökér főzete, s a ten­geri hagyma vonata (extr. scillae marinae) a takhártya elválasztására is jótékonyan hatvan , minden kívánatnak megfelelnek. Néha a hurutáni járvány utóbajokat is szokott maga után hagyni, minek: a légző utak rakhártyájának érzé­kenységéből sokáig fenmaradó köhécselés kiváltképen mellbajokra hajlandó egyéneknél, továbbá sorvasztó has­menés az emésztés szerveinek idült bajaiban szenvedők­nél, melyekből aztán huzamos tartásuk miatt, az életszerves testnél feltétlenül szükséges anyagcsere s visztermedés (reproductio) nem történhetvén folytonosan , átalános vértelenség (anaemia) és vérvízvégy (hydraemia) áll elő, mely bajok az erősítő gyógymód szabályai szerint orvos­­landók. Ily eseteknél a felüdülés igen lassan halad előre, kifárasztva mind a beteg türelmét, mind a betege sorsán aggódó orvos erejét. A kurutáni járványról eddig átalában értekezvén, kö­vetkezik különösen a Miskolcon és környékén 1857-dik november, december hó­napjaiban , és 1858. év telén keresztül uralkodott kurutáni járványt röviden leírni, vagy is , hogy a járvány minő természetű volt ? micsoda kór­jelekkel külekezett? minő lefolyást követett? micsoda kóroktani hatányok szolgálhattak tényezőkül a járvány szülemlésére ? lehetett-e némi adatokat szerezni az ed­­digeli vélzétes kóroktani viszonyok földerítésére ? végül, hogy minő gyógymódot igényelt a járvány különböző idő­szakaiban ? A Miskolcon és környékén uralkodott kurutár-jár­­vány általában véve igen szelíd természetű volt. Legtöbb esetben az előjelek időszaka nem is lehetvén észreve­hető, minden orvosi segély nélkül, egyszerű hurut alak­jában folyt le a baj, úgy hogy naponként különböző egyé­nekkel ilyféle megjegyzéseket lehetett hallani : „még ily átkozott náthahuruton sohasem volt, még ennyire sohasem hínzott meg a nátha.“ Súlyosabb eseteknél az előjelek időszakában a test leverettségéről , az orrban alkalmatlankodó prüsszentésre késztető érzésről, bedugulásról, homloktájéki feszítő szemek érzékenységéről és nehéz hallásról panaszkodtak a betegek. E kórjelek esti órákban a láz nagyobbodásá­val öregbedtek. Mi a tárgyilagos kórjeleket illeti: átalá­ban véve csorvás epés bélyegű volt a járvány egész lefo­dor, a kahiroi bonctanár, kivel Oppolzer korodáján találkoztam*). A frigy csak hamar meg volt kötve , és sorsunk néhány napra elválaszthatlanul összeforrasztva. — Valóban orvosnak alig lehet szemére vetni , hogy élete és tudománya­ eszményképeit csak a rokonok és atyafiak körében keresi ; kosmopolitikus hi­vatásánál fogva bevándorolja hol keletet, hol nyugatot, s majd az indusoktól és móroktól, majd a keresztényektől és zsidóktól tanulja el tudományát de omni re scibili et non scibili , — a­minek aztán jó­, rész nyomai mégis látszanak a különféle os­kolákban. Keleti ügytársunk többévi távolléte után néhány hónapi szabadság idejét arra használja, hogy német hon egye­temein, különösen Berlinben fölfrissitse tudományát s közzé tegye buvárlatait. A képnek melyet egyptomi életéről és működéséről fes­tett, vannak fény és árnyoldalai. Fényoldala a szép számú pi­­asterrel biztosított állás s a kormányhozi jó viszony, mely az ott megtelepedett európai tanárok érdekét feddhetlenül védi; árnyoldala a civilizált Europa különféle nemzetbeliek közti viszálkodások és ármánykodások , milyenek a francia, olasz és német orvosok közt is folyton tartanak, legnagyobb részök csak azért szakadván el keletre, hogy ott magokat per fás et netas minél elébb fölpénzelhessék. A tanítás sem a legmulat­­tatóbb. Nyelvismeret hiányában a tanárok kéntelenek előadá­saikat tolmács által magyaráztatni. A tanulókat sem lehet mon­dani a mivelt ifjúság színének ,• ők teljesen készületlenek , ke­letiesen gyűlölik a munkát, szenvedélyesek és makacsok , s csak szigorú katonai fegyelem segítségével fékezhetők. A jó egyetértés természetesen nem segíttetik elő a tanárok az or­szág nyelvébeni járatlansága által. A kormány ingyen tanyás­ban részelteti a tanulókat, bőkezűen segélyzi őket s biztosítja állásukat; az európai egyetemekre is kiküldi egy részét, de ezek fegyelem hiányában ott még kevesebbre mennek mint a honi képzettek. A tanfolyam öt évig tart ; az elsőben olvasni, írni és a számtant tanulják; két évig az előkészítő, kettőig a gyakorlati tudományokat űzik. A kiképzettek tábori orvoso­kat alkalmaztatnak, s szerencse ha annyira mentek, hogy az ujdon sértéseket és heveny bajokat fölismerni és kezelni ké­pesek. — *) B­i­­­tt a r z az orvosi irodalomban is ismert név , különösen lapunk­ra. évi első számában Balassa tr. említi fel, mint a di­­stoma haematobium leíróját, mely állat szerinte és R­e­y­e­r Jr. szerint Egyiptomban igen gyakori s a hólyagkövek támadását idézi elő, a­mit Meckel H. is bizonyít. Sz.

Next