Orvosi Hetilap, 1860. május (4. évfolyam, 19-22. szám)
1860-05-06 / 19. szám
365 366 van a fájdalom s néha a nehéz hallás csökkenését is közvetlenül előzte meg. A fogfájást ezen folyam hasonlóképen nehány percz alatt szünteti meg, mit ismételve olyankor is tapasztaltam, midőn tetemes torlódások és daganat voltak jelen. Minthogy lehetlen a működésében zavart ideg villamfolyammali telítés és kiegyenlítés fokát azonnal eltalálni, s minthogy tanácsosabb inkább kelletinél kevesebbet mint többet tenni, azt vesszük észre, hogy a fogfájás könnyen s mintegy rohamonként visszatér, mely esetben a villamozást folytatni kell mindaddig, míg a rohamok mindinkább kisebbednek és gyöngülnek s a fogzsába elvégre tökéletesen megszűnik. Meghűtésre a fájdalom ennek daczára akárhányszor visszatérhet. Hasonló módon, de sokkal kevésbbé gyors hatással használjuk sikeresen e folyamot a váll és karok csúfos bántalmainál. A fájdalom e képletekben hoszszabb-rövidebb ideig ellentáll s két nap és hetek közt ingadozik, különösen hogy ha a vállizület tokszalaga (Kapsel) szolgál a baj fészkéül, midőn némely részek a csúz következtében talán már kiasztak (selerosirt), a beteg kedvezőtlen égalji viszonyok közt él, s ezen betegség káros hatányainak, a szél- és légvonalnak folyton ki van téve. — Ugyanezen nehézségekkel találkozunk a czomb csúz bántalmainál, a czomb és ül-ideg csúzos zsábáinál, hol a gyógyulás eszközlésére már kiható folyamokat kell alkalmaznunk. A folytonos állandó folyam (contin. constanter Strom) hatása úgy mennyiségileg, mint belterjileg orvosi czélokra nézve kétség kívül a legfontosabb; ezen folyamok minden hasonló villámtényezők közt a legnagyobb terjedelemben alkalmazhatók, de sok tekintetben a bevezetett folyamokkal is összevágnak ott, hol a különnemű hatásra van szükség, nevezetesen a villámbontó tünemények terén. Hatásaik, miket Remák katalytikusoknak tart s a bevezetett folyamokétól szorosan megkülönböztetni kíván, a természetben sokkal kevésbbé vannak elkülönözve mint a kézikönyvekben , s katalitikus gyógyhatásokat bevezetett folyammal és oly szépen, gyorsan és tudományilag érdekesen érhetni el mint a folytonossal; csak a hatásfokra nézve különbözik lényegesen a két folyam egymástól. A folytonos állandó folyam mindig a túlnyomó s feltűnő azon vegybontó folyamatok által, miket a szerves részek szilárdítása és megömlesztése által szem elé lehet állítani. A folytonos galván-folyamban a túlnyomó mennyiség hévfejlesztés által (Thermogenesis) tünteti ki hatását, de ezen tulajdona is az egyidejű belterjtől (Intensitas) függ, mely helyes mérték és számviszony mellett a lehető legnagyobb hév-hatást képes előidézni. A folyam belterjének módosítása , mely nélkül semmi gyógytani alkalmazás nem képzelhető, Remak szerint csak az elemek száma által eszközöltetik, s a folyam erejét úgy fejezzük ki, hogy : 20 — 30 —40 stb elem volt működésben. De miután a horgany tisztántartása, a sejtek kimosása, a szén változékony minősége, a sav töménységi foka vagy elhasználásása, a sóoldat tisztasága sat. a folyam erejére lényegesen hatnak, úgy a folyamerő meghatározásának ezen alapját tudományosnak épen nem mondhatni, mely a szerzőre nézve is csak megközelítő értékkel bír, utánzóitól pedig alig is használható, miután ugyanazon elemszám a körülményekhez képest a legkülönbözőbb erejű folyamokat szolgáltathatja. Ellenben világos, hogy sokkal jobb tudományos alapon állunk, ha valamennyi elemet egy lánczba fűzvén, ezen erős folyamat ellentállás közbeillesztése — tehát reostat-tál — tetszésünk szerint gyöngíthetjük a folyamerő fokát az érintői tájoló delejtitje eltéréséről (Magnetnadel Tangentenbussole) mindenkor leolvashatjuk. Ugyanazon orvosra nézve ez a lap eléggé biztos, ha ugyanazon műszerekkel működik, másnak az érintői tárolók érzékenységét csak össze kell hasonlítani és megállapítani. De miután a folyamőrök nem úgy viszonylanak, mint a delejtaeltérés fokai az érintői tájolón, hanem úgy mint szögleteiknek érintői (die Tangenten ihrer Winkel) , könnyű leendő táblázatokból szám szerint a folyam erejét mindenkor határozottan kifejezni. Midőn pedig a folyam erejét épenesen és pontosan akarjuk megismerni, s azt ugyanazon pontossággal más, bárhol létező észlelővel közölni, akkor a physika mostani állásánál semmi sem biztosabb, mint ugyanazon időbeni mérése a durrlég (Knallgas) mennyiségének, mely a beillesztett vízbontó csőben bizonyos meghatározott időben fejlődött ki. A durrlég-képződés terménye mindig egyenes arányban áll a folyam erejével. Habár a folyamerőnek épenes meghatározása talán csak physikai czélokra is oly okvetlenül szükséges , a viszonlagos megállapítás hiányát s az ellentállások be nem illesztését orvosi alkalmazásnál, mégis biztosságot veszélyeztető hibának kell tartanunk, mert oly orvos, ki csak az elemek száma által meghatározott folyamerővel működik, saját észleleteire nézve legföljebb is megközelítő arányt képes megnyerni. MAGÁNGYAKORLAT. Koponya agyúhártyáin át az agyba beható roncsolt sérülés, agyállomány vesztéssel, — agytályog — teljes kigyógyulás. Mr. Saary A. Duna-Vecsén. Az orvosi gyakorlat közmíveltség földének termékenyítésére, úgy az irodalom iránt érzett kötelezettség némi lerovására , napijegyzeteimből néhány kóresetet kiszemeltem; ez esetek szerencsés lefolyásuknál fogva, a gyakorlatra sok érdekességet tanusítván, azért azokat in nucleo , a nyilvánosság elé bocsátani, kiváló feladatommá tűztem ki. Gyógykezelésem alá tartozó D.-Vecse községben 1856- dik évi sept. 19-én egy a gyakorlatban csak ritkán mutatkozó koponya-agy sérülés fordult elő. E nap hajnalán X. J. földmíves fiú, szalmával rakott kocsin a tanyáról megindulván , ennek tetején mély álomba merült, a városba érve, a kocsi földült, és fejjel egy mellette volt fagereblye fokába esett; fölkelés után, saját állitása szerint háromszor megbukott, sérülése nagyon vérzett, de különös fájdalmakat nem érezvén, gyalog haza ballagott, hol legelőször is vértől ázott fejét megmosván, az istálóba lefeküdt, sebjére illesztvén vizes kendőjét, ismét elaluldt.19*