Orvosi Hetilap, 1860. január (4. évfolyam, 1-5. szám)
1860-01-15 / 3. szám
Fogalom. Pest, 1800. Se SZ. Január 15. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Szerkesztik : dr. Markusovszky Lajos és dr. Poor I®re. Kiadja : Müller Emil. Tartalom: A szembetegek arozismetanához. dr. Hirseherő J.— Harmad fokú háti oldalgörnye. dr. Batizfalvitól — Könyvismertetések: I. Der Kehlkopfspiegel und seine Verwertung für Physologie u. Medizin, v. Dr. J. N. Czermák v, Pr. an der kk. Univers. in Pest. 1860. II. Orvosi Napló Magyar és Erdélyország gyakorló orvosai használatára. 1860. Szerkesztő Sugár Fábiusz, dr. Markusovszkytól. — Lapszemle. Hirtelen halál okairól csecsemőknél és gyermekeknél. — Apróbb szemelvények. Tárcza : A gyógyszerek kiszabása körül, Müller B.-tól. — Vidéki levelezés. — Vegyesek —Pályázatok. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 új krért. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a saekesatőnél fijlér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utca a 12-dik szám. Történelem. A SZEMBETEGEK ARCZISMETANÁHOZ. «) (Zur Physiognomik der Augenkranken.) Dr. Hirschlertel. I. Az arczulat (arcznyomat, physiognomia), kórismét értéke különféle betegségeknél már több ízben, névszerint Baumgartner által tudományosan tárgyaltatott. A szemkórokra nézve azonban az eddigelé, legalább saját e czélra írt értekezésekben nem történt, ámbár a kórtan ezen részében az anyag sokkal bővebb mint másutt, s daczára, annak hogy e téren a közelfekvő s mintegy magából érthető legbensőbb összeköttetés a betegség és annak tüneményei közt leginkább indíthatta volna a szakembereket ily munka létesítésére. A következő vázlat korántsem akarja az imént említett hőanyag áttekintését nyújtani vagy azt kimerítően tárgyalni , hanem inkább csak kimutatni egyikét azon utaknak, melyen később talán rendszeres munka is állíttathatik össze. A czikk feliratát illetőleg talán nem is szükség említenünk, hogy magának a szemnek — a lélek tükrének — saját kifejezése itt szinte szóba se jön, miután e kifejezésnek azon szellemi s lelki jelzése, melyre a közéletben — s nem ok nélkül — az arczismetan a legnagyobb súlyt fekteti, e gyöngéd szervben vagy annak közelében jelenlevő kóroknál többé kevésbbé elvész vagy legalább háttérbe szorul. De a képzőművészetek (bildende Künste) plasticus arczulattanától is különbözik a szóban levő physiognomonia; az első az egyes ízrészek s úgyszólván az arcz architektonikus elemeiből indul ki ; az utóbbi a szerves képletekre, az arcz szövettani (histologisch) épületköveire és azok változásaira alapítja szemlélődése minden eredményét. Igaz hogy mi is méltatjuk figyelemre a homlokot, az orrt és szájat sígy mint a művész, de fejtegetésünk kiinduló és végpontját *3 Előadatott a budapesti orvosegylet 1859 évi decemberhó7 tartott r. gyűlésében, mindamellett e részek alapszövetei s azoknak histologicus változása képezik. A szövetek változásának fontossága engemet a kórisme ezen részének tárgyalásánál egyszersmind arra indít, hogy az arezjeltani nyomatokat (typen) három csoportozatra osszam fel, a szerint amint vagy a) A bőr és annak függelékei, vagy b) Az izomrendszer, vagy pedig c) A csontváz változásai által elsődleg (primár) jönnek létre. Hogy a természet ilyetén tudományos osztályozásoknak nem kedvez , s a felállított mintát (schema) könnyen meghazudtolja, aziránt magamat nem ámítom. Szövetváltozások, különösen olyanok melyek soká tartanak (s ilyenekről szólunk itt leginkább), könnyen terjednek el az alattok vagy felettök fekvő rétegekre (Schichte); a csontok szabálytalanságai például csaknem mindig maguk után vonják a lágy részek megváltozását; — de a fennt említett schemának nincs is más czélja minthogy némileg térbeli rendbe hozza az alább következő észleleteket, s feladatom épen abban áll, hogy megmutassam, miként játszik egymásba e három szövetrendszer az általam fölállított arczulati típusok támadásánál, s nem abban, hogy a felosztás kedvéért e kölcsönös befolyásról megfeledkezzem. Itt volna talán helye a közlendő adalékok némi hasznáról is pár szót ejteni. Mindenekelőtt kétséget nem szenved, hogy az arczulati nyomatok ismerete a szemkórok isméjének segédeszköze lehet, ámbár a legtöbb esetben előbb fogjuk megtenni a kórismét, mintsem fölfogni az arczulat értelmét. Mindamellett magyarázni fogja az arczulat elemezése (analysis) sok esetben a látszerv némely működési zavarait, kiegészíteni a kór képét s földeríteni az összefüggést a baj lényege és annak tüneményei közt. Vannak azonkívül egyes kóralakok — izombántalmak — melyeknek fölismerésére egyéb nem is kívántatik, mint hogy az arczulat kifejezését felfogjuk ; némelyek ezen bántalmak közül csakis az arczulat által közismerhetők, vagy legalább rövid ideje, hogy más úton is fölismertethetnek. Végre is ez a Felosztás. Czél.