Orvosi Hetilap, 1866. július (10. évfolyam, 26-30. szám)
1866-07-01 / 26. szám
— 463 — — 464 — J____L osztva s a sebesültek ápolása, bár még mindig igen tökéletlen rendszabályok és intézkedések által rendezve. A katonaorvosok állása az időben egészen méltatlan és hallatlan volt, így például még nagy Fridrik atyjának idejében nyilvánosan megbotoztatott azon tábori sebész (Feldscher), kinek kezelése alatt a nagy gránátosok valamelyike meghalt. Azon időben, midőn a csapatok szemben az ellenséggel még díszmenetben indultak a csatába, a hadsereg mozdulatai iszonyúan lassúak és nehézkesek volának, óriási volt a nagy hadtestek kísérete (Train), a 30 éves háborúban pl. a Lanzknechtek gyakran végtelen számú kocsin nejeiket és gyermekeiket is magukkal vitték, így aztán a kíséret részét tevő orvosi felszerelésre vonatkozólag sem nyilvánult a könnyebb mozgékonyság szüksége. Csak a nagy Fridrik által kifejlesztett hadtudomány (Taktik) folytán len szükségessé, hogy a nehézkes kíséret is mozgékonyabbá tétessék, mi azonban csak a franczia háborúkban nyert I. Napóleon alatt gyakorlati érvényesítést. Míg valami kis országocska, vagy tartomány maradt a csata színhelye csaknem az egész hadjárat alatt, addig elégséges lehetett, ha egyes nagy kórházak szereltettek fel a közel fekvő városokban, midőn azonban a hadseregek gyorsan nyomultak elő s majd itt majd amott ütöttek meg, könnyebben szállítható, u. n. tábori kórházak lőnek szükségessé, melyek a csatatér közelében állíttatván föl, könnyűséggel voltak ismét máshova áthelyezhetők. Ezen vándortábori kórházak (fliegende Feldlazarethe, Ambulance) teremtője a legnagyobb sebészek egyike, a már előbb említett Larrey volt. Szándékom lévén később röviden vázolni önök előtt, mi történik a sebesülttel, míg a csatatérről a főtábori kórházba jut, megszakasztom itt e tárgy fonalát, s csak a tábori sebészetről itt sok jeles munka közül akarok egyeseket felemlíteni önöknek. Különösen érdekesek nem csupán orvosi, hanem történelmi szempontból is Larrey kissé hoszszú Memoire-jai, melyek közül különösen az egyptomi és oroszországi hadjáratot ajánlom olvasásra önöknek. Ezen emlékiratok egyébként Napóleon minden hadjáratára kiterjeszkednek. Más igen jeles munkát leírunk az angol irodalomból : John Hennen „Principles of militares surgery“ czimű könyvében ; továbbá a német irodalomban egyéb régibb jeles munkák mellett Stromeyer Die Maximen der Kriegsheilkunst-jában, mely főleg a Schleswig-holsteini háború tapasztalatain alapszik. Végre Dr. Pirogoff „Grundzüge der allgemeinen Kriegschirurgie nach Reminiscenzen aus den Krigen in der Krim und im Kaukasus und aus der Hospital praxis“ czímű művében. A nagy lövegek, mint ágyúgolyók , gránátok, bombák s egyéb hason elnevezésű öldöklő fegyverek által ejtett sebek , részben olyszerűek, hogy közvetlen halált okoznak, vagy más esetekben egész végtagokat elszakasztanak, vagy legalább úgy összezúzzák azokat, hogy csakis a csonkításról lehet szó. Az e lövegek által létesült nagy kiterjedésű szaggatás és zúzódás semmiben sem különbözik azon nagy zúzott sebektől, melyek mint gépsértések nagyon is gyakran fordulnak elő ez idő szerint a polgári gyakorlatban is. A jelenkori hadjáratoknál használatban levő puskagolyók némi tekintetben különböznek egymástól; míg például a cserkeszek által használt kis rézgolyók alig nagyobbak mint a mi u. nőzselétünk, addig a legújabb olasz háborúk alatt nagy ólomérgolyók (Hohlkugeln) vétettek alkalmazásba, melyek a régibb puskagolyók terjedelmét jelentékenyen meghaladják és különösen az által is veszélyesekké lesznek, hogy valami csonton vagy feszült ínon ellenállásra találván igen könnyen szétpattogzanak. Használatba vannak még ezenkívül a gömbölyű tömörgolyók (Vollkugel) és a hegyesgolyók (Spitzkugeln) melyek azonban hatásukra nézve nem sokat különböznek egymástól. Ne gondolják, hogy a sebben talált golyó alakja ugyanolyan, mint volt, midőn a puskába töltetett, ellenkezőleg a golyó részint már a csőből is változtatott alakban jó elő; részint ellapul az a sebben úgy, hogy itt igen gyakran csak alaktalan ólomgomolyt találunk, melyen a golyó előbbeni alakja már alig felismerhető. A puskagolyó által létrehozható