Orvosi Hetilap, 1858. november (2. évfolyam, 44-47. szám)
1858-11-21 / 46. szám
719 720 mes egyéneknél, mindig legsavas haméreggel (nitras kali) gyermekeknél pedig legsavas szikéreggel (nitras natri.) legyen összekötve. Ha tán a helybelisülés lob jeleivel lépne föl a hörgők hajszáledényeiben , mint hajszáledényes hörglob (bronchitis capillaris), vagy épen lebenyes tüdőlok (pneumonia lobularis) fenyegetőznek, mi a tüdők alsó lebenyeiben szokott történni, ekkor helybeli vérürítésre is leend szükség piócák vagy inkább véres köpölyök által. Azonban főszabályként megtartandó, hogy átalános vérbocsátás csak a legkivételesebb terimbeles tüdőlábnál , és csupán vérmes tiszta vérvegyű egyéneknél tétessék, különben a hurutár szerencsés lefolyása a válságos (criticus) időpontnak késleltetése, vagy épen akadályozása által kétségessé válhatik. A láz megszűnte után a lakhártya elválasztásának szorgalmazására különös jó szolgálatot tesznek a narancsszínű dárdánykénet (sulphur stibiatum rubeum) adagai, súlyosabb köhögés csillapítására szépnönye (belladonna) és beléndek (hyosciamus) vonatával összekötve. Különös jó szolgálatot tesznek továbbá ezen időszakban , a bőrizgatók vagy épen hólyagzók, minek a mustártészta és hólyagzótapasz. A gyomor-bélhuzam fakhártyájára történt helybelisülésnél, vagy dugulással v. hasmenéssel van dolga az orvosnak. Első esetben, ha a csorvás epés jelek a baj első időszakában figyelembe nem vétettek, vagy tán a beteg késő jelentkezett a körülményekhez képest hánygyökérből (radix specacyanhae) hánytató, vagy himbolajból (oleum ricini) hashajtó málhatlanul beadandó. Második esetben hánygyökér forrázata mákony kicsi adagaival , vagy édes mandola olajos fejet a javalt gyógyszerek. Különös figyelem fordítandó a járvány mindegyik időszakában a bőrrendszer működésére, mely célból a bérhuzam fakhártyái helybelisülésnél, a bőrizgatók szinte kitűnő jó szolgálót tesznek. A kimenetel időszakában folyvást a lakhártya elválasztása s a bőrrendszer , és ha tán a válság (crisis) ideje lassaban következnék be, a vizelet rendszere is figyelmet igényel, mely célból a senegagyökér főzete, s a tengeri hagyma vonata (extr. scillae marinae) a takhártya elválasztására is jótékonyan hatvan , minden kívánatnak megfelelnek. Néha a hurutáni járvány utóbajokat is szokott maga után hagyni, minek: a légző utak rakhártyájának érzékenységéből sokáig fenmaradó köhécselés kiváltképen mellbajokra hajlandó egyéneknél, továbbá sorvasztó hasmenés az emésztés szerveinek idült bajaiban szenvedőknél, melyekből aztán huzamos tartásuk miatt, az életszerves testnél feltétlenül szükséges anyagcsere s visztermedés (reproductio) nem történhetvén folytonosan , átalános vértelenség (anaemia) és vérvízvégy (hydraemia) áll elő, mely bajok az erősítő gyógymód szabályai szerint orvoslandók. Ily eseteknél a felüdülés igen lassan halad előre, kifárasztva mind a beteg türelmét, mind a betege sorsán aggódó orvos erejét. A kurutáni járványról eddig átalában értekezvén, következik különösen a Miskolcon és környékén 1857-dik november, december hónapjaiban , és 1858. év telén keresztül uralkodott kurutáni járványt röviden leírni, vagy is , hogy a járvány minő természetű volt ? micsoda kórjelekkel külekezett? minő lefolyást követett? micsoda kóroktani hatányok szolgálhattak tényezőkül a járvány szülemlésére ? lehetett-e némi adatokat szerezni az eddigeli vélzétes