Orvosi Hetilap, 1860. május (4. évfolyam, 19-22. szám)

1860-05-06 / 19. szám

365 366 van a fájdalom s néha a nehéz hallás csökkenését is közvetlenül előzte meg.­­ A fogfájást ezen folyam hasonlóképen nehány percz alatt szünteti meg, mit is­mételve olyankor is tapasztaltam, midőn tetemes tor­lódások és daganat voltak jelen. Minthogy lehetlen a működésében zavart ideg villamfolyammali telítés és kiegyenlítés fokát azonnal eltalálni, s minthogy taná­csosabb inkább kelletinél kevesebbet mint többet ten­ni, azt vesszük észre, hogy a fogfájás könnyen s mint­­egy rohamonként visszatér, mely esetben a villamo­­zást folytatni kell mindaddig, míg a rohamok mind­inkább kisebbednek és gyöngülnek s a fogzsába elvég­re tökéletesen megszűnik.­­ Meghűtésre a fájdalom ennek daczára akárhányszor visszatérhet. Hasonló módon, de sokkal kevésbbé gyors ha­tással használjuk sikeresen e folyamot a váll és karok csúfos bántalmainál. A fájdalom e képletekben hosz­­szabb-rövidebb ideig ellentáll s két nap és hetek közt ingadozik, különösen hogy ha a vállizület tokszalaga (Kapsel) szolgál a baj fészkéül, midőn némely részek a csúz következtében talán már kiasztak (selerosirt), a beteg kedvezőtlen égalji viszonyok közt él, s ezen be­tegség káros hatányainak, a szél- és légvonalnak foly­ton ki van téve. — Ugyanezen nehézségekkel találko­zunk a czomb csúz­ bántalmainál, a czomb és ül-ideg csúzos zsábáinál, hol a gyógyulás eszközlésére már kiható folyamokat kell alkalmaznunk. A folytonos állandó folyam (contin. constanter Strom) hatása úgy mennyiségileg, mint belterjileg or­vosi czélokra nézve kétség kívül a legfontosabb; ezen folyamok minden hasonló villámtényezők közt a legna­gyobb terjedelemben alkalmazhatók, de sok tekintetben a bevezetett folyamokkal is összevágnak ott, hol a kü­lönnemű hatásra van szükség, nevezetesen a villám­­bontó tünemények terén. Hatásaik, miket Re­mák katalytikusoknak tart s a bevezetett folyamokétól szo­rosan megkülönböztetni kíván, a természetben sokkal kevésbbé vannak elkü­lönözve mint a kéziköny­vekben , s katalitikus gyógyhatásokat bevezetett fo­lyammal és oly szépen, gyorsan és tudományilag érde­kesen érhetni el mint a folytonossal; csak a hatás­fok­ra nézve különbözik lényegesen a két folyam egymás­tól. A folytonos állandó folyam mindig a túlnyomó s feltűnő azon vegybontó folyamatok által, miket a szer­ves részek szilárdítása és megömlesztése által szem elé lehet állítani. A folytonos galván-folyamban a túlnyomó mennyi­ség hévfejlesztés által (Thermogenesis) tünteti ki hatá­sát, de ezen tulajdona is az egyidejű belterjtől (Intensi­­tas) függ, mely helyes mérték és számviszony mellett a lehető legnagyobb hév-hatást képes előidézni. A­ folyam belterjének módosítása , mely nélkül semmi gyógytani alkalmazás nem képzelhető, R­e­­mak szerint csak az elemek száma által eszközölte­tik, s a folyam erejét úgy fejezzük ki, hogy : 20 — 30 —40 stb elem volt működésben. De miután a horgany tisztántartása, a sejtek kimosása, a szén változékony minősége, a sav töménységi foka vagy elhasználá­­sása, a sóoldat tisztasága sat. a folyam erejére lénye­gesen hatnak, úgy a folyamerő meghatározásának ezen alapját tudományosnak épen nem mondhatni, mely a szerzőre nézve is csak megközelítő értékkel bír, után­zóitól pedig alig is használható, miután ugyanazon elemszám a körülményekhez képest a legkülönbözőbb erejű folyamokat szolgáltathatja. Ellenben világos, hogy sokkal jobb tudományos alapon állunk, ha valamennyi elemet egy lánczba fűz­vén, ezen erős folyamat ellentállás közbeillesztése — tehát reostat-tál — tetszésünk szerint gyöngíthetjük­­ a folyamerő fokát az érintői tájoló delejtitje eltéréséről (Magnetnadel Tangentenbussole) mindenkor leolvashat­juk. Ugyanazon orvosra nézve ez a lap eléggé biztos, ha ugyanazon műszerekkel működik, másnak az érintői tárolók érzékenységét csak össze kell hasonlítani és megállapítani. De miután a folyamőrök nem úgy viszonylanak, mint a delejtaeltérés fokai az érintői tájolón, hanem úgy mint szögleteiknek érintői (die Tangenten ihrer Winkel) , könnyű leend­ő táblázatokból szám szerint a folyam erejét mindenkor határozottan kifejezni.­­ Midőn pedig a folyam erejét épenesen és pontosan akarjuk megismerni, s azt ugyanazon pontossággal más, bárhol létező észlelővel közölni, akkor a physi­­ka mostani állásánál semmi sem biztosabb, mint ugyanazon időbeni mérése a durrlég (Knallgas) mennyiségének, mely a beillesztett vízbontó csőben bizonyos meghatározott időben fejlődött ki.­­ A durrlég-képződés terménye mindig egyenes arányban áll a folyam erejével. Habár a folyamerőnek épenes meghatározása ta­lán csak physikai czélokra is oly okvetlenül szüksé­ges , a viszonlagos megállapítás hiányát s az ellent­­állások be nem illesztését orvosi alkalmazásnál, mégis biztosságot veszélyeztető hibának kell tartanunk, mert oly orvos, ki csak az elemek száma által meghatáro­zott folyamerő­vel működik, saját észleleteire nézve legföljebb is megközelítő arányt képes megnyerni. MAGÁNGYAKORLAT. Koponya agyúhártyáin át az agyba beható roncsolt sérülés, agyállomány vesztéssel, — agytályog — teljes kigyógyulás. Mr. Saary A. Duna-Vecsén. Az orvosi­ gyakorlat közmíveltség földének termékenyí­tésére, úgy az irodalom iránt érzett kötelezettség némi lero­vására , napijegyzeteimből néhány kóresetet kiszemeltem; ez esetek szerencsés lefolyásuknál fogva, a gyakorlatra sok ér­dekességet tanusítván, azért azokat in nucleo , a nyilvános­ság elé bocsátani, kiváló feladatommá tűztem ki. Gyógykezelésem alá tartozó D.-Vecse községben 1856- dik évi sept. 19-én egy a gyakorlatban csak ritkán mutatkozó koponya-agy sérülés fordult elő. E nap hajnalán X. J. földmí­­ves fiú, szalmával rakott kocsin a tanyáról megindulván , en­nek tetején mély álomba merült, a városba érve, a kocsi föl­dült, és fejjel egy mellette volt fagereblye fokába esett; föl­kelés után, saját állitása szerint háromszor megbukott, sérü­lése nagyon vérzett, de különös fájdalmakat nem érezvén, gyalog haza ballagott, hol legelőször is vértől ázott fejét megmosván, az istálóba lefeküdt, sebjére illesztvén vizes ken­dőjét, ismét elaluldt.19*

Next