különnemű sértéseket fogjuk ezentúl röviden felsorolni, ahol is természetesen kénytelenek vagyunk csakis a leglényegesbekre szorítkozni. A puskagolyó igen gyakran épen semmi sebet sem ejt, hanem csak zúzódása jő létre a lágyrészeknek, erés véraláfutással és néha bőralatti töréssel egybekötve. Újabb szerzők bizonysága szerint az egyszerű bőralatti törések a háborúban az épen nem ritkán előforduló sértések közé tartoznak. E sértések fáradt, azaz olyan golyók által okoztatnak, melyek igen nagy távolból lővén, a bőrt átfúrni többé elég erővel nem bírnak ; a májtájat találva ily golyó p. o. maga előtt tolhatja mint valami keztyűujjat a bőrt, benyomást vagy májrepedést is okozhat és ismét visszaeshetik, anélkül hogy külsőleg sebet ejtene. Más ily zúzódások oly golyók által föltételezvék, melyek egészen oldalt, igen tompa szöglet alatt érik a bőr felszínét. Megakadályozhatják ezenkívül még a golyó behatolását különböző szilárd testek is, minő péld. az óra, valami zsebkönyv, pénzdarabok, az egyenruha bőrrészletei sat. A zúzott sértések ezen neme, mely ha az altestet vagy mellkastéri igen komoly következményű is lehet, régóta magára vonta úgy az orvosok, mint a katonák figyelmét; az ily sértéseket régebben atalán az u. n. légsurló-lövéseknek (Luftstreifschuss) tulajdoníták, azt gondolván, hogy azok a golyónak a test közvetlen közelébeni elröpülése által föltételezvék. Az eszme, hogy ily módon csakugyan jöhetnek létre sértések, oly tökéletesen meghonosodott, hogy még igen okos emberek is eltöprenkedtek annak elméleti megfejtésén, miként létesül sértés a légsurló lövés folytán , majd a levegőt gondolták a golyó előtt és mellett oly sokban összenyomottnak, hogy a sértés a légnyomásnak lett volna tulajdonítható, majd azt hiték, hogy a golyó a puskacsőben a súrlódás folytán talán villamossá lett, s bizonyos távolban, valami ismeretlen módon, zúzódást és égést okozhat. Ha az illetők valamivel hamarább szereztek volna maguknak meggyőződést a felől, hogy a légsurló lövések egész tana egyátalán a légből kapott valami, ez ábrándos elméleteket meggazdálkodhatták volna. A fáradt vagy ferde irányú golyók által okozott zúzódások, az előbb kijelölt elvek szerint, mint a zúzódások egyátalán kezelendők. Más esetben nem hatol ugyan a golyó mélyen a lágyrészekbe, a bőr egy részét mégis magával viszi a test felszínéről, úgy hogy egy többé-kevésbé mély vályú, az u. n. surló-lövés (Streifschuss) jö létre. A lőtt sebek ezen neme mindenesetre egyike a legkönnyebbeknek, kivéve ha — mint ez a fejen megtörténhetik — egyidejűleg a koponya is horzsoltatott volna a golyó által, s a koponyában talán ólomdarabok maradtak volna hátra. Harmadik eset volna, ha a golyó átfúrja a bőrt, anélkül hogy más helyen ismét előjött volna. A golyó tehát behatol és ez esetek legnagyobb részében a lágyrészekben fennakad; csőalakú seb, az u. n. lőtt-csatorna (Schusscanal) létesül. A golyó ebbe különféle idegen testeket ragadhatott magával, így különösen az egyenruha részleteit, posztó- vagy bőrdarabokat, gombokat, golyófolytást sat.; szétforgácsolódhatott ezenkívül valamely csont is, a csontszálkák betolathattak a sebbe és azt a mélyben összetéphették. Lehetséges volna még az is, hogy a golyó átfúrva a bőrt és lágyrészeket, a csontba ütköznék s ugyanazon nyíláson ismét kiesnek, úgy hogy daczára azon körülménynek, miként csak egy nyílás van jelen, a golyót a sebben nem találnák. A seb, melyet a golyó a testbe hatolásakor csinál, közönségesen a golyó alakjának megfelelőleg gömbölyű, szélei zúzottak, néha kevéssé kékes-feketén színezettek és némileg benyomottak. A bejárati nyitás ezen ismertető jelei legtöbb esetben érvényesek ugyan, egyátalán nem csalhatatlanok azonban. A negyedik eset végre az, midőn a golyó egy helyen behatol és más helyen ismét kijö. Ez esetben áthatoló lőtt csatornával van dolgunk, melynek be- és kijárati nyílása van. Ha a lőtt csatorna csupán lágyrészeken megy keresztül, s a golyó magával a sebbe idegen testeket nem ragadott, a kijárati nyílás valamivel kisebb szokott lenni a bejárati nyitásnál, az előbbi inkább hasadékszerű. Ha a golyó csontot ért és csontszálkákat vagy más idegen testeket tolt maga előtt, a 26*