kóroktani viszonyok földerítésére ? végül, hogy minő gyógymódot igényelt a járvány különböző időszakaiban ? A Miskolcon és környékén uralkodott kurutár-járvány általában véve igen szelíd természetű volt. Legtöbb esetben az előjelek időszaka nem is lehetvén észrevehető, minden orvosi segély nélkül, egyszerű hurut alakjában folyt le a baj, úgy hogy naponként különböző egyénekkel ilyféle megjegyzéseket lehetett hallani : „még ily átkozott náthahuruton sohasem volt, még ennyire sohasem hínzott meg a nátha.“ Súlyosabb eseteknél az előjelek időszakában a test leverettségéről , az orrban alkalmatlankodó prüsszentésre késztető érzésről, bedugulásról, homloktájéki feszítő szemek érzékenységéről és nehéz hallásról panaszkodtak a betegek. E kórjelek esti órákban a láz nagyobbodásával öregbedtek. Mi a tárgyilagos kórjeleket illeti: átalában véve csorvás epés bélyegű volt a járvány egész lefodor, a kahiroi bonctanár, kivel Oppolzer korodáján találkoztam*). A frigy csak hamar meg volt kötve , és sorsunk néhány napra elválaszthatlanul összeforrasztva. — Valóban orvosnak alig lehet szemére vetni , hogy élete és tudománya eszményképeit csak a rokonok és atyafiak körében keresi ; kosmopolitikus hivatásánál fogva bevándorolja hol keletet, hol nyugatot, s majd az indusoktól és móroktól, majd a keresztényektől és zsidóktól tanulja el tudományát de omni re scibili et non scibili , — aminek aztán jó, rész nyomai mégis látszanak a különféle oskolákban. Keleti ügytársunk többévi távolléte után néhány hónapi szabadság idejét arra használja, hogy német hon egyetemein, különösen Berlinben fölfrissitse tudományát s közzé tegye buvárlatait. A képnek melyet egyptomi életéről és működéséről festett, vannak fény és árnyoldalai. Fényoldala a szép számú piasterrel biztosított állás s a kormányhozi jó viszony, mely az ott megtelepedett európai tanárok érdekét feddhetlenül védi; árnyoldala a civilizált Europa különféle nemzetbeliek közti viszálkodások és ármánykodások , milyenek a francia, olasz és német orvosok közt is folyton tartanak, legnagyobb részök csak azért szakadván el keletre, hogy ott magokat per fás et netas minél elébb fölpénzelhessék. A tanítás sem a legmulattatóbb. Nyelvismeret hiányában a tanárok kéntelenek előadásaikat tolmács által magyaráztatni. A tanulókat sem lehet mondani a mivelt ifjúság színének ,• ők teljesen készületlenek , keletiesen gyűlölik a munkát, szenvedélyesek és makacsok , s csak szigorú katonai fegyelem segítségével fékezhetők. A jó egyetértés természetesen nem segíttetik elő a tanárok az ország nyelvébeni járatlansága által. A kormány ingyen tanyásban részelteti a tanulókat, bőkezűen segélyzi őket s biztosítja állásukat; az európai egyetemekre is kiküldi egy részét, de ezek fegyelem hiányában ott még kevesebbre mennek mint a honi képzettek. A tanfolyam öt évig tart ; az elsőben olvasni, írni és a számtant tanulják; két évig az előkészítő, kettőig a gyakorlati tudományokat űzik. A kiképzettek tábori orvosokat alkalmaztatnak, s szerencse ha annyira mentek, hogy az ujdon sértéseket és heveny bajokat fölismerni és kezelni képesek. — *) Bitt a r z az orvosi irodalomban is ismert név , különösen lapunkra. évi első számában Balassa tr. említi fel, mint a distoma haematobium leíróját, mely állat szerinte és Reyer Jr. szerint Egyiptomban igen gyakori s a hólyagkövek támadását idézi elő, amit Meckel H. is bizonyít. Sz.