Orvosi Hetilap, 1860. szeptember (4. évfolyam, 36-40. szám)
1860-09-02 / 36. szám
Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél új tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyám»a 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom: Kérdések a bujasenyv körül, Sigmund tanártól. Bécsben.IV. — Közlemények Skoda tanár korodájából Fürst Lajostól. Folytatás. — Lapszemle: Dülefolyás. — A hagymáz gyógykezeléséhez. — Gyomormetszés egy idegen test kivétele végett. — Szemcsésedések a méhszájon stb. — Tárcza . Összehasonlító megjegyzések a rondaságok eltávolításának újabb módszereiről. Finkelburg után közli dr. Károlyi Sámuel. Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 újkrért. Pest, 1860. sz. September 2. KÉRDÉSEK A BUJASENYV KÖRÜL. Sigmund tanártól Bécsben. IV. A bujasenyv mely alakjai alkalmasak a higanykészítményekkel a szerelésre ? Határozottan csak a másodlagos ok , a minden elfogultság nélkül, elegendő kitartással és a legkülönbözőbb körülmények közt eszközlött észleletek vezetnek ezen következtetésre. Szabadjon itt saját orvosi tapasztalatimra egy rövid visszapillantást vetnem, miután a tények melyekből ezen következtetést vonom, ugyanazzal a legbensőbb összeköttetésben vannak és én minden tekintetben egyedül a saját magam nézeteiből, melyek mezeje minden esetre elég messzire terjed ki, merítem állításaimat. Midőn én a múlt évtized végével a syphilis részére egy tankóvoda alapítására irányzott sokszoros hasztalan kísérletek után a bécsi közkórházban végre egy terv szerint elkülönített osztályt a bújakórra magára átvevék, abban az úgynevezett egyszerű gyógykezelés volt a napirenden : szárcsagyökér főzet, Zittmann főzet és iblany készítmények képezek a másodlagos alakok ellen használt belső, létező és száritó szerek, a közönséges fürdőkön kivűl, pedig a külső gyógyszereket ; higany felette ritkán vétetett használatba s csak kivételesen akkor is a Czondi-féle lapdacsok, imittamott a higiblacs (protojod. hydr.) és a Hahnemann készítménye alakjában. Miután én mint vezető orvos egy osztályt átvettem (1842) oda irányzom mindenek előtt egész figyelmemet, hogy a másodlagos bujakór ellen használatban lévő szereket sorra átvizsgáljam, egyúttal pedig az esetek egy sorozatát a valójában egyszerű gyógykezelésnek alávessem, más szóval, megfelelő étrend-szabályzat mellett épen semmi gyógytárbeli szert nem alkalmazni, tehát a különböző alakokat zavartalan folyamatoknak mindaddig átengedni, míg ebből lényeges hátrány a betegre nézve épen nem következik. A másodlagos bujakórok legkülönbözőbb esetei ilyetén sorozatának öszszehasonlító észletei következő tanúságot nyújtottak : 1) A másodlagos bujakór legelőbb a nyirkmirigyeket támadja meg mint idült beszüremkedés, azután a külbőrt és a rakhártyát, foltok, bibircsók és hólyagok alakjában, végül a zsigerek nagyobb mirigynemű szerveit szinte mint beszüremkedés, és legvégül a savós-rostos hártyákat, a csontporczot és az idegrendszert, az általam (e lapok m. é. 30, 31. és ez évi 24. sz.ban) kijelölt módon. Erős szervezetek elviselik mindezen alakokat vagy sorra vagy részletesen, amennyiben az illető részek készülékeiben zavarok támadnak ugyan; ezen alakok azonban lefutnak és az előbbi egészség sértetlenül helyre áll. Az ilyszerű spontán gyógyulás időköze néhány év és néhány évtized közt forog. Vannak eseteim, melyeknél 2 — 3 év alatt többnyire bujakóros bőrbajok (gyöngébb után-rakodásokban — Nachschüben — fordulván elő) végre egészen eltűntek és azóta a bujakór semminemű alakjában nem mutatkoztak. Ilyen észleleteket mindkét nembeli betegeknél tettem, nőknél gyakrabban mint férfiaknál, és mind a két neműeknél egészséges gyermekek származását tapasztaltam. A különböző kóralakok huzamosságát és utánrakodását név szerint a bőrben, a torok lakhártyájában, a savós-rostos képletekben, végre a porozok és csontokban egyes egyéneknél most 13 év múltával is tapasztalom. Csak azon esetek vannak ideszámítva, melyeknél épen semmi gyógyszerek nem alkalmaztattak és legfölebb hidegvíz vagy közömbös ásványfürdők használtattak. 2) Már jelenlévő vagy a másodlagos bujakóros betegség folyama alatt csatlakozó alkati bajok (gümőkór, görvély, lép és májdaganatok, sápkór, és minden vérszegénység vagy vízvérhez vezető folyamatok) minden bujakór alakokat feltűnőbbekké tesznek, és ezek gyorsabb, terjedelmesebb kifejlődését és makacsabb tartósságát eszközük s a szövetrészek szerves elváltozására vezetnek, melyek igen gyakran az illető részek alakja s készülékei maradandó zavarát vonják maguk után. Ezen szöveményeknél a különböző részekben — leggyakrabban a külbőrben, fakhártyában,továbbá a porozok és csontokban, végül a mirigynemű szervekben (máj, lép, vese, here stb) valamint a szem szöveteiben szöveti beszüremkedések, szövet roncsolások fejlődnek ki, részint elszigetelten, részint kü-35