Orvosi Hetilap, 1859. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1859-06-05 / 23. szám

373 alul lévő sebnyíláson bő mennyiségű vizenyes — de nem rosz jellemű (nyirkos) geny takarodott ki, valamint a tűk helyein is.­­ Ekkor már a hideg borogatások félre tétettek; külsőleg még egy pár napon át ragtapaszok alkalmaztattak a gyönge sebszélek összetartására ; főbbe nyomfolt és pólya környezet körittetett a kéztőre, — a sebre pedig alul naponta kétszer tépésre alkalmazott Ungt. digestivum létetett és szikfaléveli tisztítások ajánltattak. — Hogy a forradás nem felületes volt, kitűnik azon körülményből, hogy a sebszélek ezentúl még 10 napra sem váltak el; az égető fájdalom helyét viszketegség foglalá el, részint a ragtapasz és kenőcs — részint a kifolyó geny miatt. A fentirt három ujj mozoghatósága teljes fokon még most sem tért vissza, de az érzés visszatérvén — a sikerrel tökéletesen meg vagyok elégedve s remény­em , hogy egy pár hét múlva ez is javulni fog, bár azt hivom , hogy a beálland­­hatott üszkösödés miatt egész kézte­­zelést (exarticulatio) kell tennem . Könnyen történhetik azonban , hogy az ízületbe netalán lerakódott izzadmány szervesülésével az ízcsontok közt csontragadás (Ankylosis) marad hátra , de a kéz még is megmarad! Minek kell itt a sikert tulajdonítani? — szerintem 1-er annak, hogy a kis leány vérkorcsvegyben (dyscrasia et cache­xia) nem szenvedett, teljesen egészséges volt. 2-szor hogy az egyesítés sok időre nem halasztatott s ez által az egyes szövet elemek metszett végei egymáshoz közelíttetvén , a már csaknem elhalt részek ismét életre ébredtek. Hogy az elvágott ér és idegtörzsek jöttek-e egymással érintkezésbe,azt biztosan nem tudhatom;de ha az ütérvégek visz­­sza­húzódtak is, a­mint visszahúzódniok kelle , s egyelőre reggel betemetvén , később mint az történni szokott­, a leg­közelebbi ágig össze is nőnek , a kór táplálkozása eléggé van biztosítva az épen maradt orsóüzér által, mely a felületes és mély tenyérívek képeztetéséhez járul, ezeknek számos águk idővel kitágulván, sokkal könnyebben fogják elláthatni a kézt elegendő vérrel, mint az sok ütérdag lekötése után kisebb terű s csekélyebb számú anastomosisnál történhetik. Az át­metszett sing és középideg ágainak összenövése s működések helyre­állása szinte biztossággal remélhető, mert az idegek feszülése és visszahatékonysága csak csekély fokú lévén (mint a metszfelületekből nemritkán ki is lógnak), hüvelyeik összehú­zódásánál fogva az idegvelő kissé kinyomatik, s ez által, va­lamint a lobos izzadmány által is csonkjaik egymássali érint­kezésbe jönnek. Sőt az ideg­állomány újból képződése is le­hetségesnek mondatik a lábterményben, mire a zsábok gyó­gyítása végett tett idegmetszések eredményei is mutatni lát­szanak. 3-szor A sikert tulajdoníthatjuk még a láb mérsékelt voltának, melyet a küllégnek a seb belső lapjaival és az íze­sülés felületeivel csak kevés ideig történt érintkezése jobban föl nem fokozott, hogy üszkösödés állhatott volna be; — 4-szer hogy az izzadmányok, véralvadékok és geny ki­­folytatása végett egy kis részecske a tenyér­oldalon nem volt szorosan egyesítve. 5-ször idejárult a lehető legnagyobb nyu­galom, hideg alkalmazása, a tisztítás stb. Egy hét óta nem látom a beteget, s ez jele a javulásnak. —d­ici — mutatkozék még a vízüveg: 1) a sebbe savas mérget bocsátó állatok harapásai vagy szúrásai ellen ; minők a méhek, don­gók , darazsak, lódarazsak — pőcsikek — poloskák, varangyos békák ; hova talán még a kigyók is számíthatók. Különösen ajánlja azonban közle ezen szert a kullancsok, a fúró bolhák — pulex penetrans — a szántó atka , a lapos tetü marásai el­len, mely utóbbi esetekben a bőrben fészkelő elődieknek el­távolítása az által könyittetik meg, hogy a vizüveg a test felszínén kiemelkedett csöves nyilást bevonván, ez által az elődieket megfojtja. 2) Hatályosnak mutatkozott még a viz­üveg egy gyermek kezének rózsaszerü lobjánál; futó arczró­­zsánál azonban semmi sikere nem észlelteték. Hogy vagjon emlőlobnál, s különböző fajta bőrkötegeknél, névszerint sa­vas rámutatású nedvező sömöröknél valamit használ-e, az kér­dés, egy száraz körkörös sömörnél igen hatályosan működött. 3) A vízüreg egyike a legkitűnőbb bőrtisztító szereknek, a kátrány, lakkmézga és tapasz maradványok eltávolítására, ta­lán a fejbőr tisztítására is hasznos volna hajbetegségeknél ? A tátongó sebeken­ tartósságát tekintve azonban a gyap­máznak utána áll, s víz alatt is tartó fedél képzésére egyáta­­lában nem alkalmas.­­ Hogy letördelődzését megakadályoz­tassuk , a bevonást koronkint ismételnünk kell. Azon sajátsá­ga azonban , hogy eltávolítása könnyebb , gyapmár feletti előnyére szolgál. A vízüveg készítése következő : 10 rész szénsavas hamö­­leget, 15 rész hegyregecz-porral és egy rész szénnel megol­vasztunk, melyből fekete barna üveget kapunk, mely 5 rész vizben olvad, s elpároltatásnál opálos, sürüfélyó tömeget ké­pez, mely lúgos izű és rámutatású, légből semmi szénsavat nem szőrből; lassú elpároltatásnál kagylós törésű, üvegszerü tö­meget ad, mely a légen változást nem szenved, vegyjele : K 03 -1- Si 03 8. Szikéreggel hasonló állományt kaphatunk.— (Schmidts Jahrb. der gesamm. Medicin 1859, 43­1.) (Clarus után.) K­á­t­a­i G. GYÓGYSZERTANI KÖZLEMÉNYEK. A vizüveg — Wasserglas — mint részintes pótszere a gyapmáznak — Collodium. — Közlő: Dr. Küchenmeister az ezen szer általi bemázo­­lásokat méhcsípés által okozott fájdalmak és dag kisebbítésére kitűnő sikerűeknek tapasztalta , s hatását részint abból ma­gyarázza, hogy a lúgos vízüreg a méh mérgének savát — hangyasav — közönyösíti, részint abból, hogy az lassú elpá­rolgásnál ép úgy mint a gyapmáz, csakhogy valamivel lassab­ban , hasonló vonadékot képez a bőrön , mely a sebet a föld­közi jég hozzájuthatásától megóvja. Ezenkívül hasznosnak 374 különböző tejek alkatrészeiről. Vernois A. és Becquerelnek az 1856-diki párisi nagy ál­lat kiállítás alkalmával módjuk volt különböző fajú tehenek , juhok és kecskék tejeit megvizsgálni. Tanulmányaikból az or­vosi gyakorlat javára következő tudni­valókat veszünk át: 1) A tej szerülete a szerint, a­mint az állatok más más országból valók, igen lényeges különbséget mutat. A­ Párisban és környékén lakó tehenek tejének 1000 részében 36 — 37 rész vajat, a tiroli, schwveitzi és hollandi tehenek tejének ugyan­annyi részében 70 — 98 részt találtak. A tejnek vaj és fehérnye, nem különben sajtonya és czukor tartalma közt nyilvános el­lentét van. 2) A víznek és czukornak meghatározása — Che­­vallier módszere — a legjobb módszer a tej tisztaságának ki­­puhatolására. 3) Az élelem mennyisége , a tej mennyiségére főleg, a czukor és sattanya mennyiségére különösen határozó befolyást gyakorol. Középszerű mennyiségű tápszer ellenben a fehérnye és vaj termelésre játszik jótékony befolyást gya­korolni. 4) A kecsketej 1000 részben 13 rész tetemes meny­­nyiségű fehérnyét tartalmaz , ugyannyi van a bivaly­tej­ben is, mely utóbbi azonkívül igen sok szilárd alkatrészt és 84 rész vajat tartalmaz, oly körülmények, melyek a bivalyfaj megho­nosítását orvosi czélok tekintetéből igen kívánatossá látsza­nak tenni. Szerzők következő megjegyzéssel zárják be tanul­mányaikat : az állatok vagy nők tejeit illető összehasonlító tanulmányoknak ugyanazon vidékek egyénes tejeinek meg­vizsgálásából kellene szereztetniök; nagyon valószínű, hogy egy dajka gyülekezetnél a föld és tápszerek minősége szerint a közlött vizsgálatokhoz hasonló különbséget talál­­­hatnánk a különféle tejben , melyből a különböző népek test­alkatának és jellemének különbözőségére lehetne következ­tetni. (Onstatts Jahresber. über f. der Gesm. Medic. V. B. 144. 1.) (Clarus után.) K­át­a­i G.

Next